A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.1368/2008/48. számú határozata kártérítés (BALESETI kártérítés) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 251. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 174. §, 178. §, 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 64. §, 65. §] Bírók: Ankáné Sándor Judit, Dósa Istvánné, Mózsa Gábor

Pest Megei Munkaügyi Bíróság

5.M.1368/2008/48.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság a dr. Dömös Erzsébet (1028 Budapest, Árpád u. 39.)ügyvéd által képviselt ..... (.....) felperesnek - dr. Tóth T. Tibor (1138 Budapest, Szekszárdi őt 14.) ügyvéd által képviselt ..... (.....) alperes ellen baleseti kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 125.000.- (Egyszázhuszonötezer) Ft perköltséget.

A 98.537.- (Kilencvennyolcezer-ötszázharminchét) Ft állam által előlegezett költséget és a 312.000.- (Háromszáztizenkettőezer) Ft illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet 3 egyező példányban jelen bíróságnál, de a ..... Bíróságnak címezve kell előterjeszteni.

Tájékoztatja a bíróság a peres feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 251. §-ában, illetve a 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni; ha a fellebbezés csak a perköltség viselésre vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik; csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, csak az ítélet indokolása ellen irányul; vagy ha a másodfokú bíróság megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a felek tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s :

A bíróság a tárgyalás anyaga alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Felperes 2007. október 25. napján létesített alperessel határozatlan időre munkaviszonyt nemzetközi gépjárművezetői munkakörre. A felperes által aláírt munkaszerződés 16. pontja szerint a szerződés aláírásával egyidejűleg a munkavállaló nyilatkozik, hogy a kollektív szerződés munkaszerződésben hivatkozott rendelkezéseit megismerte, és azt magára nézve kötelezően tudomásul vette, továbbá átvette a munkaköréből adódó tevékenységét meghatározó 2007. április 11-től érvényes második módosított kiadású szolgálati szabályzatot. A munkaszerződés 17. pontja szerint a munkavállaló a szerződés aláírásával nyilatkozik, hogy a 2007. április 11-től érvényes szolgálati szabályzatot, munkaköri leírást, munkáltatói tájékoztatót átvette.

Az alperes perbeli időszakban hatályos Gépkocsivezetők Szolgálati Szabályzatának 7. pont e.) alpontja szerint: "A jármű fel-és lerakodása különösen balesetveszélyes munkafolyamat. Utasítás hiányában a gépkocsivezető sem a fel-, sem a lerakodást nem végezheti el, a rakodási folyamatban nem segédkezhet. Amennyiben a rakodóhelyen az áru fel- illetve lerakására kötelezik, haladéktalanul jelentkeznie kell a fuvarozási diszpécsernél és az ő utasítása szerint eljárni. Ha a fuvarozási szerződés magában foglalja a fuvarozó általi fel-, illetve lerakási kötelezettséget, úgy a rakodást utasításra a gépkocsivezető külön díjazás fejében, utasításra köteles elvégezni. A külön díjazás mértékét igazgatói utasítás szabályozza. A rakodás tényét a fuvarlevélen igazoltatni kell, igazolás hiányában a külön díjazás nem kerül kifizetésre."

A Szabályzat 7.pont f.) alpontja szerint: "A rakodási folyamatban a gépkocsivezető utasításra csak abban az esetben vehet részt, ha rendelkezik a megfelelő egyéni védőfelszereléssel (munkavédelmi kesztyű, vasalt orrú lábbeli, védősisak, megfelelő munkaruha stb.). A gépkocsivezető csak olyan rakodóeszközt használhat, mely nem kötött szakképzettséghez, illetve a szükséges szakképzettséggel rendelkezik ( pl. elektromos targonca). Külön utasítás nélkül végzett rakodási tevékenységet a gépkocsivezető saját felelősségére végzi, azért díjazás nem jár. Az engedély nélkül végzett rakodás esetén esetlegesen bekövetkezett árukárért, egyéb kárért, vagy balesetért a gépkocsivezető maga felel".

A Szabályzat 48. pont ( Személyi sérüléssel járó baleset vagy betegség) a és c.) alpontja szerint: "A munkavégzés során bekövetkezett személyi sérüléssel, egészségkárosodással illetve ezek felmerülésének gyanújával járó bárminemű balesetet, eseményt illetve megbetegedést lehetőség szerint haladéktalanul a rendelkezésre álló kommunikációs eszközökkel jelenteni kell az illetékes vezetőnek.

A magyarországi telephelyre való visszaérkezéskor az eseményről jegyzőkönyvet kell felvenni".

Alperes 2007. október hó 26. napján a felperest az Mvt. előírásainak megfelelő munkavédelmi oktatásban részesítette. A munkavédelmi oktatás tematikájának 2.1.3. francia bekezdése szerint "minden munkavállaló köteles: munkája biztonságos végzéséhez szükséges szakmai, munkavédelmi ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni, a végzendő feladatokat a szakma írott és íratlan szabályainak figyelembevételével, a kiadott utasításoknak megfelelően végezni".

Alperes a felperes részére egyéb védőfelszerelések mellett munkavédelmi sisakot is biztosított.

A kialakult gyakorlat szerint a gépjárművezetők a gépjármű rakodófelületén (platón) való árú és göngyöleg mozgatásban részt vettek.

Felperes 2008. március 26-án az ..... frsz-ú tehergépjárművel 15 óra körül érkezett munkatársával, ..... a .....ban lévő ..... telephelyre. Az egységrakomány képző eszköz (göngyöleg) rakodásában felperes oly módon segédkezett, hogy a targoncás által a gépjármű pótkocsijának rakodóterébe, a rakodófelületre rakott egységrakomány képző eszközökből készített rakatokat kisemelésű kézikocsival behordta a rakodóterébe. A rakatok három egymásra helyezett egységrakomány képző eszközből álltak. A gépjármű pótkocsijának rakodótere ¾ részben tele volt, amikor ismeretlen okból az egyik rakat felperesre dőlt. Amikor felperes kimászott a rádőlt egységrakomány képző eszközök alól, leginkább a fejét fájlalta. Felperes a fején sérült meg, fején egy néhány centiméteres, vérző seb keletkezet.

Felperes 2008. március 30.-április 02., április 02.-04. és április 05.-11. között újabb fuvarokat vitt.

Felperes az esetet több mint egy héttel a baleset bekövetkeztét követően jelezte szóban a Szabályzat 48. pontja szerint illetékes ..... gépkocsivezető koordinátornak - kizárólag az akkor jelentősnek nem tűnő fejsérülését említve. ..... azután, hogy felperes neki szóban jelezte a baleset bekövetkeztét, megkérte felperest, írja le, hogy mi történt. Felperes alperes telephelyén a balesetet írásban 2008. április 11. napján jelentette be. A bejelentés szerint "2008. március 26-án ..... nevű telephelyen autórakodás közben rádőlt a gitterbox, a ..... rakodók orvoshoz akarták vinni, de ő azt mondta, hogy majd otthon fordul orvosoz".