A Kúria Mfv.10162/2013/5. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 164. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

A határozat elvi tartalma:

Ha a munkáltató a munkabaleseti jegyzőkönyvben elismeri, hogy a balesettel összefüggésben a munkavállaló milyen megbetegedésben szenved, a perben őt terheli annak bizonyítása, hogy - a jegyzőkönyvben ekként rögzített megbetegedés - nem áll összefüggésben a munkabalesettel. 1992. XXII. Tv. 174. § (4), 1952. III. Tv. 164. § (1), 1952. III. Tv. 206. § (1), 1952. III. Tv. 221. § (1)

***********

Mfv.I.10.162/2013/5.szám

A Kúria Dr. Dömös Erzsébet ügyvéd által képviselt felperesnek a Dr. Tóth T. Tibor ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Pest Megyei Munkaügyi Bíróságnál 5.M.1368/2008. szám alatt megindított és másodfokon a Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.20.502/2012/6. számú ítéletével jogerősen elbírált perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

közbenső ítéletet:

A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.20.502/2012/6. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 5.M.1368/2008/48. számú ítéletét megváltoztatja: megállapítja, hogy a felperes 2008. március 26-ai munkahelyi balesete és a gerinc megbetegedése között az okozati összefüggés fennáll.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg felperesnek tizenöt nap alatt 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, az államnak - felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Indokolás

A felperes keresetében a 2008. március 26-án munkahelyén bekövetkezett balesetéből eredő vagyoni és nem vagyoni kárai megfizetését kérte az alperestől.

A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 5.M.1368/2008/48. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte az alperes javára perköltség megfizetésére. Megállapította, hogy az állam által előlegezett költséget és a le nem rótt illetéket az állam viseli.

A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2007. október 25-étől nemzetközi gépjárművezetőként állt az alperes alkalmazásában. 2008. március 26-án a N.-ben lévő r. telephelyen göngyölegrakodás közben balesetet szenvedett. A rakodásban a felperes oly módon segédkezett, hogy a targoncás által a gépjármű pótkocsijának a rakodófelületére rakott egységrakományt képező eszközökből készített rakatokat kis emelésű kézikocsival behordta a rakodótérbe. A rakatok három egymásra helyezett eszközből álltak. A gépjármű pótkocsijának rakodótere háromnegyed részben tele volt, amikor ismeretlen okból az egyik rakat felperesre dőlt. Amikor kimászott a rádőlt egységrakományt képező eszköz alól, leginkább a fejét fájlalta. A felperes fején vérző seb keletkezett.

Ezt követően a felperes 2008. március 30.-április 2., április 2-4., április 5-11. között újabb fuvarokat vitt. A balesetet több mint egy héttel a bekövetkeztét követően jelezte szóban az illetékes N.L.I. gépkocsivezető koordinátornak - kizárólag a fejsérülését említve. A koordinátor felszólítását követően még ugyanaznap, 2008. április 11-én a balesetet írásban is bejelentette, és részletes leírást adott a baleset körülményeiről, utalva fejsérülése mellett hát- és lábsérülésekre is.

2008. április 14-étől betegállományban volt. 2008. április 15-én koponya zúzódását állapították meg. 2008. június 18-án diagnosztizálták gerincsérvét, amelyet 2008. szeptember 17-én megműtöttek.

A balesetről a munkáltató munkavédelmi megbízottja 2008. július 30-án készítette el a munkabaleseti jegyzőkönyvet. Ebben a baleset előzményei és részletes leírása cím alatt rögzítették, hogy a felperes a rakodóhelyen az általa vontatott pótkocsira úgynevezett gitterboxokat (egységrakományt képező eszközöket) rakodott. A rakodás közben az egyik rakat, mely három darab egymásra helyezett eszközből állt, megbillent, és mivel ez a rakat nem volt összepántolva, ráborult, a fején, a hátán és a lábán megütötte. Az ütéstől a feje megsérült, majd a fejét és a háti gerincét ért sérülés következtében felperesnél gerincsérv alakult ki. A baleseti sérülés külső oka a rakodók általi szabálytalan rakodás volt.

A balesetet a jegyzőkönyvben a felperes elmondása alapján rögzítették.

Az alperes 2008. július 31-én kelt nyilatkozatával a balesetet munkabalesetnek ismerte el, és intézkedett annak ekkénti nyilvántartásba vételéről is.

A munkaügyi bíróság ítéletében kifejtette, hogy a perben a felperest terhelte az 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) 174. § (4) bekezdés alapján a bizonyítás abban a tekintetben, hogy a munkaviszonyával összefüggésben álló balesete történt, amellyel okozati összefüggésben alakult ki az egészségkárosodása. Az a körülmény, hogy az alperes a felperes balesetét munkabalesetnek ismerte el, nem minősül a munkajogi kárfelelősség tekintetében elismerő nyilatkozatnak. A jegyzőkönyv a felperes előadása alapján készült, továbbá a munkabaleseti jegyzőkönyv más jogszabály rendelkezései alapján, más jogviszony keretében fennálló felelősség kivizsgálására szolgál. Ennek folytán az alperes nincs elzárva attól, hogy a perben a kártérítési felelősségét vitassa.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a perbeli baleset során a felperes a jármű rakodófelületén kéziemelővel göngyöleget mozgatott. A baleset okára sem a felperes, sem annak tanúja, R.M. nem tudott magyarázatot adni. A tanúvallomások nem voltak alkalmasak annak a felperesi állításnak a bizonyítására sem, hogy a hátgerincét is érte sérülés a baleset során. Bizonyítottan annyi volt megállapítható, hogy a felperes a fején megsérült egy rádőlt göngyölegtől.

Utalt arra is a bíróság, hogy a felperes ellentmondásosan adta elő a baleset körülményeit, ezenkívül a becsatolt orvosi iratok is ellentételesek voltak a felperes perbeli előadásával. A felperes arra vonatkozóan nem tett indítványt orvosszakértő perbevonására, hogy a fejét bizonyítottan ért ütés okozta-e a később bizonyítottan kialakult gerincsérvét. Kizárólag az összegszerűségre vonatkozó kérdések tisztázására irányult a bizonyítási indítványa. Ezért az elsőfokú bíróság az igazságügyi orvosszakértő kirendelését mellőzte.

A felperes fellebbezése folytán eljárt Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.20.502/2012/6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest az alperes javára perköltség megfizetésére, megállapította, hogy a le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy jelen esetben a munkáltató kártérítési felelősségének Mt. 174. §-a szerinti feltételei nem álltak fenn. A felperes a 2008. március 26-ai balesete és a gerincbetegsége közötti okozati összefüggést a perben nem bizonyította. Megalapozottan értékelte az elsőfokú bíróság, hogy a balesetnél jelenlévő R.M. vallomásában fejsérülést említett, és a felperes első személyes meghallgatása során tett előadásból is az következik, hogy a szemből rádőlő rakat a felperes hátát nem üthette meg.