A Budapest Környéki Törvényszék Mf.20502/2012/6. számú határozata kártérítés (BALESETI kártérítés) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 253. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 174. §] Bírók: Kertné dr. Fehér Klára, Németh Renáta, Orosz Andrea

...Törvényszék,

...

A ... Törvényszék, mint másodfokú bíróság a dr. ... ügyvéd (fél címe 1) által képviselt felperes neve(... felperesnek a dr. ... ügyvéd (....) által képviselt alperes neve (... .... hrsz. B/6. épület) alperes ellen baleseti kártérítés iránt a ... Munkaügyi Bíróságnál 5.M.1368/2008. számon megindított perében a ...en, 2011. február 24. napján kelt 48. sorszámú ítélete ellen a felperes részéről 53. és 55. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés, valamint a másodfokú eljárásban az alperes részéről 5. sorszám alatt csatolt fellebbezési ellenkérelem folytán meghozta a következő

í t é l e t e t

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyja

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 50.000,- (ötvenezer) + ÁFA másodfokú perköltséget.

A másodfokú eljárás illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest 125.000.- forint perköltség megfizetésére. Rendelkezett arról, hogy a 98.537 forint összegű állam által előlegezett költséget és az eljárás 312.000.- forintos illetéket az állam viseli. Az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásában kifejtette, a perben a felperest terhelte a bizonyítás abban a tekintetben, hogy a munkaviszonyával összefüggésben álló balesete történt, amellyel okozati összefüggésben egészségkárosodása alakult ki. Az a körülmény, hogy az alperes a felperes balesetét munkabalesetnek ismerte el nem minősül a munkajogi kárfelelősség tekintetében elismerő nyilatkozatnak, részben azért mert a jegyzőkönyv a felperes előadása alapján készült, továbbá a munkabaleseti jegyzőkönyv más jogszabály rendelkezései alapján, más jogviszony keretében fennálló felelősség kivizsgálása céljából kerül felvételre. Ennek folytán az alperes nincs elzárva attól, hogy a perben a kártérítési felelősségét vitassa. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a perbeli baleset során a felperes a jármű rakodó felületén kézi emelővel göngyöleget mozgatott. A baleset okára (a rakat felperesre dőlésének okára) sem a felperes, sem ... szemtanú nem tudott magyarázatot adni, a tanúvallomások nem voltak alkalmasak annak a felperesi állításnak a bizonyítására, hogy a felperesnek a háti gerincét is érte ütés a baleset során. Bizonyítottan megállapíthatóan annyi volt, hogy a felperes a fején megsérült egy rádőlt göngyölegtől. Utalt arra is, hogy a felperes ellentmondásosan adta elő a baleset körülményeit, ezen kívül a becsatolt orvosi iratok is ellentétesek voltak a felperes perbeli előadásával. Felperes abban a vonatkozásban nem tett indítványt orvosszakértő perbe vonására, hogy a fejét bizonyítottan ért ütés okozta-e a később bizonyítottan kialakult gerincsérvét, kizárólag az összegszerűségre vonatkozó kérdések tisztázására irányult bizonyítási indítványa, ezért az elsőfokú bíróság mellőzte az igazságügyi orvosszakértő kirendelését.

A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását, és az alperes felelősségének közbenső ítélettel történő megállapítását, az összegszerűség tekintetében az elsőfokú bíróság eljárás folytatására utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes a sérülése és a baleset közötti összefüggést kivizsgáltatta és azt tényként állapította meg. Ennél fogva nem valós az az alperesi hivatkozás, hogy a baleseti jegyzőkönyv az ő előadása alapján készült. Hivatkozott arra is, hogy az ... Intézet elsőfokú bizottságának szakvéleménye rögzíti, miszerint 2008. március 26-án rakat borult a fejére és a hátára, összervezeti egészségkárosodását 46 %-ban állapította meg. Az általa indított perben a szakértői intézet ugyanezen ténymegállapítást tette azzal, hogy a baleseti egészségkárosodását 28 %-ban határozta meg. Az előbbiek alapján bizonyított, hogy 2008. március 26-án üzemi baleset értre. Az elsőfokú ítélet az előbbi orvosi megállapításokkal, illetve a munkabaleseti jegyzőkönyvvel ellentétesen vonta le következtetését. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság annak ellenére mellőzte az igazságügyi orvosszakértő kirendelését a perben, hogy a szakértő az okozati összefüggésre is nyilatkozni tudott volna.

Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és a Pp. 3. § (3) bekezdésében foglalt bizonyítási teherről történő kioktatást követően a szükséges bizonyítási eljárást részletesen lefolytatta. Álláspontja szerint a per eldöntése szempontjából lényeges volt, hogy a 2010. szeptember 30-án megtartott szemlén alapvető kételyek merültek fel abban a tekintetben, hogy a baleset a felperes által állított formában megtörténhetett-e. Hangsúlyozta, csatolta a perbeli fuvarfeladathoz kapcsolódó okmányokat A/9-A/11. alatt, ezekből kiderül, hogy a felperes a kérdéses fuvarfeladat során műanyag csomagoló eszközöket, fedeleket szállított. Hivatkozott arra is, hogy a felperes munkavédelmi oktatásban részesült, továbbá biztosította számára a munkavédelmi sisakot, amelyet azonban a felperes arra hivatkozással, hogy nem fért be a kocsiba, nem vitt magával.