A Kúria Kfv.37136/2023/2. számú határozata halvédelmi bírság ügyben indult közigazgatási jogvita tárgyában. [2017. évi I. törvény (Kp.) 118. § (1) bek.] Bírók: Farkas Katalin, Gyurán Ildikó, Sperka Kálmán

A határozat elvi tartalma:

A Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjára, valamint b) pontra hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt, mert a megjelölt kérdésekben felülvizsgálatra okot adó körülményt a Kúria nem észlelt.

***********

Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

v é g z é s e

Az ügy száma: Kfv.III.37.136/2023/2.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Sugár Tamás bíró, Dr. Bérces Nóra bíró

A felperes: felperes1 (cím1)

A felperes képviselője: dr. Steixner Ferenc egyéni ügyvéd (cím2)

Az alperes: Pest Vármegyei Kormányhivatal (1052 Budapest, Városház utca 7.)

Az alperes képviselője: dr. Révész Zoltán kamarai jogtanácsos

A per tárgya: halvédelmi bírság ügyben indult közigazgatási jogvita

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes, 7. sorszám alatt

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Győri Törvényszék 2023. január 17-én kelt 9.K.700.929/2022/6. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2018. június 21-én érkezett bejelentés alapján hivatalból eljárást indított a felperessel szemben. A bejelentésben foglaltak, valamint a csatolt videófelvétel szerint 2018. május 19-én 10 óra körül egy szemtanú azt látta, hogy két, számára ismeretlen személy csónakban ülve varsákat szed fel a Holt-folyóon, majd azokat kiürítés után visszahelyezik a vízbe.

[2] Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a felvételen szereplő két személy közül az egyik a halőri feladatokkal megbízott felperes. A felperes úgy nyilatkozott, hogy a Egyesület (a továbbiakban: egyesület) megbízásából társadalmi munkában ürítették és helyezték ki újra a törpeharcsa-fogó varsákat.

[3] Az elsőfokú hatóság 2018. július 23-án kelt határozatában a felperest 110.000,- forint halvédelmi bírsággal sújtotta, állami horgász- és halászjegy, valamint turista horgászjegy váltásától 24 hónapra eltiltotta, továbbá halőri igazolványát és szolgálati naplóját visszavonta.

[4] A jogosulatlan halászat miatt kirótt halvédelmi bírság összegét azért határozta meg a kiszabható összeg alsó határában, mert a felperes a jogsértő cselekményt első alkalommal követte el, felelősségét elismerte és vele szemben az elmúlt három évben szabálysértési eljárás nem indult. Az elsőfokú hatóság a halfogástól való eltiltás időtartamának meghatározása során azt vette figyelembe, hogy a halőr jogsértő tevékenysége a horgásztársadalomban negatív hatást vált ki. Ha a halászati őr munkáját nem a hatályos jogszabályokban foglaltak szerint végzi és az orvhalászat gyanúja felmerült, bírsággal kell sújtani.

[5] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú hatóság határozatát részben megváltoztatta, a felperest 150.000,- forint halvédelmi bírság megfizetésére kötelezte az egyéb joghátrányok fenntartása mellett. Utalt arra, hogy az egyesület képviselője valóban úgy nyilatkozott, hogy a hatóság által azonosított két személy közül a felperes az ő utasítása szerint járt el a törpeharcsa-fogó csapdák kihelyezése során. Ez az ökológiai célú halászat külön engedéllyel lett volna folytatható, ilyen engedély pedig csak meghatározott képesítéssel rendelkező személy részére adható. Erre tekintettel a felperesnek rendelkeznie kellett volna a személyes alkalmasságát bizonyító, a tevékenységre jogosító engedéllyel, a nyilvántartás szerint ezzel nem rendelkezett.

[6] A törvényszék a felperes keresete folytán megsemmisítő és új eljárásra kötelező döntésében arra a megállapításra jutott, hogy az alperes tényállás-tisztázási kötelezettségének a jogellenes halászat időpontja vonatkozásában nem tett teljes körűen eleget, a halvédelmi bírság mértékének meghatározására vonatkozó mérlegelési kötelezettségét részben megsértette, a halőri igazolvány és szolgálati napló visszavonására vonatkozó döntés indokolására vonatkozó kötelezettségét elmulasztotta, így sérült az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbiakban: Ákr.) 62. § (1) bekezdése, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hvtv.) 68. § (1) bekezdése és az Ákr. 81. § (1) bekezdése. A bíróság előírta az alperes számára, hogy a tanúk meghallgatásával pontosítsa a csatolt felvételen igazolt jogosulatlan halászat időpontját. Kimondta, hogy a megismételt eljárás során az alperes jogosult megállapítani, hogy a felperes a Hvtv. 67. § (1) bekezdésének b) pontja alapján jogosulatlan halászati tevékenységet végzett, amennyiben a jogsértés időpontjában halászati engedéllyel nem rendelkezett. A halvédelmi bírság mértékének megállapítása során az elsőfokú hatóság köteles volt a rekonstruálható tények ismeretében a Hvtv. 68. § (1) bekezdés (1a) pontjában foglalt körülményeket mérlegelni és a bírság mértékét a mérlegelés eredménye ismeretében megállapítani. Előírta továbbá azt is, hogy ha a halőri igazolvány és a szolgálati napló visszavonásáról is dönt, a határozat indokolásában részletesen térjen ki arra, hogy a felperes a jogosulatlan halászati tevékenységével milyen, a halőri feladatkörbe tartozó jogszabályt sértett meg.

[7] A megismételt eljárásban az elsőfokú hatóság 2019. május 24-én kelt határozatával a felperest 110.000 Ft halvédelmi bírsággal sújtotta, az állami horgász- és halászjegy, valamint turista horgászjegy váltásától a határozat kézhezvételétől számított 24 hónapig eltiltotta, továbbá a halőri nyilvántartásból törölte, a halőri naplót és a társadalmi halőri igazolványt visszavonta. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként kétségkívül megállapította, hogy a felperes a jogellenes cselekményt 2018. május 19-én követte el.

[8] Az alperes 2021. októberében kelt határozatával az elsőfokú határozatot helyben hagyta. A perrel támadott döntés indokolása szerint az alperes arra a következtetésre jutott, hogy a felperes 2018. május 19-én a halfogásra jogosító okmányok hiányában, jogosulatlanul végezte halászati tevékenységét. Utalt az alperes arra is, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:273. § (3) bekezdése alapján a felperes köteles lett volna megbízójának a célszerűtlen vagy szakszerűtlen tevékenységét megtagadni, mivel az jogszabálysértéshez vezetett. Döntésében utalt arra, a felperes elismerte, hogy a videófelvételen ő látható, és azt is, hogy a jogsértést a felettese utasítására követte el, így a jogsértő cselekmény percre pontos meghatározása az ügy érdemi elbírálására nem volt hatással, tekintettel arra, hogy a felperes olyan jogsértő cselekményt követett el, amelyet a törvény büntetni rendel. A felperesnek mint halőrnek a rá vonatkozó jogszabályoknak és az esküjének megfelelően kellett volna eljárnia, tudatában kellett volna lennie az ökológiai célú szelektív halászatra vonatkozó szabályokkal.