A Fővárosi Törvényszék K.702264/2021/8. számú határozata ágazati bértámogatás iránti kérelem tárgyában keletkezett közigazgatási jogvita (hiv.szám: sorszám1.számú tárgyában. [2017. évi I. törvény (Kp.) 89. § (1) bek.]

..

A Fővárosi Törvényszék

mint elsőfokú bíróság

Az ügy száma: 110.K.702.264/2021/8.

A felperes: felperes

(székhely: cím)

A felperes

törvényes képviselője: törvényes képviselő1 ügyvezető

Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala

(székhely: 1056 Budapest, Váci utca 62-64.)

Az alperes

jogi képviselője: dr. jogtanácsos neve kamarai jogtanácsos

A per tárgya: ágazati bértámogatás iránti kérelem tárgyában keletkezett közigazgatási jogvita (hiv.szám: sorszám1.számú

határozat) elbírálása

ÍTÉLET

A bíróság az alperes 2020. november 30. napján kelt sorszám1. ügyiratszámú határozatát megsemmisíti, és az alperest új eljárásra kötelezi.

A kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A per alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2020. november 18. napján a hazai és uniós forrásból, a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI.10.) Korm.rendelet (a továbbiakban: R.) szerinti ágazati bértámogatás program keretein belül bértámogatás iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) nyújtott be az alpereshez.

[2] A felperes kérelméhez csatolta a "Kérelem az Ágazati bértámogatás programhoz" című, az általa kitöltött formanyomtatványt, a felperes, mint gazdasági társaság 2020. szeptember 27. napján hatályos cégadatait tartalmazó, tárolt cégkivonatot, a felperesi törvényes képviselő közjegyző által 2019. augusztus 14. napján hitelesített aláírási címpéldányát, a felperesre vonatkozóan a Nemzeti Adó - és Vámhivatal Észak-budapesti Adó - és Vámigazgatósága által 2020. november 16. napján, sorszám ügyszám alatt kiállított adóigazolást arra vonatkozóan, hogy a felperesnek, mint gazdasági társaság adóalanynak a Nemzeti Adó - és Vámhivatalnál az igazolás kiadásának napján nyilvántartott tartozása, valamint végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása nincs. Egyúttal a felperes kérelméhez csatolta a kérelme részeként megjelölt hét (7) fő munkavállalóval megkötött, határozott idejű munkaszerződéseket, valamint az érintett munkavállalók által tett hozzájáruló nyilatkozatokat a személyes adatok felvételéhez.

[3] A felperes kérelme alapján eljárt alperes 2020. november 30. napján kelt sorszám1. ügyiratszámú határozatában (a továbbiakban: alperesi határozat) a felperesnek a hazai és uniós forrásból, az R. szerinti ágazati bértámogatás program keretein belül benyújtott, bértámogatás iránti kérelmét - a kérelmében megjelölt hét (7) fő munkavállaló tekintetében - elutasította. Az alperes határozatában megállapította, hogy a kérelem pozitív elbírálásához szükséges, a támogatás nyújtásának Hirdetményben megszabott feltétele hiányzik, ugyanis a Hirdetményben felsorolt, támogatásban részesülő ágazatok közül a 17. pont szerinti tevékenységet végzőre akkor vonatkozik a bértámogatás, ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X.18.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) szabályainak.

[4] Az alperes határozatában, az előző bekezdésben foglaltakra, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 19/B. §-ára, továbbá a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, a Munkaerőpiaci Alapból, a foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII.16.) MüM. rendelet (a továbbiakban: MüM rendelet) 11/A. §-ára, illetve 26/B. §-ára alapítottan, a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

A felperes keresete

[5] A felperes az alperes határozatával szemben keresetet terjesztett elő, amelyben kérte, hogy a bíróság az alperes határozatát semmisítse meg akként, hogy a perben módosított kereseti kérelme tartalma szerint a bíróság a felperes által, az alpereshez 2020. november 18. napján benyújtott, időközben - a 2021. március 22. napján hatályos R. 14. §-a alapján - 3.692.500, - Ft összegre felemelt bértámogatás iránti igényt hagyja jóvá. Keresetében egyúttal kérte a bíróságot, hogy marasztalja az alperes a felperesnek a perrel összefüggésben felmerült perköltségében.

[6] Keresetében előadta, hogy a felperes cégnyilvántartásba bejegyzett főtevékenysége, és egyúttal ténylegesen folytatott főtevékenysége fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEAOR: 9604). A felperes keresetében felhívva az R. egyes rendelkezéseit kiemelte, hogy az R. lehetőséget ad a koronavírus járvány által különösen sújtott munkaadó vállalkozások számára bértámogatás igénybevételére, az R.-ben foglalt feltételek szerint. Álláspontja szerint az R. 14. § (1) bekezdése szabályozza a bértámogatásra jogosultak személyi körét, amely szerint az az R. 5. § (1) bekezdése szerinti személyi kör. Kiemelte, hogy az R. 5. § (1) bekezdésében kerültek felsorolásra az R. által megjelölt, az adófizetési kedvezmény igénybevétele szempontjából, az annak személyi hatálya alá tartozó, tényleges fő tevékenységet végző munkaadó gazdálkodó szervezetek, ahol (17) pont alatt, valóban szerepel a fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEAOR: 9604).

[7] Álláspontja szerint az R. 14. § (1) bekezdésének az 5. § (1) bekezdésére történő utalása egyértelműen rögzíti, hogy a fizikai közérzetet javító szolgáltatást tényleges fő tevékenységként folytató munkaadó gazdálkodó szervezetek köre jogosult a bértámogatása, így a felperes, mint ezen tényleges fő tevékenységet folytató munkaadó gazdasági társaság az R. által biztosított bértámogatás igénybevételére jogosult. Kiemelte még, hogy az R. bértámogatási rendelkezésekre vonatkozó része, annak 14. §-a nem tartalmaz semmiféle, az alperesi határozatban hivatkozott korlátozást. Így e körben álláspontja szerint az R. nem szűkíti le a jogosultak körét a fizikai közérzetjavító szolgáltatás fő tevékenységet végző munkaadók körében. Egyúttal álláspontja szerint az R.-ben másutt sem található a bértámogatást igénybe vevők körére vonatkozó, azt korlátozó, az alperes által hivatkozott kikötés vagy kitétel.

[8] Keresetében utalt még arra, hogy az R. felépítését tekintve, egymástól jól elkülöníthető részekre tagolódik. Így az R. első része az 1-6. §-okból álló, az adófizetési kedvezménnyel összefüggő rendelkezéseket, második része az R. 7-13. §-a alatt, a szálláshely szolgáltatással összefüggő rendelkezéseket, míg az R. harmadik része - közötte a felhívott 14. §-ában foglaltak is - a bértámogatás igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Az alperes határozatában hivatkozott, a fizikai közérzetet javító szolgáltatással összefüggő szűkítő rendelkezés valóban rögzítésre került ugyan az R.-ben, de az az R. 5. § (2) bekezdése alatt található, amely felhívott rendelkezés kifejezetten az adófizetési kedvezményre vonatkozó részben szerepel, arra vonatkozó szabály. Tekintettel azon szabályozási körülményre, hogy az R. bértámogatást rendező 14. §-a az R. 5. § (2) bekezdésére nem utal vissza, így álláspontja szerint az abban foglalt korlátozás, kizárólag az adófizetési kedvezmény igénybevételére vonatkozó kérelmek elbírálására vonatkozólag alkalmazható. Álláspontja szerint nincs olyan rendelkezés az R.-ben, amely úgy lenne értelmezhető, hogy a korlátozás a bértámogatást igénybe vevők körére is vonatkozna.