31985R3703[1]

A Bizottság 3703/85/EGK rendelete (1985. december 23.) egyes friss vagy fagyasztott halféleségekre vonatkozó közös forgalmazási előírások alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról

A BIZOTTSÁG 3703/85/EGK RENDELETE

(1985. december 23.)

egyes friss vagy fagyasztott halféleségekre vonatkozó közös forgalmazási előírások alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a Spanyolország és Portugália csatlakozási okmányával módosított, a halászati termékek piacának közös szervezéséről szóló, 1981. december 29-i 3796/81/EGK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 4. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a legutóbb a 3396/85/EGK tanácsi rendelettel ( 2 ) módosított, az egyes friss vagy fagyasztott halféleségekre vonatkozó közös forgalmazási előírások megállapításáról szóló 103/76/EGK tanácsi rendeletre ( 3 ) és különösen annak 6., 8. és 8a. cikkére,

mivel a tapasztalat azt mutatta, hogy a 103/76/EGK rendeletben megállapított, a közös forgalmazásra vonatkozó előírások egységesebb alkalmazásához szükség van az alkalmazással kapcsolatos bizonyos rendelkezések pontosítására;

mivel a hering és a makréla mintavétel alapján történő osztályozását, a 103/76/EGK rendelet 8a. cikke rendelkezéseinek megfelelően, úgy kell elvégezni, hogy eközben biztosítsák az ezekre a fajokra vonatkozó közösségi előírások betartását; mivel a mintavétel alapján végzett minősítés eredményeinek az összes tételre történő extrapolálását oly módon lehet indokolttá és megalapozottá tenni, hogy a minták számának, minden egyes minta tömegének és mennyiségének, valamint a minősítés módszerének, valamint a forgalomba kerülő tételek tömegének a meghatározása, illetve ellenőrzése során tekintettel kell lenni arra, hogy a termékeket különböző módon hozzák forgalomba és kínálják eladásra;

mivel a mintavételi rendszer alapján osztályozott hal minőségének javítása, és a nem kellően friss hal forgalomba kerülésének megakadályozása érdekében az érintett tagállamoknak be kell vezetniük a megfelelő ellenőrzési eljárásokat, beleértve a halat kirakodó hajókon kialakított tartósító létesítmények ellenőrzését;

mivel az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Halászatitermék-piaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Ez a rendelet megállapítja az egyes fajok osztályozására, valamint a tömeg megállapítására vonatkozó, a 103/76/EGK rendeletben megállapított, közös forgalmazási előírásoknak való megfelelés ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat.

2. cikk

Egy tétel a 103/76/EGK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése, valamint 8. cikkének (3) bekezdése szerint akkor minősíthető egységesnek, ha a tétel teljes mennyiségének legfeljebb 10 %-a tartozik a szóban forgó láda vagy tétel frissesség vagy méretkategóriájához képest eggyel magasabb és/vagy alacsonyabb kategóriába.

3. cikk

A hajóról kirakodott bizonyos termék mennyiségeinek osztályozása során a 103/76/EGK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése, valamint 8. cikkének (3) bekezdése szerint kis tételeknek minősülő tételek összmennyisége nem haladhatja meg a hajóról kirakodott, és meghatározott eladásra szánt termékből a 100 kg-ot. A tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik azonban 100 kg-nál kisebb mennyiségek meghatározását, amennyiben a különös termelési és értékesítési viszonyok ezt indokolttá teszik.

4. cikk

A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a terméknek a 103/76/EGK rendelet rendelkezéseivel összhangban meghatározott minősítését az első alkalommal eladásra kínált terméknél csak az illetékes hatóságok felügyelete mellett lehessen módosítani.

5. cikk

Annak biztosítására, hogy az egységesített ládák tartalma megegyezzen a feltételezett tartalommal, a 103/76/EGK rendelet 8. cikke (4) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően, minden száz láda közül legalább egy ládát le kell mérni, amely semmiképpen sem érinti a tagállamokban alkalmazott, szigorúbb nemzeti rendelkezések vagy kereskedelmi szabályok alkalmazását. A 103/76/EGK rendelet 8. cikke (5) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően a nettó tömeg legfeljebb 5 %-kal lehet több vagy kevesebb a rögzített vagy feltételezett tömegnél, amelyet a kereskedelmi jog szigorúbb nemzeti előírásai is szabályozhatnak.

6. cikk

Az osztályozást, valamint a méretkategória és a frissességi fokozat jelzését a 103/76/EGK rendelet 7. és 8. cikke értelmében úgy kell elvégezni, hogy elegendő idő maradjon a termék első alkalommal történő, eladásra történő felkínálásáig, hogy ily módon elősegítsék a 3796/81/EGK rendelet 4. cikkében előírt ellenőrzést.

7. cikk

(1) A II. mellékletben felsorolt fajoknak a 103/76/EGK rendelet 9. cikke rendelkezéseinek megfelelő mintavételezési rendszer alapján a különböző frissességi és méretkategóriákba való besorolása a következő bekezdésekben és a 8. cikkben megállapított eljárással összhangban történik.

(2) A mintavételnél ügyelni kell arra, hogy az adott minta a tétel reprezentatív mintája legyen; figyelembe kell venni a tagállamokban e tekintetben alkalmazott kereskedelmi gyakorlatot. A mintavételt rendszeresen, a minták tömegétől és az eladásra szánt áru teljes mennyiségétől függően kell végezni.

(3) Az eladásra kínált mennyiségből a mintavételezés a következőképpen történik, azzal a feltétellel, hogy a 100 tonna feletti mennyiségeknél a minták tömege nem lehet kevesebb, mint a teljes mennyiség 0,08 %-a:

(4) Abban az esetben, ha az egyes tételeket a hal tárolására alkalmas tartályokkal felszerelt hajóról rakodják ki, a fent említett rendelkezések figyelembevételével minden tartály tartalmából mintát vesznek.

8. cikk

(1) Minden mintában az összes halat a 103/76/EGK rendelettel összhangban kell osztályozni. A frissességet az említett rendelet A. mellékletének I. pontjában megállapított kritériumok szerint kell meghatározni.

Az eladásra szánt mennyiségeket ezt követően a mintával megegyező kategóriákba sorolják, feltéve, hogy a szemrevételezéses ellenőrzés nem ébreszt kétséget a minta reprezentativitásával kapcsolatban.

A méretet és a frissességet illetően megengedettek a 2. cikkben előírt eltérések.

(2) Amennyiben egy minta azt jelzi:

a) hogy a minta mennyiségének több mint 10 %-át kitevő vizsgált hal a B. kategóriába sorolandó, a mintavétel legkisebb tömegének a 7. cikk (3) bekezdésében meghatározott mennyiség legalább kétszeresének kell lennie. Megfelelő számú halat a 103/76/EGK rendelet A. mellékletének II. pontjában meghatározott frissességi kritériumokkal összhangban is meg kell vizsgálni. Az érintett mennyiségek akkor sorolhatók a B-nél magasabb kategóriába, ha a második mintában minden hal minősége meghaladja a B. kategória követelményeit;

b) hogy a megvizsgált hal egy bizonyos része nem felel meg az emberi fogyasztásra alkalmas termék forgalomba hozatalára vonatkozó követelményeknek, az érintett mennyiségeket erre a célra felhasználni nem lehet, kivéve ha a 103/76/EGK rendelet 6., 7. és 8. cikkével összhangban elvégzett osztályozás nem igazolja, hogy egy bizonyos rész emberi fogyasztásra alkalmas termékként forgalomba hozható;

c) hogy bizonyos mennyiségek a frissességet és méretet tekintve nem homogének, a további minták tömegét a 103/76/EGK rendelet 11. cikkében említett szakértőknek kell eldönteniük.

(3) Amennyiben a szemrevételezéses ellenőrzés jelzi, hogy a halat nem a 103/76/EGK rendelet 6. cikkének (6) bekezdésében megállapított módon tárolták a hajón, az e cikk (2) bekezdésének a) pontjában megállapított becslési módszert kell alkalmazni.

9. cikk

A tagállamok rendszeres ellenőrzésekkel biztosítják a mintavételi eljárással összhangban osztályozott termékek vonatkozásában a 103/76/EGK rendelet rendelkezéseinek betartását.

10. cikk

(1) Az eladásra szánt és kirakodott mennyiségek tömegének megállapításához le kell mérni azoknak a fogadóegységeknek vagy szállítójárműveknek a tömegét, amelyekre ezeket a mennyiségeket rakodják.

Amennyiben ezt nem lehet megtenni, a kirakodott mennyiségek tömegét azon szabványos ládák tartalmának összeadásával kell meghatározni, amelyekbe a mennyiségeket rakodni kell. A szabványos ládáknál is el kell végezni azonban a minta alapján történő kiegészítő mérést.

(2) Amennyiben egy sajátos eladás keretében értékesítendő, szabványos ládákban elhelyezett mennyiséget nyilvános árverés keretében értékesítenek, a tömeg megállapítását az 5. cikk rendelkezéseivel összhangban kell elvégezni.

(3) A hajóra átrakodott mennyiségek tömegét az I. mellékletben szereplő tényezők alkalmazásával kell kiszámítani:

- egyrészről minden egyes hajó fogásainak vagy minden egyes tartály tartalmának megfelelő műszaki eszközökkel meghatározott mennyiségéből,

- másrészről a feldolgozást végző hajóra átrakodott mennyiségek térfogatából, ez utóbbit az érintett tagállam súlyokért és mérésekért felelős hatósága által engedélyezett eszközökkel kell meghatározni.

11. cikk

A mintavétel rendszerének keretei között a tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy:

- az összes hajó rendelkezzen a szükséges berendezésekkel, és a 103/76/EGK rendeletben megállapított kritériumokkal összhangban használja ezeket a berendezéseket az érintett termékek minőségének fenntartásához,

- a hajókat szereljék fel a hal tárolására alkalmas tartályokkal, a tartályokat rendszeresen tisztítsák, és a tartályokban a hőmérséklet tegye lehetővé a hal tárolását, továbbá hogy az a hőmérséklet feljegyezhető legyen,

- a forgalomba hozott mennyiségeket a frissesség és a méret alapján meghatározott kategóriák szerint tartsák nyilván. A 10. cikk (1) bekezdésében említett esetben a nyilvántartást az érintett hajó parancsnoka és a vevő által aláírt igazoló dokumentumok, a 10. cikk (3) bekezdésében említett esetben az érintett hajók parancsnokai által aláírt igazoló dokumentumok alapján vezetik.

12. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

1.

Clupea harengus fajhoz tartozó hering.

2.

Sardina pilchardus fajhoz tartozó szardínia .

3.

Scomber scombrus fajhoz tartozó makréla.

4.

Scomber japonicus fajhoz tartozó makréla .

5.

Fattyúmakréla (Trachurus spp.)

6.

Szardellák (Engraulis spp.)

7.

Maena smaris fajhoz tartozó ménolák.

8.

A Sprattus sprattus fajba tartozó spratt.

( 1 ) HL L 379., 1981.12.31., 1. o.

( 2 ) HL L 322., 1985.12.3., 1. o.

( 3 ) HL L 20., 1976.1.28., 29. o.