A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31558/2016/16. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 15. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 120. §] Bíró: Bőke Katalin Erzsébet

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

28.K.31.558/2016/16.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Cserpák Judit (címe.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek, a dr. Kajati Zsuzsanna jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (alperes címe; hivatkozási szám: ...) alperes ellen adóhatósági határozat közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í t é l e t e t

A bíróság az alperes jogelődje ... iktatószámú határozatát, a ... iktatószámú elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi.

Kötelezi az alperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg a felperesnek 250.000(kettőszázötven-ezer) forint perköltséget.

A kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Adóigazgatósága Társasvállalkozások Ellenőrzési Főosztály I. Társasvállalkozások Ellenőrzési Osztály 7. bevallások utólagos vizsgálatára induló általános forgalmi adó ellenőrzést végzett a felperesnél a .... számú megbízólevél alapján 2010. év és 2011. január - júniusig terjedő időszakra.

A vizsgált időszakban a felperes fő vevői a Kft.1.., a Kft.2.., a Kft.3. és a Kft.4.. voltak, amelyek részére alkoholos és friss meggyet, illetőleg műanyag zsákokat értékesített.

A felperes fő szállítói: a Kft.5.., amelynek a neve a vizsgálat időpontjában Kft.9. "kt.a.", a Kft.6. és a Kft.7.., amelynek a neve a vizsgálat időpontjában Kft.8.. "f.a." voltak. E cégektől a felperes mezőgazdasági idénymunkákról (metszés, gallyazás, meggybetakarítás, ültetvény talajmunkálatai stb.) fogadott be számlákat. A számlakiállítások időszakában a Kft.5.. és a Kft.6. ügyvezetését Személy 1., a Kft.7.. ügyvezetését Személy 2. látta el, ez utóbbi 2010. november 25-étől a Kft.6. ügyvezetője is.

A felperes ügyvezetője mindkét ügyvezetővel kapcsolatban állt a szerződések megkötésekor, Személy 2.nal több alkalommal is találkozott. A szerződések megkötése előtt a felperes beszerezte a cégek cégkivonatait, az ügyvezetők aláírási címpéldányait, adófolyószámla-kivonatokat, gazdálkodásukra vonatkozó adatokat. Mindkét ügyvezető közreműködött a szerződések teljesítése során (a munkavégzés felügyelete, irányítása, bérfizetés stb.).

Az alvállalkozó cégek ügyvezetői - Személy 2. és Személy 1. - az általuk aláírt szerződések teljesítésekor közreműködtek. Irányították, illetőleg ellenőrizték munkavállalóik munkáját, hetente több alkalommal is, majd pénteki napokon a bért kifizették. A Kft.7.. által végzett tevékenységek valós tevékenységek voltak. Az ellenőrzési jegyzőkönyv 12. oldalán feltüntetett munkálatokat a kft. végezte e. Személy 3. bizonyos tárgyalásokon, amely a cégek ügyvezetői (Személy 2. és Személy 1.), valamint a felperesi ügyvezető között folytak le, részt vett, de nem tárgyaló félként. Személy 3. Személy 2. munkatársa volt. A Kft.5.., illetve a Kft.6.. és a felperes által megkötött szerződéseknél az ügyvezető Személy 1. járt el. Személy 3. mindkét alvállalkozói ügyvezetőt megkísérelte a háttérből irányítani, de erről a felperesi ügyvezetőnek nem volt tudomása.

A Kft.5.. a felperes részére meggyszedést, talajlazítást végzett, a Kft.6.. pedig talajlevegőztetést, metszést, illetve a gallyak összezúzását. A munkavállalókat Személy 3. szervezte be más településekről busszal szállították a munkavállalókat a felperesi ültetvényre.

Az elsőfokú adóhatóság az ellenőrzés megállapításait a 2014. január 14. napján készült .... iktatószámú jegyzőkönyvbe foglalta, amellyel szemben az adózó (a továbbiakban: felperes) észrevétellel élt. Az adóhatóság a felperes észrevételeinek nem adott helyt. Az elsőfokú hatóság .... iktatószámú, 2014. május 5. napján kelt határozatában a felperes terhére 81.248.000,- Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyből 27.089.000,- Ft-ot adóhiánynak, 54.159.000,- Ft-ot folyószámlát nem érintő adókülönbözetnek minősített. Az adóhiány után 20.315.000,- Ft adóbírságot szabott ki és 5.239.000,- Ft késedelmi pótlékot állapított meg. A felperes adófizetési kötelezettségét az általános fogalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfatv.) 55. § (1) és (2) bekezdése, illetőleg a 147. § (1) bekezdése alapján állapította meg.

Az elsőfokú hatóság álláspontja szerint a felperes ügyvezetője nem tudta elkülönítve megnevezni a számlakibocsátói által végzett munkákat, az azokon dolgozó embereket. Nem járt az alvállalkozói székhelyén, mivel minden esetben Személy 2. kereste fel őt. Amikor a cégek egy részénél névváltozás történt, a munkavállalók személye nagyrészt változatlan maradt. Az alvállalkozók bevonására azért volt szükség, mert a szezonális munkák meghaladták a felperes neve kapacitását. Személy 1. úgy nyilatkozott, hogy a cégek képviseletét csak névleg, ellenérték fejében látta el, ezért a társaságok működési körülményeiről, valamint a kiszámlázott gazdasági eseményekről érdemi információval nem rendelkezik. Úgy nyilatkozott, arról sincs tudomása, hogy a társaságok az elvállalt munkákat ténylegesen elvégezték-e a felperes részére. Állítása szerint a cégek semmilyen tárgyi eszközzel nem rendelkeztek, székhelyük székhelyszolgáltatónál volt. Elmondása szerint a cégek ügyeiben Személy 2. közreműködött, valamint Személy 3. járt el. Az ő feladata kizárólag a szerződések, a számlák és a teljesítésigazolások aláírása volt. Ha utalás érkezett a cég bankszámlájára arról Személy 3., vagy Személy 2. értesítette, akiknek ő felvett összeget odaadta, a pénz végül mindig Személy 3.hoz került.

Személy 2. ugyancsak azt nyilatkozta, hogy az általa képviselt cégek képviseletét ténylegesen nem ő látta el, hanem csak ellenérték fejében végzete e tevékenységet, a gazdasági kapcsolatokat Személy 3. szervezte, a tárgyalások során is ő járt el. A társaságok alapításához a törzstőkét is Személy 3. biztosította. Állítása szerint Személy 3. azért nem járhatott el a cégek nevében, mert több korábbi tönkrement cége is volt már. Személy 2. a társaságok alkalmazottaira vonatkozóan információt nem tudott adni, mivel álláspontja szerint azokat is Személy 3. vette fel. Állította, hogy a cégek semmilyen tárgyi eszközzel nem rendelkeztek, székhelyük székhelyszolgáltatónál volt. A kiszámlázott munkákkal kapcsolatosan érdemi nyilatkozatot nem tett. Tudomása szerint az árak úgy lettek kialakítva, hogy a kiállított számlák áfaösszegével a felperes neve fizetendő adóját csökkentsék. Elmondta, hogy információ szerint a felperes neve által átutalt összeget Személy 3. visszajuttatta a felperes ügyvezetőjének és hogy a munkákat ténylegesen a felperes neve saját alkalmazottai végezték.

Mindezek alapján az elsőfokú adóhatóság azt állapította meg, hogy a számlakibocsátó társaságok nevében valójában - a 2012-ben elhunyt - Személy 3. járt el, a bejegyzett ügyvezetők csak a nevüket adták a cégek működéséhez. A számlakibocsátók tényleges tevékenységet nem folytattak, a kiszámlázott munkákat a nevükben mások végezték el. Mivel a gazdasági események a számlákon feltüntetett felek között nem jöttek létre, az elsőfokú adóhatóság az Áfa tv. 120. § a) pontjára, a 127. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozva, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbikban: Sztv.) 166. § (2) bekezdésére és 15. §-ának (3) bekezdésére a számlákat nem fogadta el az adólevonási jog alapjául szolgáló hiteles bizonylatokként. Ezért a számlák áfatartalmával a levonható adót a számlák teljesítési időpontját tartalmazó adómegállapítási időszakokban csökkentette.