A Kúria Kfv.37829/2020/7. számú precedensképes határozata kérelem tartalmának meghatározása tárgyában. [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2. §, (5) bek., 13. §, 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/C. § (1) bek., 26/B. § (2) bek., (3) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Horváth Tamás, Kiss Árpád

A határozat elvi tartalma:

Az önkormányzatnak a közigazgatási területén lévő épület, önálló rendeltetési egység használatára vonatkozó korlátozása, tilalma az építési jogszabályokra hivatkozással csak építési tevékenységgel összefüggésben érvényesíthető jogszerűen.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.IV.37.829/2020/7. szám

A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt, a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos bíró

A felperes: Felperes

(....)

A felperes képviselője:

Az alperes: Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzati Képviselő-testülete Képviselő-testülete (...

Az alperes képviselője: Zsilinszky Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: dr. Zsilinszky Tibor Krisztián

(....)

A per tárgya: kérelem tartalmának meghatározása

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

41.K.31.395/2019/27. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria

- a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 41.K.31.395/2019/27. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, valamint az alperes XIII/42-7/2019. iktatószámú határozatát - az elsőfokú közigazgatási határozatra kiterjedően - megsemmisíti,

- megállapítja, hogy a feljegyzett 30 000 (harmincezer) forint kereseti és 70 000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2016. január óta egy 70 m2-es iroda megnevezéssel feltüntetett társasházi albetétnek a tulajdonosa az ... sz. alatt az ingatlannyilvántartás szerint lakóháznak nyilvánított 3 épületben elhelyezkedő társasházban. A társasházban 43 albetétből 3 garázs, 35 lakás és 5 iroda megnevezésű van, a garázsok kivételével valamennyi albetét lakásnak épült. A felperes át akart térni az ingatlan jellegének valós megnevezésére, azaz iroda megnevezésről "lakás" megnevezésre és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 28. §-a szerint egy hatósági bizonyítványt vagy igazolást kívánt kapni a földhivatali adatátvezetéshez.

[2] E hatósági bizonyítvány kiadását a jegyző a településképi bejelentési eljárás szükségességére hivatkozással megtagadta és a felperest településképi bejelentési eljárásra utasította. Ezt követően a felperes 2017. május 24-én településképi bejelentést tett a .... ... alatt található, .... helyrajzi számú, iroda megnevezésű ingatlan rendeltetésének lakássá történő módosítására vonatkozóan. A alperes neve Polgármestere (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperes kérelme alapján lefolytatott településképi bejelentési eljárás során 2017. június 1-jén hozott, XIII/36031/2/2017. iktatószámú határozatával a tervezett rendeltetés-módosítást megtiltotta. Megállapította, hogy a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2005. (VIII.10.) számú, a Budapest Hegyvidék XII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelete (a továbbiakban: KVSZ) 48. § (2a) bekezdése szerint az ... jelű építési övezetben a 2008 előtt megvalósult iroda rendeltetés megváltoztatása nem megengedett, ezért a településfejlesztési kompenzációról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és településrendezési eszközökről, valamint településrendezési sajátos intézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet) 26/C. § (1) bekezdés b) pontja alapján a rendeltetés-módosítás megtiltásáról rendelkezett.

[3] Az alperes megismételt eljárás során 2019. február 28-án hozott, XIII/42-7/2019. iktatószámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatát a KVSZ 48. § (2a) bekezdésére, valamint a Korm. rendelet 26/C. § (1) bekezdés b) pontjára alapította. A határozat indokolásában a felperes fellebbezésében előadottakkal kapcsolatos álláspontját is rögzítette. Megállapította, hogy az irodahasználatról lakáshasználatra való áttérés rendeltetésmód változásnak minősül, amely meg kell, hogy feleljen az ügy idején hatályos jogszabályoknak. A Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013 (III.4.) számú, a településképi bejelentési eljárásról és a településképi kötelezésről szóló önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) a meglévő önálló rendeltetési egység rendeltetésének megváltoztatása esetére is előírja a bejelentési kötelezettséget. Az Ör. 1. § b) pontja és 1. melléklet B) pontja alapján a meglévő építmények rendeltetésének megváltoztatása településképi bejelentési eljárás köteles tevékenységnek minősül, függetlenül attól, hogy tényleges építési tevékenység szükséges-e a kialakításhoz. A KVSZ 2018. december 31. napjáig volt alkalmazható. A KVSZ 48. § (2a) bekezdése nem tartalmaz visszamenőleges szabályozást, mivel csak arról rendelkezik, hogy a 2008 előtt megvalósult iroda esetén nem megengedett a rendeltetés megváltoztatása.

[4] A felperes az alperes határozata ellen keresetet nyújtott be, amelyben a határozat megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését kérte. Kifejtette, hogy kérelmét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 37. §-a szerint a tartalma alapján kellett volna elbírálni, ezért rendeltetés-módosítás megtiltásáról az elsőfokú hatóság már nem rendelkezhetett volna. Az épített környezet alakítására és védelmére vonatkozó 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) csak a 20. §-ában meghatározott esetekben enged tiltást, ennek a KVSZ 48. § (2a) bekezdése szerinti szabályozás nem felel meg. Az ingatlan az Lke-3 lakóövezeti területbe van besorolva, ami ellentétes az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) által meghatározott övezeti besorolások kritériumaival, valamint az Étv. 14/A. §-ával. Előadta továbbá, hogy álláspontja szerint a kérelme a tárgyánál fogva nem minősülhet településképi bejelentésnek, és megalapozatlan volt a településképi bejelentési eljárás alá vonása. Megjegyezte, hogy az alperes településképi eljárásra hivatkozással tagadta meg tőle a hatósági bizonyítvány kiadását, mégsem a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: 2016. évi LXXIV. törvény) és az Ör. szabályainak megsértésével indokolta a határozatát, hanem a KVSZ 48. § (2a) bekezdése megsértését állapította meg.

[5] Az alperes a védiratában fenntartva a határozatában foglaltakat, a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy az új eljárásban hozott alperesi határozat a megelőző, új eljárásra kötelező bírósági ítéletnek felel meg, eszerint kellően részletes indokolást tartalmaz. A felperes az ingatlan funkcióját kívánta megváltoztatni, ennek meghatározott rendje van, és a tárgyi eljárás annak megfelelően került lefolytatásra. Kiemelte, hogy az ügy elbírálása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy milyen övezeti besorolású a terület, ez nem tárgya a jelen eljárásnak.