A Kúria Bfv.1544/2014/6. számú precedensképes határozata rablás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 85. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 423. §, 424. §, 427. §] Bírók: Feleky István, Krecsik Eldoróda, Molnár Gábor Miklós

A határozat elvi tartalma:

Ha az Alkotmánybíróság valamely jogszabályhely alaptörvény-ellenessége miatt elrendeli a jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát, és a legfőbb ügyész kizárólag ezen okból nyújt be felülvizsgálati indítványt, a Kúria a jogerős elbírálás idején hatályos törvényt - az érintett jogszabályhely félretételével - alkalmazza; és a felülvizsgálat ekkor is az indítványhoz kötött: a megtámadott határozat megtámadott részéhez és az indítványban meghatározott okhoz.

***********

KÚRIA

Bfv.II.1544/2014/6.szám

A Kúria Budapesten, a 2015. év február hó 9. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A rablás bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által a terhelt javára benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kecskeméti Városi Bíróság 7.B.95/2012/27. számú, illetőleg a Kecskeméti Törvényszék, mint másodfokú bíróság 3.Bf.9/2013/8. számú ítéletét megváltoztatja;

az 1978. évi IV. törvény 85. §-a (4) bekezdésének mellőzésével a terheltet - halmazati büntetésül - 7 (hét) év (6) hónap börtönbüntetésre ítéli.

Egyebekben a megtámadott határozatot nem érinti.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I.

1. A Kecskeméti Városi Bíróság a 2012. október 30. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 7.B.95/2012/27. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli rablás bűntettében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 321. § (1) bekezdés] és 2 rendbeli - 1 esetben kísérletként elkövetett - testi sértés bűntettében [korábbi Btk. 170. § - (1) (2) bekezdés]. Ezért őt - halmazati büntetésül - 7 év 6 hónap börtönbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ellene lopás bűntette [korábbi Btk. 316. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) pont, (4) bekezdés b/1. pont] miatt emelt vád alól felmentette.

A terhelttel szemben 60.000 forint összegben vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, az előéleti adatok között a 3-4-5. pontokban megjelölt három korábban kiszabott szabadságvesztés [3. Kecskeméti Városi Bíróság 2010. november 26. napján jogerős 8.Fk.234/2009/13. számú ítéletével kiszabott 10 hónap fk. fogházbüntetés; 4. Kecskeméti Városi Bíróság 2011. február 9. napján jogerős 13.Fk.235/2009/39. számú ítéletével kiszabott 6 hónap fk. fogházbüntetés; 5. Kecskeméti Városi Bíróság 2011. június 15. napján jogerős 9.Fk.627/2010/11. számú ítéletével kiszabott 4 hónap fk. fogházbüntetés] végrehajtásának elrendeléséről, a lefoglalt bűnjelekről, a polgári jogi igényről és a bűnügyi költségről.

Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a terhelttel szemben a - tételesen nem megjelölt - halmazati szabályok alapján két évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés büntetés szabható ki, amelynek középmértéke a korábbi Btk. 83. §-ának (2) bekezdése szerint hét év.

A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Kecskeméti Törvényszék a 2013. június 3. napján nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 3.Bf.9/2013/8. számú ítéletével az első fokú ítéletet megváltoztatta:

- a börtönbüntetés tartamát 8 év 6 hónapra súlyosította,

- rendelkezett egy további bűnjelről,

- a kártérítés összegét leszállította, és a magánfél ezt meghaladó polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította;

egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyta.

A másodfokú bíróság észlelte, hogy az elsőfokú bíróság a büntetéskiszabás körében az alábbi szabályokat figyelmen kívül hagyta (másodfokú ítélet 3. oldal 2-4. bekezdés).

A terhelt terhére megállapított rablások és testi sértések e cselekmények elkövetésekor (2011. augusztus 5.) hatályban volt korábbi Btk. 137. §-ának 17. pontja alapján személy elleni erőszakos bűncselekmények.

A korábbi Btk. 85. §-a (4) bekezdésének 1. mondata szerint, ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább három a 137. § 17. pontjában meghatározott személy elleni erőszakos bűncselekmény, a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik.

A másodfokú bíróság rögzítette, hogy a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legsúlyosabb rablás bűntette két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ezért a terhelttel szemben halmazati büntetésül két évtől tizenhat évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, amelynek középmértéke kilenc év.

A másodfokú bíróság megállapította továbbá, hogy a nyomatékos súlyosító körülményekre, ezen belül a négy - végrehajtásában felfüggesztett - szabadságvesztés próbaideje és más, rablás miatt indult büntetőeljárás hatálya alatti elkövetésre tekintettel a terhelt személyében rejlő társadalomra veszélyessége is fokozott és az első fokon kiszabott szabadságvesztés tartama kirívóan enyhe (másodfokú ítélet 3. oldal 5. bekezdés). Ezért - egyetértve az ügyész súlyosításra irányuló fellebbezésével - a szabadságvesztés tartamát súlyosította. [A másodfokú ítélet indokolása szerint (ítélet 3. oldal 6. bekezdés) súlyosította a közügyektől eltiltás tartamát is, de annak a rendelkező részben nincs nyoma.]

2. Az Alkotmánybíróság a 23/2014. (VII. 15.) AB számú határozatában megállapította, hogy a korábbi Btk. 2010. július 23-tól 2013. június 30-ig hatályos 85. § (4) bekezdésének alkalmazása alaptörvény-ellenes (1. pont); megállapította továbbá, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (2013. július 1. napjától hatályos Btk.) 81. § (4) bekezdése is alaptörvény-ellenes (2. pont), ezért azt a hatálybalépésére, 2013. július 1-jére visszaható hatállyal megsemmisítette; elrendelte egyúttal a korábbi Btk. 85. § (4) bekezdése, valamint a hatályos Btk. 81. § (4) bekezdésének alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát (3. pont).

II.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a Legfőbb Ügyészség nyújtott be - a Be. 417. §-ának (2) bekezdésében foglalt hivatalból fakadó kötelezettségére figyelemmel, a Be. 416. §-a (1) bekezdés e) pontja alapján - BF.1718/2014/1. szám alatt felülvizsgálati indítványt a terhelt javára. Tájékoztatta egyúttal a Kúriát, hogy a terhelttel szemben kiszabott büntetés végrehajtása még nem fejeződött be.

A Legfőbb Ügyészség kifejtette, hogy ilyen esetben a Be. 423. § (2) bekezdésének 2. mondata szerint az elbíráláskor hatályos jogszabályok alapján kell eljárni azzal, hogy az alaptörvény-ellenesnek nyilvánított törvényhely figyelmen kívül marad.

Az elkövetéskor (2011. augusztus 5.) és az elbíráláskor (2013. június 3.) - azonos tartalommal - a korábbi Btk. 85. §-ának (2) bekezdése szerint a büntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények büntetési tételei közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni. A (3) bekezdés pedig arról rendelkezett, hogy ha a törvény a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, de az nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát.