A Fővárosi Törvényszék K.34539/2009/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. Bíró: Bogdányné dr. Magyar Erzsébet

Fővárosi Bíróság

8.K.34.539/2009/5.

a magyar köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság a Dr. Kalló János Márk ügyvéd (Dr. Kalló Ügyvédi Iroda, cím.) által képviselt felperes (cím) , a Dr. Hernádi Eleonóra ügyvéd (cím.) által képviselt Magyar Energia Hivatal (cím, hivatkozási szám: FVO-1351/8/2009.) alperes ellen, közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve, de a Fővárosi Bíróságon lehet 4 példányban benyújtani.

indokolás:

személy1 Felhasználó először 2008. március 20. napján kereste meg számlázási panaszával a felperest, majd a kapott tájékoztatással nem volt elégedett, ezért további kapcsolatfelvételre került sor, a felperes nem gyanakodott a mérőberendezés hibájára, holott a napi átlagfogyasztás 3 év alatt a hússzorosára nőtt. A Felhasználó a mérő helyszíni vizsgálatát 2008. október 20. napján rendelte meg, a vizsgálatra október 29. napján került sor, amikor is a felperes megállapította, hogy a mérő 100%-nál nagyobb hibával mért. A mérőt leszerelték és további vizsgálatra küldték, majd három hónap múlva 2009. február 4. napján került sor a laboratóriumi vizsgálatára, melyen a Felhasználó nem vett részt. A szakértői vizsgálat szerint a fogyasztásmérő vizsgáló berendezésen végzett pontossági mérések eredményei igazolják, hogy a mérő hajtónyomatékai rendben vannak, de a hibagörbéje +275%-ra csúszott fel. A fék mágnes durva lemágnesezettsége manuálisan is jól érzékelhető.

Ezt követően a felperes arról értesítette a Felhasználót, hogy szerződésszegést követett el és 225.000.- Ft összegű kötbér követeléssel kíván élni, mely levélben foglaltakkal a Felhasználó nem értett egyet, és kérte a mérő vizsgálatának megismétlését, melynek a felperes nem tett eleget, majd a Felhasználó az alpereshez fordult 2009. június 4. napján, melyben eljárást kezdeményezett a felperessel szemben az általa megállapított kötbérköveteléssel kapcsolatban.

Mindezen tényállás alapján az alperes a 2009. szeptember 21. napján kelt FVO-1351-8/2009. számú határozatával helyt adott személy1 Felhasználó panaszának, és kötelezte a felperest, hogy a kiszabott 225.000.- Ft összegű kötbért törölje, melynek megtörténtéről 15 napon belül értesítse a Felhasználót. Kötelezte továbbá, hogy a hibás mérés időszakára készítsen új elszámolást, és amennyiben a Felhasználó javára mutatkozik elszámolási különbözet, azt utalja vissza személy1nek.

Az alperesi határozat indokolása szerint a Felhasználó esetében nem szabálytalan vételezésről, hanem egyedi mérőhibáról van szó, az alperes által becsatolt vizsgálati anyag és bizonyíték nem megalapozott, a szakvélemény is részben feltételezésen alapszik, ennek alapján megállapítható, hogy a Felhasználó panasza megalapozott.

Az alperes határozatával szemben a felperes keresetet terjesztett elő, melyben elsődlegesen a határozat megváltoztatását, az alperesi kötelezés törlését, illetve annak kimondását kérte, hogy a panaszügyben a felperes a vonatkozó jogszabályi előírások szerint járt el, és a fogyasztó panasza megalapozatlan. Kérte a határozat megváltoztatásával a kötbér követelés visszavonására való kötelezés törlését, míg másodlagos kereseti kérelme az alperes határozatának hatályon kívül helyezésére irányult. Álláspontja szerint az alperes jogszabálysértően és tévesen értelmezte a 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Kormányrendelet (Vhr.) 2. számú mellékletét képező Villamoshálózati-csatlakozási Hálózathasználati Szabályzat (VHSZ.) 21. § (3) bekezdésében foglaltakat, így jogellenes a határozatban előírt kötelezése is. Rámutatott arra, hogy a fogyasztásmérőben található ún. fék mágnes külső beavatkozás nélkül nem tudja elveszíteni mágnesezettségét, amely a mérőtárcsa felgyorsulását okozná. A fizika törvényszerűségei alapján csak és kizárólag erősebb mágnessel való befolyásolás esetén történhet meg az, hogy a mérőbe beépített fék mágnes a külső behatásra elveszti mágneses erejét, és a mérőtárcsa lefékezésére a továbbiakban már nem lesz alkalmas. Köztudomású műszaki tény, hogy a fék mágnes a fogyasztásmérő mérőtárcsájának beszabályozott működését biztosító állandó mágnes, ahhoz, hogy el tudja veszíteni mágneses terét, ahhoz egy nagyobb mágneses erővel történő külső behatásra van szükség. Sérelmezte, hogy a felperes az ügyben beszerzett személy2 okleveles igazságügyi szakértő véleményében foglaltakat annak ellenére figyelmen kívül hagyta, hogy a vizsgálat az I.Kft. az Országos Mérésügyi Hivatal által akkreditált laboratóriumában történt. A szakértő szakvéleményében nem szubjektív véleményét fogalmazta meg, csupán arra mutatott rá, hogy a vizsgált mérőn feltárt befolyásolást igazoló meghibásodás nem egyedi jellegű, hanem a mérés pontosságának befolyásolására egy általánosan alkalmazott módszer, tehát az alperes a Ket. 58. § (1) bekezdés a.) pontjába ütközően szubjektív alapon mellőzte az igazságügyi szakértői vizsgálat eredményét. Álláspontja szerint az alperes csak abban az esetben állapíthatta volna meg, hogy a mérő hibája nem külső beavatkozás eredménye, ha erre külön bizonyítást folytat. A perbeli fogyasztásmérő ugyanis hiteles mérésre képes állapotban került felszerelésre, azt az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) 1997-ben hitelesítette. A fogyasztásmérő egyfázisú mérő volt, így a hitelesítési ideje 15 év, ezért 2008. október 29. napján tartott ellenőrzés időpontjában is hiteles volt. E körben hivatkozott a Ptk. 283. § (2) bekezdésében foglaltakra, melynek értelmében a dolog átvétele során nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét tanúsítják. Az alperes kétséget kizáró ténymegállapítás helyett puszta feltételezésre alapítja határozati álláspontját, mely minden alapot nélkülöz. A személy2 igazságügyi szakértő szakvéleményében különböző terheléseken végzett mérési vizsgálat alapján kétséget kizáróan megállapította, hogy az ügyben erős külső mágneses befolyásolás történt, mert a mérő legyengített fékező nyomatékkal gyorsan fut.

Hivatkozott továbbá arra keresetlevelében, hogy az alperes nem tett eleget a Ket. 3. § (2) bekezdés b.) pontjában, valamint az 50. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének sem, a tényállást nem tárta fel, döntését nem az ügyre vonatkozó tények figyelembe vételével, valósághű tényállásra alapozva alakította ki. Minden alapot nélkülöz azon valószínűsítése, mely szerint a fék mágnes hibáját nem külső beavatkozás idézte elő.

Utalt a Ket. 58. § (1) bekezdés a.) pontjára, miszerint szakértőt kell az eljárásban meghallgatni, illetve szakértői véleményt kell beszerezni, ha az eljáró hatóságnak nincs megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozója, és az ügyben jelentős tény, körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, az alperes szakvélemény beszerzése helyett álláspontját pusztán feltételezésre építette, a rendelkezésre álló adatokkal ellentétes döntést hozott anélkül, hogy az ehhez szükséges bizonyítást lefolytatta volna. Indítványozta az Igazságügyi Műszaki Könyv- és Árszakértői Intézet szakértőkénti kirendelését, miután véleménye szerint a hitelesített mérő fékmágnesének külső mágnessel történő befolyásolása szakkérdés.