A Fővárosi Törvényszék Kf.650338/2018/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 79. § (1) bek.] Bírók: Bíró Péter, Rák-Fekete Edina, Szőke Mária

A Fővárosi Törvényszék a Dr. Bálint Tünde Ügyvédi Iroda (1012 Budapest, Logodi utca 65., eljáró ügyvéd: Dr. Bálint Tünde) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek - a Nagyné dr. Farkas Anikó jogtanácsos által képviselt Pénzügyminisztérium (1051 Budapest, József nádor tér 2-4.) alperes ellen közigazgatási határozat (hiv. szám.: NGM/5218-2/2017.) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2018. június 05. napján kelt 27.K.30.806/2017/21. számú ítélete ellen az alperes által 22. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

Í t é l e t e t

A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 150 000 (egyszáz-ötvenezer) forint együttes első-másodfokú perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 600 000 (hatszázezer) forint kereseti, 800 000 (nyolcszázezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes képviselője útján 2016. május 24-én adó feltételes megállapítása iránti kérelmet nyújtott be az alperes jogelődjéhez, a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, ezzel egyidejűleg igazolta 5 millió forint eljárási díj megfizetését. Az alperesi jogelőd szervezeti egysége, a Jövedelemadók és Járulékok Főosztálya a 2016. augusztus 22. napján kelt NGM/19837/2/2016. iktatószámú levelében arról tájékoztatta a felperes képviselőjét, hogy kérelme elintézési határidejét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 132. § (4) bekezdése alapján 60 nappal meghosszabbította.

A Nemzetgazdasági Minisztérium Jövedelemadók és Járulékok Főosztály a 2016. október 18. napján kelt NGM/19837/4/2016. iktatószámú levelében a feltételes adómegállapítás iránti kérelem benyújtásának, nyilvántartásának, a díj megfizetésének és visszatérítésének módjáról és részletes feltételeiről, valamint a döntési eljárás részletes szabályairól szóló 39/2006. (XII.25.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) 6. § (1) bekezdésének a) pontja alapján hiánypótlásra hívta fel a kérelem 4.7. alpontjában feltett kérdést illetően, kérte annak pontosítását, hogy pontosan mely adónemeket érint a kérdés. Kérte továbbá a példaként felhozott általános forgalmi adó kötelezettség megállapításához a tényállás kiegészítését két kérdésben, ennek az egyike az apportot megelőzően megkötött hasznosítási licenciaszerződések teljesítésére vonatkozott, a másik a svájci cég áfa alanyiságát érintette.

A felperes 2016. november 3-án kelt levelében a hiánypótlási felhívásnak eleget tett.

A kérelem alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium Adószabályozásért és Számvitelért Felelős Helyettes Államtitkár 2017. február 1. napján, NGM/5218-3/2017. iktatószámon határozatot hozott. A határozat A) rész IV. pontja az eljárásért fizetendő díj összegét az Art. 132. § (6) bekezdés a) pontja értelmében 5 millió forintban határozta meg. A VI.) pont szerint a határozathozatalra nyitva álló határidő - figyelemmel az Art. 132. § (4) bekezdésben foglaltakra - 60 nappal meghosszabbításra került, továbbá hiánypótlási felhívásra is sor került.

A felperes az alperesi határozat felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetében elsődlegesen a határozat megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy az alperes az ügyintézési határidő kétszeresének túllépése miatt köteles visszafizetni a felperes részére az eljárás díjának kétszeresét, 10 millió forintot, kérte továbbá a díj késedelmes kiutalása miatt késedelmi kamat megtérítésére kötelezését. Másodlagosan az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Perköltségre igényt tartott. Indokai szerint az alperes eljárására irányadó Art. 132. § (4) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidő 2016. augusztus 22-én lejárt és mivel a határidő hosszabbításhoz és hiánypótlási felhíváshoz joghatás nem fűződhet, a határozat meghozatalára az ügyintézési határidő kétszeres túllépését követően került sor. Az alperes eljárását az Alaptörvény XXIV. Cikk (1) bekezdésébe, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 4. § (1) bekezdésébe ütközőnek tartva hangsúlyozta, hogy a Ket. 71. § (1) bekezdés értelemben a határidő hosszabbításról és a hiánypótlásról végzés formájában kellett volna rendelkezni, a levél formájában meghozott döntések nem alkalmasak a célzott joghatás kiváltására. A határidő-hosszabbításról hozott döntés nem felel meg az Art. 5/A. § (1a) bekezdésben foglaltaknak, egyrészt mert azt nem az arra hatáskörrel rendelkező személy hozta, másrészt az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt. A hiánypótlási felhívás is hatáskör hiányában keletkezett, a PM rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja ugyanis kizárólag a minisztérium adóigazgatásért felelős szervezeti egységének biztosít hatáskört a hiánypótlási felhívásra. A Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015. (I.21.) NGM utasítás (a továbbiakban: NGM SZMSZ) 1. melléklet 2. függelékének 3.2.1.2. pontja alapján a minisztérium adóigazgatásért felelős szervezeti egysége az Adó- és Vámigazgatási Főosztály. A PM rendelet 7. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ügyintézési határidőn belül kérhet ugyan írásban kiegészítő adatokat, azonban az alperes rosszhiszeműen, hatáskörrel való visszaélve látszat magyarázattal hívta fel a felperest hiánypótlásra. A Ket. 33/A. § (1) bekezdése, a 72. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontja, a 72. § (1) bekezdés e) pont ee) alpontja, az Art. 135. § (4) bekezdése szerint a határozat rendelkező részének tartalmaznia kellett volna az eljárás lefolytatásáért fizetendő díj kétszeresének a felperes részére történő megfizetésére vonatkozó döntést.

Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, perköltségre igényt tartott.

Az elsőfokú bíróság az ítéletével az alperesi határozat indokolásának A) IV. és VI. pontjait hatályon kívül helyezte és e körben az alperest új eljárásra kötelezte. Az Art. 5/A. § (1a) bekezdésének és az Art. 132. § (4) bekezdés együttes értelmezése alapján jutott arra a következtetésre, hogy az azokban foglalt rendelkezések - habár nincsenek összhangban egymással -, alkalmazni kell az Art. 5/A. § (1a) bekezdésben foglaltakat a feltételes adómegállapítás iránti eljárásban az ügyintézési határidő meghosszabbítására. Az Art. 5/A. § (1a) bekezdésében foglaltakat alkalmazni rendeli az adó feltételes megállapítása iránti eljárásban, illetőleg az az adózókra nézve ugyanis garanciálisabb rendelkezést, hiszen az Art. 132. § (4) bekezdéséhez képest az ügyintézési határidő meghosszabbítása körében szigorúbb eljárási rendelkezéseket tartalmaz. Egyetértett a felperessel abban, hogy a határidő meghosszabbítására, ahogyan azt az Art. 5/A. § (1a) bekezdése meghatározza, kizárólag az eljáró adóhatóság vezetője lett volna jogosult, a Ket. 71. § (1) bekezdés szerinti indokolt végzésben. A perbeli határidő meghosszabbításról hozott indokolás nélküli tájékoztató levél, mivel azt nem az eljáró adóhatóság vezetője hozta, hatáskör hiányában keletkezett, ahhoz joghatás nem fűződhet. A 2016. október 18. napján kelt irat a tartalma szerint hiánypótlási felhívás és nem az alperes által állított kiegészítő adatkérés, illetőleg ez sem öltött végzés formát és nem az arra feljogosított hozta meg, ehhez az irathoz sem fűződhet joghatás. Az új eljárásra adott iránymutatás szerint az alperesnek az ügyintézési határidő megtartottságát a bíróság által tett megállapítások alapján kell vizsgálni és amennyiben arra a megállapításra jut, hogy az ügyintézési határidőt akár egyszeresen, akár kétszeresen túllépte, a Ket. 33/A. § (1) és (3) bekezdései alapján kell eljárnia.