A Kúria Bfv.1302/2012/7. számú precedensképes határozata orgazdaság bűntette (JÖVEDÉKI orgazdaság bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 77. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 373. §, 416. §] Bírók: Csák Zsolt, Mészár Róza, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

Törvénysértően elkobozni rendelt gépjármű kiadása a tulajdonosnak.

***********

KÚRIA

Bfv.I.1302/2012/7.szám

A Kúria Budapesten, a 2013. év január hó 8. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A jövedéki orgazdaság bűntette miatt terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt által védője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fehérgyarmati Városi Bíróság B.214/2009/56. számú, valamint a Nyíregyházi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.Bf.666/2011/6. számú ítéletét a II. rendű terheltre vonatkozó részben megváltoztatja,

az eljárás során lefoglalt Opel Omega típusú személygépkocsi és a hatósági jelzések, valamint a gépjármű forgalmi engedélyének elkobzására vonatkozó rendelkezést mellőzi és a lefoglalás megszüntetésével azokat kiadni rendeli a gépkocsi tulajdonosának, ifj. M. L-nak.

Egyebekben a megtámadott határozatokat hatályában fenntartja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s:

A Fehérgyarmati Városi Bíróság a 2011. június 9. napján kelt B.214/2009/56. számú ítéletével II. r. terheltet bűnösnek mondta ki a Btk. 311/A. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés b) pontja szerint minősülő, társtettesként elkövetett jövedéki orgazdaság bűntettében, és ezért egy év négy hónapi börtönbüntetésre és két évi közügyektől eltiltásra ítélte; emellett elkobozni rendelte az eljárás során lefoglalt Opel Omega típusú személygépkocsit, annak hatósági jelzését, valamint rendelkezett a lefoglalt egyéb bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről is.

Az első fokú határozatot a bejelentett fellebbezésekre tekintettel a Nyíregyházi Törvényszék felülbírálta, és a 2012. június 22. napján kelt 2.Bf.666/2011/6. számú ítéletével azt II. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.

A jogerős határozatok ellen II. r. terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt védője útján, annak jogalapját a Be. 416. § (1) bekezdés a) és c) pontjában jelölve meg.

Indítványában arra hivatkozott, hogy bár az ügyészség akként módosította a vádat, hogy a vádlottak rendszeres anyagi haszonszerzés végett követtek el bűncselekményt, ugyanakkor a vádirati történeti tényállást nem egészítette ki ennek megfelelően, ahogy azzal sem, hogy az ismeretlen elkövető személyére fény derült és az III. rendű terhelt.

Ennek kapcsán sérelmezte, hogy az eljárásban törvényes jogait nem gyakorolhatta, mivel a városi ügyészség azon vádiratát, amelyet III. rendű terhelttel szemben nyújtott be, a bíróság sem neki, sem védőjének nem kézbesítette. Álláspontja szerint emiatt a bíróság nem állapíthatta volna meg, hogy neki III. terhelt társtettese volt, mivel a neki kézbesített vádiratban a tettestárs, mint ismeretlen elkövető szerepelt.

Miután álláspontja szerint nem tekinthető a vád tárgyának a vádban nem szereplő személy és a vádban le nem írt cselekmény, a bíróság törvényes vád hiányában mondta ki ítéletében, hogy III. rendű terhelttel követte el a bűncselekményt, mint társtettes, és a vádon túlterjeszkedve azt, hogy a cselekményt üzletszerűen követte el.

Vitatta azt is, hogy az említett terheltek közötti kapcsolat fennállását igazoló adat merült volna fel az eljárás során, ahogy az Európai Emberi Jogi Bíróság ítéletére hivatkozva a 777/2008. Bü. számú nyomozati iratok 385. oldalán felvett feljegyzés bizonyítási eszközként történő felhasználhatóságát is.

Álláspontja szerint ezen túl a vele szemben korábban hozott, jogerős ítéletekkel elbírált cselekményekre tekintettel az üzletszerű elkövetésre nem lehetett volna következtetést levonni, így az üzletszerűen elkövetettkénti minősítéssel a bíróság anyagi jogi szabályt sértett.

Vitatta II. rendű terhelt társtettesi minőségét is, mert szerinte csak bűnsegédi bűnrészességben lett volna megállapítható a terhelt-társa felelőssége.

Sérelmezte azt is, hogy az eljárt bíróságok nem indokolták kellőképp a büntetés kiszabás során irányadó körülményeket, ezért megítélése szerint nem tettek eleget indokolási kötelezettségüknek sem.

Végül kifogásolta, hogy a bíróságok az Opel Omega típusú személygépkocsi elkobzásáról rendelkeztek annak ellenére, hogy a gépkocsinak bizonyítottan nem ő volt a tulajdonosa, hanem a fia.

Mindezekre figyelemmel a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezésére és az eljárt bíróságok új eljárásra utasítására tett indítványt.

A Kúria nyilvános ülésén a védő felülvizsgálati indítványát fenntartotta, emellett a felülvizsgálat okaként hivatkozott a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjára is az indokolási kötelezettség megsértése miatt.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta.

Álláspontja szerint az indítványozó a tényállást támadta, amikor arra hivatkozott, hogy nincs adat a kapcsolatára terhelt-társával, ezért e tekintetben a felülvizsgálat kizárt.

Megítélése szerint nem valósult meg eljárási szabálysértés azzal, hogy a bíróság a Fehérgyarmati Városi Ügyészség által az ügy III. r. terheltje ellen benyújtott vádiratot nem kézbesítette az indítványozónak, illetve védőjének; azt ugyanis a Be. 263. §-ának (2) bekezdése alapján kizárólag az érintett III. rendű terheltnek és védőjének kellett kézbesíteni, emellett a 2011. január 27-én megtartott tárgyaláson az ügyész mindkét vádiratot ismertette az üzletszerűségre vonatkozó vádmódosítással együtt.

A bírói gyakorlatra hivatkozva tért ki arra, hogy az eljárás tárgyául szolgáló egyetlen bűncselekmény elkövetése is alapja lehet az üzletszerű elkövetés megállapításának, ha a terheltet az elbírált cselekménnyel közvetlen időbeli kapcsolatban elkövetett ugyanolyan vagy hasonló bűncselekmény miatt más eljárásban már jogerősen elítélték.

Alaposnak találta ugyanakkor a felülvizsgálati indítványt az Opel Omega típusú személygépkocsi elkobzására vonatkozó részében. Mivel a Btk. 77. §-ának (1) bekezdés a) és b) pontjára figyelemmel az elkobzást a nem az elkövető tulajdonában álló dologra csak akkor lehet elrendelni, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott, és az irányadó tényállás nem tartalmaz adatot arra, hogy a gépkocsi tulajdonosa - az indítványozó fia - a bűncselekmény elkövetéséről tudott volna, a gépkocsi elkobzására álláspontja szerint valóban törvénysértően került sor.