Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

...Tovább...

A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20203/2018/11. számú határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §] Bírók: Benedek Szabolcs, Czukorné dr. Farsang Judit, Matosek Edina

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.22350/2017/11., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20203/2018/11.*, 3074/2019. (IV. 10.) AB végzés, Kúria Pfv.20343/2019/10., 3163/2021. (IV. 22.) AB végzés

***********

Fővárosi Ítélőtábla

5.Pf.20.203/2018/11/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Papp-Kalász-Tóth Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kalász Imre Zsolt ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a ... Kúriára beosztott bíró által képviselt Kúria (1055 Budapest, Markó u. 16.) I. rendű és az Országos Bírósági Hivatal Jogi Képviseleti Osztálya (1363 Budapest, Pf. 24., ügyintéző: ...) által képviselt Budapest Környéki Törvényszék (1146 Budapest, Thököly út 97-101.) II. rendű alperes ellen bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2018. január 8. napján meghozott 31.P.22.350/20017/11. számú ítélete ellen a felperes részéről 12. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 96.000 (kilencvenhatezer) forintot, valamint 8.100 (nyolcezer-egyszáz) forint elsőfokú perköltséget.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 14.450 (tizennégyezer-négyszázötven) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében bírósági jogkörben okozott kár megtérítése címén kérte az alperesek egyetemleges kötelezését összesen 99.100 forint, míg az I. rendű alperest további 76.000 forint megfizetésére. Előadta, hogy a ... Megyei Rendőr-főkapitányság határozatával sebességtúllépés miatt 30.000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán eljáró ORFK az elsőfokú közigazgatási határozatot helybenhagyta. A felperes a jogerős közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. A II. rendű alperes a .... számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, majd a felülvizsgálati eljárásban az I. rendű alperes a .... számú ítéletével az elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta. A felperes előadta, hogy a bírósági határozatok jogszabálysértőek, mert nem értékelték a felperes által hivatkozott körülményt, amely szerint a a sebességkorlátozó tábla nem a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 12. § (2) bekezdésének megfelelően lett kihelyezve. Az elsőfokú közigazgatási hatóság a tényállást nem tisztázta, ezzel megsértette a Ket. 50. § (1) bekezdését. Hivatkozott arra is, hogy a rendőrség eljárása a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. § (8) bekezdését is sértette, mert a határozata jogsértő módon keletkezett adatokon alapult. A felperes kérte az alperesek kötelezését a 30.000 forint közigazgatási bírság, a közigazgatási eljárásban lerótt 5.000 forint fellebbezési illeték, az alapeljárásban terhére megállapított 15.000 forint perköltség, a 20.000 forint fellebbezési illeték és 29.100 forint keresetkiesés megfizetésére. Kérte az I. rendű alperes kötelezését további 36.000 forint felülvizsgálati illeték, valamint 40.000 forint, a felülvizsgálati eljárásban és az alkotmányjogi panasz előterjesztésével felmerült ügyvédi költség megfizetésére.

Az alperesek kérték a felperes keresetének elutasítását. Az I. rendű alperes előadta, hogy a jogszabályoknak megfelelően járt el, jogellenes magatartást nem fejtett ki. Bírósági jogkörben okozott kár esetében a téves jogértelmezés vagy eljárási szabályszegés csak kirívó jogsértés esetén szolgálhat kárigény alapjául. A II. rendű alperes arra hivatkozott, hogy az I. rendű alperes hatályában fenntartotta az elsőfokú ítéletet, amely önmagában igazolja a jogellenesség hiányát.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélkezési gyakorlatra utalással kifejtette, hogy a bírósági eljárásban a lényeges anyagi és eljárási szabálysértés, a tények kirívóan okszerűtlen értékelése értékelhető kártérítési felelősséget megalapozó magatartásként, a munka jellegével együtt járó jogszabály-alkalmazási és -értelmezési eltérések a felróhatóság körén kívül esnek. Az elsőfokú bíróság ennek megfelelően azt vizsgálta, hogy történt-e az alperesek részéről olyan lényeges anyagi vagy eljárási szabálysértés, amely a kártérítési felelősségüket megalapozza. A peradatokból megállapította, hogy az alperesek eljárásuk során a bizonyított tényeket okszerűen értékelték, részükről anyagi és eljárási jogszabálysértés nem történt, a felperes által felhozott körülményeket figyelembe vették, indokolták a sebességkorlátozó tábla kihelyezés szabályossága vizsgálata mellőzésének jogszabályi okát, és értelmezték a Korm. rendelet 12. § (8) bekezdését. A felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a közlekedési tábla kihelyezésének szabályszerűségét a rendőrhatóságnak, illetve az alpereseknek vizsgálnia kellett volna. A felperes ezt a hivatkozását a rendőrségi első- és másodfokú, majd az azt követő bírósági eljárásokban már előterjesztette, e hivatkozás elutasításának okát mind a rendőrségi határozatok, mind az alperesi bírósági határozatok tartalmazzák. A rendőrhatóság, illetve az alperesi bíróságok a közlekedési jelzések kihelyezésének szabályosságát eljárásukban nem vizsgálhatták, az az eljárás kereteit meghaladta volna. A II. rendű alperes helyesen hivatkozott arra, hogy a jogalkotó a közlekedési jelzések kihelyezésével kapcsolatos felelősséget az út tulajdonosára, üzemben tartójára hárította. A rendőrhatóság, illetve az alperesi bíróságok csak azt vizsgálták, hogy a felperes megtartotta-e a közlekedési szabályokat. Amennyiben a jogalkotó nem teszi lehetővé a közlekedési bírság kiszabásakor a jelzőtábla megfelelőségének vizsgálatát, akkor erre sem a rendőrségnek, sem az alpereseknek nincs lehetősége. Az alperesek helyesen értékelték a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. § (8) bekezdését is, amely az alperesi határozatokban kifejtettek szerint nem a rendőrségre, hanem csak a közreműködőkre vonatkozik. Az alperesek részéről sem eljárási, sem anyagi szabálysértés nem történt, jogellenes magatartást nem tanúsítottak. Ennek hiányában pedig a kártérítési felelősség megállapítására nincs lehetőség.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereseti kérelemnek megfelelő döntés meghozatalát. Álláspontja szerint az alperesek jogellenes magatartásának vizsgálata körében két fő kérdésre kellett választ adni: egyrészt hogy az alperesek kötelesek lettek volna-e a közigazgatási hatóság terhére értékelni, hogy a hatóság nem tárta fel, hogy a sebességkorlátozó tábla a Kkt. 12. § (2) bekezdésének megfelelően lett kihelyezve, és erre tekintettel kötelesek lettek volna-e hatályon kívül helyezni a hatósági határozatot, másrészt helyesen értelmezték-e a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. § (8) bekezdését vagy sem. Az alpereseknek tényleg nem kellett vizsgálnia a tábla szabályszerű kihelyezését, de nem azért, amiért az alperesek állítják, hogy az meghaladta volna a per kereteit. Az alpereseknek azért nem kellett vizsgálniuk a szabályszerű kihelyezést, mert azt a hatósági eljárás során kellett volna feltárni, miután azonban ez elmaradt, az alperesi bíróságoknak a tényállás felderítetlenségét kellett volna megállapítania. Felderítetlen tényállásra nem lehet hatósági határozatot alapozni, tehát a hatósági határozatot hatályon kívül kellett volna helyezni és a rendőrséget új eljárásra kellett volna utasítani, előírva számára, hogy köteles a tényállást felderíteni, azaz hogy a tábla a jogszabálynak megfelelően volt-e kihelyezve. Az alperesi ítéletek megalapozatlanul tartalmazzák, hogy a tábla esetleges jogellenes kihelyezése ellenére a bírság jogos lehet, hiszen a közigazgatási hatóság nem vizsgálta, hogy a tábla megfelelően volt-e kihelyezve, illetve hogy azt időben észre lehetett-e venni, így megalapozatlan tényállás alapján állapították meg a bírság jogosságát. Téves az az álláspont, hogy a felperesnek el kellett volna fogadnia a közigazgatási bírságot, és igényét egy külön polgári perben kellett volna érvényesítenie, ez a megoldás ugyanis nem orvosolta volna azt a tényt, hogy a felperessel szemben közigazgatási bírságot szabtak ki, ha ugyanis a polgári perben kiderült volna, hogy a tábla jogellenesen volt kihelyezve, a felperes akkor is a szabálysértés elkövetője maradt volna. A Pp. 336/A. § (2) bekezdése szerint a hatóság köteles a tényállás valóságának bizonyítására. A rendőrség azonban nem bizonyította a tábla kihelyezésének jogszerűségét, így közigazgatási bírság kiszabására nem volt ok. Az ok nélküli bírságolás folytán a felperesnek sérült az emberi méltósághoz való joga.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!