A Kazincbarcikai Járásbíróság P.20175/2015/29. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 77. §, 78. §, 233. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 30. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §] Bíró: Palágyi-Deák Katalin

Kazincbarcikai Járásbíróság

3.P.ügyszám 1. szám

A bíróság a dr. Oláh Éva (3525 Miskolc., Dózsa Gy. u. 18. szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes lakcíme szám alatti lakos) felperesnek - dr. Talabos Zsuzsanna (3525 Miskolc, Dózsa Gy. u. 12. szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (I.r. alperes lakcíme szám alatti lakos) I. rendű és II.rendű alperes neve (II.r. alperes lakcíme szám alatti lakos) II. rendű alperesekkel szemben szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság m e g á l l a p í t j a , hogy az I. és II. r. alperesek között Helységnév 1-on 2013. október 11. napján a helységnév 2-i 000/0. hrsz.-ú 000 négyzetméter területű lakóház, udvar megnevezésű, a természetben felperes lakcíme szám alatt található ingatlan ½ része vonatkozásában létrejött ajándékozási szerződés é r v é n y t e l e n .

M e g k e r e s i a bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Földügyi Osztályát, hogy a helységnév 2-i 000/0. hrsz.-ú 000 négyzetméter területű lakóház, udvar megnevezésű, a természetben felperes lakcíme szám alatt található ingatlan tulajdoni lapjáról a II. r. alperes (II.rendű alperes neve, leánykori neve, sz.: születési helye., születési ideje an.: anyja neve) tulajdonjogát t ö r ö l j é k és az ingatlan ½ tulajdoni illetősége vonatkozásában a tulajdonjogot j e g y e z z é k v i s s z a az I. r. alperes ( I.rendű alperes neve, sz.: születési helye,születési ideje an.: anyja neve) nevére.

K ö t e l e z i a bíróság az I. és II. r. alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 450.000 (négyszázötvenezer) forint perköltséget.

K ö t e l e z i a bíróság az I. és II. r. alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatóságának külön felhívására - az ott megjelölt módon és időben - 540.000 (ötszáznegyvenezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül a Miskolci Törvényszékhez címzett, de a Kazincbarcikai Járásbíróságon írásban, három egyező példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, valamint ha csak a teljesítési határidő, illetőleg az ítélet indokolása ellen irányul, amennyiben a felek külön tárgyalás tartását nem kérik.

A fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a felek a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását kérhetik.

I n d o k o l á s :

A bíróság a keresetlevél és mellékletei, peres feleknek és jogi képviselőiknek perbeli írásbeli és szóbeli nyilatkozatai, az általuk csatolt iratok, a Kazincbarcikai Városi Bíróság P.ügyszám 2. számú, a Miskolci Járásbíróság P.ügyszám 3. számú iratai, valamint a per teljes iratanyaga alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Peres felek házastársak voltak, házasságuk megromlott. 2011. augusztus 12. napján mindketten aláírtak egy szándéknyilatkozatot, ennek tartalma egyebek mellett kiterjedt a felperes lakcíme szám alatti utolsó közös lakás további sorsára is. A szándéknyilatkozat nem teljes bizonyító erejű magánokirati formában készült és erről a későbbiekben az I. r. alperes azt állította, hogy felperesi nyomás alatt írta alá azt. A szándéknyilatkozat tartalmából azonban egyértelműen kiderül, hogy a felperes a házasság felbontása után is igényt tart a felperes lakcíme szám alatti utolsó közös lakás kizárólagos használatára és tulajdoni igénye is van az I. r. alperes ½ tulajdoni hányadát illetően.

A bontóper 2012. február 15. napján indult, annak folyamatban léte alatt peres felek tárgyaltak a házastársi közös vagyon megosztását illetően, de a közös vagyon megosztására vonatkozó egyezség létrejöttét az I. r. alperes attól tette függővé, hogy a gyermektartásdíjban is megállapodás szülessen közte és a felperes között.

A bontópernek egyébként nem volt tárgya a házastársi közös vagyon megosztása.

A Kazincbarcikai Járásbíróság a házasságot 2013. október 25. napján a P.ügyszám 1./26. számú ítéletével bontotta fel. A bíróság a felek 2003-ban született utónév 1. és 2005-ben született utónév 2. utónevű gyermekeit az édesanyánál helyezte el. Szabályozta az I. r. alperes kapcsolattartását a gyermekekkel, kötelezte az I. r. alperest, hogy a gyermekek tartására 2013. november 1. napjától kezdődően fizesse meg havi nettó jövedelme gyermekenkénti 15%-át, de minimum gyermekenként 62.000 forint alapösszegű gyermektartásdíjat. Rendelkezett a bíróság a hátralékos gyermektartásdíjról is.

A gyermektartásdíj vonatkozásában a felperes kereseti kérelme az volt, hogy a bíróság kötelezze az I. r. alperest havi nettó jövedelme gyermekenkénti 17%-ának, de legalább gyermekenként havi 70.000 forint alapösszegű gyermektartásdíjnak a megfizetésére.

Az I. r. alperes gyermekenként havi 50.000 forint határozott összegű gyermektartásdíjat talált elfogadhatónak.

Másodfokú, immár jogerős ítélet 2014. március 25. napján született a felek bontóperében. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és az I. r. alperest 2013. november 1. napjától kezdődően és folyamatosan havi gyermekenkénti 62.000 forint határozott összegű gyermektartásdíj megfizetésére kötelezte.

A bontóperi ítélet kereseti, viszontkereseti kérelem hiányában nem rendelkezett a felperes lakcíme szám alatti utolsó közös lakás használatáról.

Az életközösség a felek között végleges jelleggel 2011. augusztus 12. napján szakadt meg. Az I. r. alperes önként, a visszatérés szándéka nélkül költözött el az utolsó közös lakásból a barátnőjéhez, ahol azóta is lakik.

Attól függetlenül, hogy az ítéletben rendelkezés történt volna a lakáshasználatról, az I. r. alperes tudomásul vette a felperesi kizárólagos lakáshasználatot az utolsó közös lakás vonatkozásában, illetőleg nem élt viszontkereseti kérelemmel az osztott lakáshasználat iránt.

A II. r. alperest a bontóperben a bíróság a házasság megromlásával kapcsolatban tanúként hallgatta meg.

A bontóper során a II. r. alperesnek nem volt jó kapcsolata a felperessel és unokáival. Jelenleg a felperessel nincsenek beszélő viszonyban, csak köszönnek egymásnak.

Az I. r. alperest nagyon megviselte az elhúzódó bontóper és ezért úgy határozott, hogy a közös vagyon megosztását a saját elképzelései szerint hajtja végre, hogy ne kelljen perenkívüli tárgyalásokat folytatni a felperessel, illetőleg el akarta kerülni az esetleges vagyonmegosztási pert. Az I. r. alperes elképzelésének kivitelezése a 2013. október 11. napján Helységnév 1-on a II. r. alperessel kötött ajándékozási szerződéssel kezdődött. Ezzel a szerződéssel az I. r. alperes édesanyjának, a II. r. alperesnek ajándékozta a Helységnév 2. 000/0 hrsz.-ú 000 négyzetméter területű lakóház, udvar megnevezésű, a természetben felperes lakcíme szám alatti ingatlan őt illető ½ tulajdoni hányadát. Az ajándékozási szerződést szerkesztő ügyvéd az alperesek korábbi személyes ismerőse volt.