A Győri Ítélőtábla Pf.20152/2005/7. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 306. §, 307. §] Bírók: Ferenczy Tamás, Maurer Ádám, Zámbó Tamás

A Győri Ítélőtábla

Pf.IV.20.152/2005/7.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Győri Ítélőtábla a dr. Nagy Gábor József ügyvéd által képviselt A./ felperesnek dr. Farkas és Társai Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Farkas Sándor) által képviselt B./ Kft. alperessel és a dr. Kende Tamás ügyvéd által képviselt C./ alperesi beavatkozóval szemben 5.685.000,-Ft tőke és járulékai megfizetése iránt indított perében a Zala Megyei Bíróság 2005. február 28. napján kelt 5.P.21.355/2003/32. sorszám alatti közbenső ítéletével szemben az alperes által 33. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján megtartott fellebbezési tárgyaláson meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t:

Az ítélőtábla a megyei bíróság közbenső ítéletét helybenhagyja.

Az alperes és a beavatkozó viseljék a fellebbezéssel felmerült költségeiket.

Ez ellen a közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A megyei bíróság a fellebbezéssel támadott közbenső ítéletében megállapította, hogy P. típusú D./ forgalmi rendszámú gépjárműre a felek között 2002. október 17. napján létrejött adásvételi szerződés vonatkozásában a felperes 2003. április 11. napján kelt elállása jogszerű és egyúttal a szerződés megszűnt.

Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes 2002. januárjában vásárolt az alperestől egy P. típusú személygépkocsit, de mivel ez sorozatosan meghibásodott, 2002. október 17. napján a perbeli gépkocsira cserélték ki, melynek vételára 5.685.000 Ft volt.

Az új gépjármű is sorozatosan meghibásodott, 2002. december 12-én ülésfűtés, riasztó, érzékelő hibája, kerékcsere miatt történt javítás, 2002. december 19-én a BSI hibáját észlelték, melyet másnapra kijavítottak, 2003. január 23-án a belső világítás hibája, a hátsó ablakok lehúzódása miatt kellett javítani az elektronikát. 2003. január 27-én a gépjármű menet közben állt le, az alperes 2003. február 18-án kicserélte a BSI komputert, közölve, hogy a beázási hibaforrást megtalálták, a hibát javították, az többé nem fordulhat elő. Néhány nappal később Kolozsvár közelében a gépjármű elektronikai rendszere menet közben ismét leállt. Február 21-én a komputert kitisztították, 2003. március 4-től március 28-ig pedig Magyarországon volt szervizben a gépkocsi. Ennek során olajszintérzékelő, alsó motorvédő, kormánykapcsoló, 2 db fényszórómosó kupak, 1 db fúvóka test, 1 db távvezérlős kulcsfej, 1 db BSI, 4 db ajtózár cseréjére, illetve beépítésére került sor. 2003. április 1-én a riasztó változatlanul nem megfelelően működött, újabb alkatrészt kellett rendelni.

A felperes 2003. február 25-én levélben kérte a gépjármű kicserélését az alperestől, erre érdemi választ nem kapott, ezért a beavatkozóhoz fordult, aki levélben arról tájékoztatta, hogy a problémára végleges választ keresnek és kártérítést is felajánlanak. Ezt követően a felperessel nem léptek kapcsolatba, ezért 2003. április 11. napján a felperes írásban elállt a szerződéstől, kérte a vételár visszafizetését. Elállási szándékát 2003. július 9. napján ismét megerősítette, mivel korábbi elállására választ nem kapott. A gépjármű 2003. júliusában is különféle hibák miatt javításra szorult, 2003. július - 2004. július között 11.000 km-t futott, a BSI cserét érintő hiba nem fordult elő.

A megyei bíróság a beszerzett szakvéleményre támaszkodva megállapította, hogy a gépkocsin vissza-visszatérő meghibásodás egyértelműen anyaghibára (gyártáshibára) vezethető vissza. A menetközbeni motorleállások a BSI hibájára vezethetők vissza, a hiba - mely azért fordult elő, mert műszakilag, gyártásilag nem tökéletesen oldották meg a vízzáró tömítést, ez azonban utólagos tömítő masszával történő kikenéssel megoldható - a komplett komputer cseréjével javítható. A hiba, annak a kijavítása, azaz a BSI kicserélése után a gépjárműben forgalmi értékcsökkenést nem okoz. Az egyéb hibák a program újrafuttatásával javíthatók.

Az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolásában kifejtette, hogy az elállás jogszerűsége tárgyában azt az időpontot kell vizsgálni, amikor a felperes a nyilatkozatát megtette. A gépkocsi az átvétel pillanatától kezdve az elállásig különböző, illetve ismétlődő hibák miatt szinte sorozatosan javítás alatt állt. A szakértői megállapítás szerint a BSI tekintetében gyártási hibáról van szó. Ennek a meghibásodása két ízben rendkívül baleset-, illetve életveszélyes helyzetet idézett elő (menet közben a gépjármű leállása), de az egyéb feltárt hiányosságok is összességében alkalmasak voltak arra, hogy a gépjármű iránti bizalom megrendüljön a felperesben. Számtalan olyan időpont volt, amikor a meghibásodások miatt a gépjárművel nem lehetett közlekedni. A hibák sorozatát, mint egységes folyamatot figyelembe véve megállapítható, hogy az autót oly gyakran kellett szervizbe vinni, ami a felperes rendeltetésszerű használatát akadályozta. Az alperesi beavatkozó a sérelem orvoslását, illetve kártérítést ígért, de ennek nem tett eleget.

A megyei bíróság megállapította, hogy a felperes teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt, a felsorolt hibák csak a jogosult érdekeinek sérelmével voltak javíthatók, ezért a Ptk. 306.§ /3/ bekezdése alapján jogszerűen került sor az elállásra. Kifejtette, hogy a Ptk. 307.§ /2/ bekezdésére figyelemmel az elállási jog gyakorlását nem gátolja az a körülmény, hogy a felperes a javítást igénybe vette, hiszen a kicserélés, illetve "kártérítés formájában" előadott árleszállítás iránti igényére az alperes és alperesi beavatkozó nem is válaszolt

Az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy a forgalom biztonsága is megköveteli a termelő és kereskedelmi cégek kifogástalan minőségű termék előállítása iránti nagyobb érdekeltségét, továbbá egy újonnan vásárolt jó minőségűnek tartott gépjárműnél elvárás, hogy évekig ne kelljen meghibásodástól egyáltalán, illetve jelentős meghibásodástól tartani.

A közbenső ítélettel szemben az alperes és az alperesi beavatkozó fellebbezéssel élt, annak megváltoztatását és a felperesi kereset elutasítását kérve. Az elsőfokú eljárásban előadott álláspontjukat részben megismételve vitatták, hogy a felperes teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt, utaltak arra, hogy a hiba szakszerűen kijavításra került, ezt követően a felperes az elállás bejelentése után az átlagosat jóval meghaladó távolságot tett meg a gépjárművel meghibásodás nélkül, melyre egyébként a felelős őrző jogállásából eredően nem is lenne joga. Az elállást megelőzően összesen négy alkalommal került szervizbe a gépjármű, tehát nem fordult elő rendkívül nagyszámú meghibásodás.