A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21411/2016/5. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §, 2011. évi XVI. törvény (Semmisségi törvény) 3. §, 6. §] Bírók: Csóka István, Lente Sándor, Világhyné dr. Böcskei Terézia

.... Ítélőtábla

6.Pf.21.411/2016/5-II.

A .... Ítélőtábla dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, az Országos Bírósági Hivatal (1055 Budapest, Szalay utca 16.; ügyintéző: dr. Érsek Emese bíró) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe, levelezési cím: .....) I. rendű, dr. Batki Nikolett jogtanácsos által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű, dr. Sáska Erzsébet jogtanács által képviselt III. r. alperes neve (III. r. alperes címe) III. rendű alperesek ellen közigazgatási jogkörben okozott kártérítés iránt indított perében a Székesfehérvári Törvényszék 2016. június 13. napján meghozott 10.P.20.074/2016/13. számú részítélete ellen a felperes részéről 16. sorszám alatt, valamint az ehhez az ügyhöz egyesített, a Székesfehérvári Törvényszék 2016. szeptember 30. napján meghozott 10.P.20.074/2016/20. számú ítélete ellen a felperes részéről 23., az I. rendű alperes részéről 21., 22., 24. szám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A .... Ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyja. Az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatja, és megállapítja, hogy az I. rendű alperes a felperes előzetes letartóztatásának elrendelésével megsértette a felperes személyi szabadsághoz fűződő személyiségi jogát. Az I. rendű alperes által fizetendő 1.000.000 (egymillió) forintot 2.000.000 (kétmillió) forintra felemeli. A felperes által az államnak külön felhívásra fizetendő illetéket 60.000 (hatvanezer) forintra leszállítja, és megállapítja, hogy az állam által viselt illeték 120.000 (százhúszezer) forint. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. és III. rendű alperesnek külön-külön 37.500 (harminchétezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 190.500 (százkilencvenezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget. A le nem rótt fellebbezési illetékből 440.000 (négyszáznegyvenezer) forintot a felperes köteles megfizetni az államnak külön felhívásra, míg 160.000 (százhatvanezer) forint illetéket az állam visel.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A ..... Bíróság .....-én a ...... számú végzésével elrendelte a felperes előzetes letartóztatását. A végzés indokolása szerint a felperes ....-án 2 óra 50 perc és 2 óra 55 perc közötti időben a .... ...... út és .... utca kereszteződésében egy agresszív csoport tagjaként különféle tárgyakat dobott a kivezényelt rendőrökre. A ..... Bíróság a ..... számú ítéletével bűnösnek mondta ki a felperest társtettesként, csoportosan és felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettében, és a felperest 2 év 6 hónap börtönbüntetésre, valamint 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ugyanebben az eljárásban meghozott ..... sorszámú végzésével a felperes előzetes letartóztatását a másodfokú eljárás befejezéséig, legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig fenntartotta. A felperes fellebbezése folytán a .... Bíróság mint másodfokú bíróság a felperes előzetes letartóztatását ..........-án megszüntette. A felperes előzetes letartóztatását .....-től .....-ig a II. rendű alperes, .....-től ..........-ig a III. rendű alperes foganatosította. A szintén a felperes fellebbezése folytán eljárt .... Bíróság a ..... számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a szabadságvesztés büntetést 2 évre enyhítette, annak végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette, mellőzte a közügyektől eltiltást, és elrendelte a felperes pártfogó felügyeletét. A ..... Bíróság a ..... számú végzésével a 2011. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Semmisségi törvény) 1. §-a és 3. § a) pontja alapján semmissé nyilvánította a felperes bűnösségét kimondó és a felperessel szemben büntetést kiszabó jogerős ítéletet.

A felperes a módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. rendű alperes az előzetes letartóztatás elrendelésével és az ítéletek meghozatalával, a II. és a III. rendű alperesek pedig az előzetes letartóztatás foganatosításával megsértették a felperes személyes szabadsághoz fűződő személyiségi jogát. Kérte, hogy a bíróság külön-külön kötelezze az alpereseket arra, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül a felperestől magánlevélben kérjenek elnézést és fejezzék ki a sajnálkozásukat az okozott jogsértésekért. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az I. rendű alperest 3.000.000 forint, a II. rendű alperest 1.500.000 forint, ezen összegek után .....-től a kifizetés napjáig a Ptk. 301. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamat megfizetésére, a III. rendű alperest 3.000.000 forint és ezen összeg után .....-től a kifizetés napjáig a Ptk. 301. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamat megfizetésére. Igényt tartott a perrel felmerült költségeinek a megfizetésére is. Hivatkozott arra, hogy elítélését a Semmisségi törvény alapján meg nem történtnek, az ahhoz kapcsolódó kényszerintézkedést pedig jogellenesnek kell tekinteni. Álláspontja szerint a jogtalanul elrendelt előzetes letartóztatás foganatosítása sem lehet jogszerű. Kifejtette, hogy az I. rendű alperes az előzetes letartóztatás elrendelésével, a II. és a III. rendű alperesek pedig az előzetes letartóztatás foganatosításával jogtalanul fosztották meg a személyes szabadságától, ezzel megsértették a személyes szabadsághoz fűződő személyiségi jogát. Érvelése szerint előzetes fogva tartásának elrendeléséért és elítéléséért az I. rendű alperes tartozik felelősséggel. Előadta, hogy az előzetes letartóztatás foganatosítása során a II. rendű alperes alkalmazottai bilincsben kísérték a folyosón, ahol homlokát a falnak vetve, hátrabilincselt kézzel, lábait szétvetve kellett várakoznia hosszú időn keresztül, majd egy 1 négyzetméternél kisebb helyiségben várakoztatták, az őrszemélyzet utasítására meztelenül guggolásokat kellett végeznie, dohányzókkal helyezték egy zárkába, és tettleg is bántalmazták. Előadta továbbá, hogy a III. rendű alperes embertelen körülmények között tartotta fogva, őrei meghurcolták, cellatársai pedig folyamatosan ütlegelték és zaklatták. Sérelmezte, hogy nyilvántartásba vették, ujjlenyomatot vettek tőle és lefényképezték, majd köztörvényes bűnözők között helyezték el. Hivatkozott arra, hogy letartóztatása és fogva tartása fizikailag és lelkileg is megviselte, ezen kívül félbeszakította a B. M. E. folytatott tanulmányait. Állította, hogy fogva tartására visszavezethető okból nem tudta befejezni a tanulmányait a B. M. E., és fogva tartása miatt megváltozott a személyisége, zárkózottá, hallgataggá vált, baráti kapcsolatai szűntek meg. Kifejtette, hogy pártfogó felügyelőjének időszakonként számot kellett adnia a tartózkodási helyéről és a tevékenységéről, erkölcsi bizonyítványt nem igényelhetett, ennek következtében megnehezült a munkavállalása is. Okfejtése szerint az előzetes letartóztatása elrendelésével és foganatosításával kapcsolatos igényeinek érvényesítése a Semmiségi törvény hatályba lépésekor vált lehetővé, ezért követeléseinek elévülési idejét ettől az időponttól kell számítani.