A Kúria Köf.5046/2021/10. számú precedensképes határozata önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata tárgyában. [2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 39. § (1) bek., 2017. évi I. törvény (Kp.) 140. § (1) bek.]

A határozat elvi tartalma:

Az Alkotmánybíróság határozatával megsemmisített jogszabályi rendelkezés helyébe lépő jogszabály megalkotása során a megsemmisítő határozatban foglalt alkotmányos követelményeket érvényre kell juttatni.

***********

Kúria 2

I.Köf.5.046/2021/10-I

A Kúria

Önkormányzati Tanácsának

határozata

Köf.5.046/2021/10.

A tanács tagjai: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Dobó Viola bíró, Dr. Varga Zs. András bíró

Az indítványozó: Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal

(cím1)

Az indítványozó képviselője: Dr. Semperger Zsolt kormánytisztviselő

Az érintett önkormányzat: Újszentiván Községi Önkormányzat

(cím2)

Az érintett önkormányzat képviselője: Dr. Szentirmay Sára jegyző

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- megállapítja, hogy Újszentiván Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 15/2021. (XII. 23.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésének az "a II. körzetben: 234,- Ft/m2" szövegrésze más jogszabályba ütközik, ezért e rendelkezést a hatálybalépése napjára visszamenőlegesen, 2022. január 1-jei hatállyal megsemmisíti;

- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;

- elrendeli, hogy határozatának közzétételére - a kézbesítést követő nyolc napon belül - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A végzés alapjául szolgáló tényállás

[1] Az érintett önkormányzat képviselő-testületének a helyi adókról szóló 17/2015. (XI. 30.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.1.) 6. § (2) bekezdésének "A II. körzetben: 240,- Ft/m²" szöveggel volt hatályban.

[2] Az Alkotmánybíróság - bírói kezdeményezésre - meghozta a 20/2021. (V. 27.) AB határozatot (a továbbiakban: AB határozat), amely megállapította, hogy az Ör.1. 6. § (2) bekezdésének az "a II. körzetben: 240,- Ft/m2" szövegrésze ellentétes az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésével, valamint XXX. cikk (1) bekezdésével, és ezért azt megsemmisítette, valamint alkalmazási tilalmat rendelt el.

[3] Az AB határozat kifejtette, hogy Ör.1. - a magyar önkormányzatok túlnyomó többségéhez hasonlóan - területalapú telekadó bevezetéséről rendelkezett, jóllehet a képviselő-testületnek arra is lett volna lehetősége, hogy értékalapú adóztatás mellett döntsön, amely esetében az adó mértéke a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Hatv.) értelmében nem haladhatja meg a telek korrigált forgalmi értékének a 3%-át. A területalapú adóztatás alkalmazása azonban annak a jogi kockázatát rejti magában, hogy a telek négyzetméterben kimutatott méretéhez igazodó adómérték akkor is kiemelkedően magas összegű adóhoz vezethet, ha a helyi jogalkotó nem terjeszkedik túl a Hatv. adta kereteken.

[4] Az AB határozat szerint "a területalapon kivetett telekadó jogtechnikai szinten eloldja az adó összegét az adótárgynak minősülő telek értékétől. [...] Ez azt a kérdést veti fel, hogy a területalapú adóztatási technika törvényi kereteken belüli választása attól is eloldja-e a helyi jogalkotót, hogy megfeleljen az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdésének és XIII. cikk (1) bekezdésének. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alaptörvény előbbi szabályai akkor is kötik a helyi jogalkotót, ha a törvényi alternatívák közül az értékalapú adóztatást alkalmazza, és akkor is, ha a területalapú adóztatás mellett dönt. Az Alaptörvényből fakadó követelményeknek tehát mindkét esetben érvényesülniük kell. A magyar jogrendszer alapja az Alaptörvény [Alaptörvény R) cikk (1) bekezdés], amin nem kerekedhet felül az adóztatás Ör.[1]-ben alkalmazott technikája." {AB határozat [44]-[46] pontok}

[5] Az Alkotmánybíróság értelmezésében a "telekadó vagyonadó, ami a vagyoni viszonyokkal arányban álló közteherviselés megvalósítására hivatott. Az adóztatott vagyon értékével, azaz az adóalany teherbíró képességével arányban álló közteherviselés az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdése részét képezi a jövedelmi helyzet és a gazdaságban való részvétel mellett. Ezzel önmagában nem ellentétes a területalapú adóztatás, ami praktikusan azt jelenti, hogy minél nagyobb a telek, annál több adót kell fizetni, függetlenül a telek értékétől. Az Alaptörvény sérelmére akkor vezet ez a pragmatikus megoldás, amikor az adó funkcióján túlmutatva belátható időn belül a tulajdon elvonásával egyenértékű fizetési kötelezettséghez vezet a telek értékétől elrugaszkodva. [...] az önkormányzat számára széles mozgástér áll rendelkezésre az adóterhelés rendeleti szintjének törvényi keretek közt való kijelölésére, de ez sem jelent korlátlan felhatalmazást. A súlyosan aránytalan adó elveszíti a közteherviselési kötelezettségen nyugvó legitimitását. Egyszerre valósítja meg az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdésének és XIII. cikk (1) bekezdésének a sérelmét. [...] Az adó rendeltetésével ellentétes lehet az a helyzet, amelyben a vagyonadó teljesítése érdekében értékesíteni kellene a vagyonadó tárgyát vagy a hatálya alól való kikerülés érdekében más módon kellene megválni annak tulajdonjogától. [...] A telkek (és az építmények) adómértéke érzékenyebb a túladóztatásra, tehát ezek esetében egy 20-30-40%-os adóterhelés már alkotmányossági vizsgálatot vonhat maga után." {AB határozat [47]-[51] pontok}