A Kúria Köf.5046/2021/10. számú precedensképes határozata önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata tárgyában. [2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 39. § (1) bek., 2017. évi I. törvény (Kp.) 140. § (1) bek.]

A határozat elvi tartalma:

Az Alkotmánybíróság határozatával megsemmisített jogszabályi rendelkezés helyébe lépő jogszabály megalkotása során a megsemmisítő határozatban foglalt alkotmányos követelményeket érvényre kell juttatni.

***********

Kúria 2

I.Köf.5.046/2021/10-I

A Kúria

Önkormányzati Tanácsának

határozata

Köf.5.046/2021/10.

A tanács tagjai: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Dobó Viola bíró, Dr. Varga Zs. András bíró

Az indítványozó: Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal

(cím1)

Az indítványozó képviselője: Dr. Semperger Zsolt kormánytisztviselő

Az érintett önkormányzat: Újszentiván Községi Önkormányzat

(cím2)

Az érintett önkormányzat képviselője: Dr. Szentirmay Sára jegyző

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- megállapítja, hogy Újszentiván Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 15/2021. (XII. 23.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésének az "a II. körzetben: 234,- Ft/m2" szövegrésze más jogszabályba ütközik, ezért e rendelkezést a hatálybalépése napjára visszamenőlegesen, 2022. január 1-jei hatállyal megsemmisíti;

- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;

- elrendeli, hogy határozatának közzétételére - a kézbesítést követő nyolc napon belül - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A végzés alapjául szolgáló tényállás

[1] Az érintett önkormányzat képviselő-testületének a helyi adókról szóló 17/2015. (XI. 30.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.1.) 6. § (2) bekezdésének "A II. körzetben: 240,- Ft/m²" szöveggel volt hatályban.

[2] Az Alkotmánybíróság - bírói kezdeményezésre - meghozta a 20/2021. (V. 27.) AB határozatot (a továbbiakban: AB határozat), amely megállapította, hogy az Ör.1. 6. § (2) bekezdésének az "a II. körzetben: 240,- Ft/m2" szövegrésze ellentétes az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésével, valamint XXX. cikk (1) bekezdésével, és ezért azt megsemmisítette, valamint alkalmazási tilalmat rendelt el.

[3] Az AB határozat kifejtette, hogy Ör.1. - a magyar önkormányzatok túlnyomó többségéhez hasonlóan - területalapú telekadó bevezetéséről rendelkezett, jóllehet a képviselő-testületnek arra is lett volna lehetősége, hogy értékalapú adóztatás mellett döntsön, amely esetében az adó mértéke a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Hatv.) értelmében nem haladhatja meg a telek korrigált forgalmi értékének a 3%-át. A területalapú adóztatás alkalmazása azonban annak a jogi kockázatát rejti magában, hogy a telek négyzetméterben kimutatott méretéhez igazodó adómérték akkor is kiemelkedően magas összegű adóhoz vezethet, ha a helyi jogalkotó nem terjeszkedik túl a Hatv. adta kereteken.

[4] Az AB határozat szerint "a területalapon kivetett telekadó jogtechnikai szinten eloldja az adó összegét az adótárgynak minősülő telek értékétől. [...] Ez azt a kérdést veti fel, hogy a területalapú adóztatási technika törvényi kereteken belüli választása attól is eloldja-e a helyi jogalkotót, hogy megfeleljen az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdésének és XIII. cikk (1) bekezdésének. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alaptörvény előbbi szabályai akkor is kötik a helyi jogalkotót, ha a törvényi alternatívák közül az értékalapú adóztatást alkalmazza, és akkor is, ha a területalapú adóztatás mellett dönt. Az Alaptörvényből fakadó követelményeknek tehát mindkét esetben érvényesülniük kell. A magyar jogrendszer alapja az Alaptörvény [Alaptörvény R) cikk (1) bekezdés], amin nem kerekedhet felül az adóztatás Ör.[1]-ben alkalmazott technikája." {AB határozat [44]-[46] pontok}

[5] Az Alkotmánybíróság értelmezésében a "telekadó vagyonadó, ami a vagyoni viszonyokkal arányban álló közteherviselés megvalósítására hivatott. Az adóztatott vagyon értékével, azaz az adóalany teherbíró képességével arányban álló közteherviselés az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdése részét képezi a jövedelmi helyzet és a gazdaságban való részvétel mellett. Ezzel önmagában nem ellentétes a területalapú adóztatás, ami praktikusan azt jelenti, hogy minél nagyobb a telek, annál több adót kell fizetni, függetlenül a telek értékétől. Az Alaptörvény sérelmére akkor vezet ez a pragmatikus megoldás, amikor az adó funkcióján túlmutatva belátható időn belül a tulajdon elvonásával egyenértékű fizetési kötelezettséghez vezet a telek értékétől elrugaszkodva. [...] az önkormányzat számára széles mozgástér áll rendelkezésre az adóterhelés rendeleti szintjének törvényi keretek közt való kijelölésére, de ez sem jelent korlátlan felhatalmazást. A súlyosan aránytalan adó elveszíti a közteherviselési kötelezettségen nyugvó legitimitását. Egyszerre valósítja meg az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdésének és XIII. cikk (1) bekezdésének a sérelmét. [...] Az adó rendeltetésével ellentétes lehet az a helyzet, amelyben a vagyonadó teljesítése érdekében értékesíteni kellene a vagyonadó tárgyát vagy a hatálya alól való kikerülés érdekében más módon kellene megválni annak tulajdonjogától. [...] A telkek (és az építmények) adómértéke érzékenyebb a túladóztatásra, tehát ezek esetében egy 20-30-40%-os adóterhelés már alkotmányossági vizsgálatot vonhat maga után." {AB határozat [47]-[51] pontok}

[6] Az Alkotmánybíróság az Ör.1. támadott adómértékét a kifejtettek mentén megvizsgálta és megállapította, hogy az konfiskáló jellegű volt, így az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésébe, valamint XXX. cikk (1) bekezdésébe ütközött ezért azt megsemmisítette, valamint alkalmazási tilalmat rendelt el. A támadott, 240,- Ft/m2 adómértéket előíró rendelkezés a megsemmisítés folytán 2021.05.28. napjával hatályát vesztette.