Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

PK 284. szám

[1]A gyermek jogellenes külföldre viteléről

I. A magyar jog szerint jogellenes a gyermek Magyarországról való elvitele vagy külföldön történő elrejtése, ha:

a) együtt élő szülők esetében a szülői felügyeleti jogot együttesen gyakorló szülők közül az egyik szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre a gyermeket, kivéve, ha a gyámhatóság döntése ezt lehetővé tette;

b) különélő szülők esetében a szülő a nem nála elhelyezett gyermeket a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre;

c) különélő szülők esetében a szülő a nem nála elhelyezett gyermekkel tartósan vagy végleges letelepedés szándékával külföldön marad, holott a másik szülő csak a kiutazáshoz járult hozzá, a kinn maradáshoz nem;

d) különélő szülők esetében a szülő a nála elhelyezett gyermeket a másik szülő beleegyezése nélkül tartósan vagy végeleges letelepedés szándékával viszi külföldre, kivéve, ha bírósági döntés ezt lehetővé tette;

e) olyan szülő viszi külföldre a gyermeket, akinek szülői felügyeleti jogát megszüntették, vagy akinek a szülői felügyeleti joga szünetel; a jogellenességet a szülői felügyeleti jogot gyakorló másik szülő hozzájárulása nem szünteti meg;

f) harmadik személy a szülői felügyeletet gyakorló szülők bármelyikének hozzájárulása nélkül, illetőleg - a kiutazáshoz történt hozzájárulás esetében - tartósan vagy végleges letelepedés szándékával viszi a gyermeket külföldre, kivéve, ha bírósági döntés ezt lehetővé tette;

g) a szülő a gyermek végleges letelepedés szándékával történő külföldre távozásához hozzájárult, ezt a nyilatkozatát azonban a gyámhatóság nem hagyta jóvá.

II. Az eljárás kezdeményezésére a szülői felügyeletet gyakorló vagy a felügyeleti jog egyes jogosítványaival rendelkező szülő jogosult.

Ha a gyermek nem áll felügyelet alatt, ez a jog a gyámot (intézeti gyámot) illeti meg.

Ha a felügyeleti joggal rendelkező szülő a felügyeleti jogot ténylegesen nem gyakorolta, vagy jogellenesen hozzájárult a gyermek külföldre viteléhez, illetőleg a szülőnek a gyermek végleges letelepedés szándékával történő külföldre távozásához hozzájáruló nyilatkozatát a gyámhatóság nem hagyta jóvá, az eljárás megindítására a gyámhatóság jogosult.

A Gyermek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló hágai szerződést (a továbbiakban: Egyezmény) az 1986. évi 14. törvényerejű rendelet hirdette ki. Az Egyezmény értelmében a Magyarországról jogellenesen elvitt vagy külföldön elrejtett gyermek visszajuttatása kérdésében annak a külföldi államnak a hatósága hoz döntést, amelynek területére a gyermeket vitték. Döntésénél a magyar anyagi jogot kell alkalmazni annak eldöntésében, hogy a külföldre vitel illetőleg a külföldön tartás jogellenes-e.

A magyar jogszabályok egységes és helyes értelmezése érdekében ezért a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Polgári Kollégiuma szükségesnek tartotta állásfoglalás kiadását.

I. A jogellenesség meghatározásánál a szülői felügyeleti jog tartalmából kell kiindulni.

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) VIII. fejezete szabályozza a szülői felügyeleti jogot.

A Csjt. 72. §-a (1) bekezdésének fő szabálya, hogy a szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják. A szülői felügyelet körébe tartozó olyan kérdésekben, amelyekben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem tudnak egyetértésre jutni - a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével -, a gyámhatóság dönt [Csjt. 73. § (1) bekezdése]. Ha viszont a gyermek szülei nem élnek együtt, és a gyermek valamelyiküknél van elhelyezve, a felügyeletet az a szülő gyakorolja, akinél a gyermek el van helyezve [Csjt. 72. § (2) bekezdése]. Ilyen esetben is megilletik azonban a különélő szülőt a szülői felügyeleti jog bizonyos jogosítványai: a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben ugyanis a jogszabály a különélő szülőknek együttes döntési jogot biztosít [Csjt. 72. § (3) bekezdése]. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdés - egyebek mellett - a kiskorú gyermek tartózkodási helyének kijelölése [Csjt. 72. § (4) bekezdése]. Ha a különélő szülők a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog tekintetében nem tudnak megegyezni, a döntés - a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú tartózkodási helyének kijelölése [Csjt. 77. § (2) bekezdése] kivételével - a bíróság hatáskörébe tartozik [Csjt. 73. § (2) bekezdése]. A 4/1987. (VI. 14.) IM-rendelet 34. §-a értelmében a gyermek tartózkodási helyének kijelölése kérdésében - a különélő szülők közötti vita esetén - a bíróság akkor dönt, ha a szülői felügyeletet gyakorló szülő a kiskorút - egyéb esetek mellett - tartósan (egy évet meghaladóan) külföldön kívánja elhelyezni.

A szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetőleg a gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál [Csjt. 76. § (4) bekezdése]. A szülőnek a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatához a gyámhatóság jóváhagyása szükséges [Csjt. 77. § (3) bekezdése].

Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik (Csjt. 93. §). A gyámság alá tartozó kiskorú részére - intézeti gyámság esetét kivéve - a gyámhatóság gyámot rendel [Csjt. 94. § (1) bekezdése]. Intézeti gyámság alá tartozik az a kiskorú, akit intézeti nevelésbe vagy állami nevelésbe vettek, továbbá akit ideiglenes hatállyal intézetbe utaltak, és a szülője ellen a szülői felügyelet megszüntetése iránt per van folyamatban [Csjt. 98. § (1) bekezdése]. A gyám személyét e jogszabályhely további rendelkezései határozzák meg. Ha a törvény mást nem rendel, a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadóak a gyám jogaira és kötelességeire is (Csjt. 102. §).

A fenti rendelkezésekből következik, hogy együtt élő szülők esetében, amikor a szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják, jogellenes a gyermek külföldre vitele, ha az egyik szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre a gyermeket. A szülők egyetértésének hiányában lehetőség van azonban arra, hogy a gyermek külföldre vitelének, illetőleg külföldön tartásának kérdésében a gyámhatóság döntését kérjék. Ha a gyámhatóság ezt megengedi, a gyermek külföldre vitele vagy külföldön tartása a másik szülő hozzájárulásának hiányában sem lesz jogellenes.

Különélő szülők esetében már különböztetni kell aszerint, hogy a gyermeket melyik szülő és milyen időtartamra viszi magával külföldre.

Minden esetben jogellenes a külföldre vitel, ha a szülő a nem nála elhelyezett gyermeket a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre, vagy a másik szülő a külföldre utazáshoz hozzájárult ugyan, de a kinn maradáshoz nem, és ennek ellenére a gyermekkel tartósan vagy végleges letelepedés szándékával külföldön marad.

A gyermeknek valamelyik szülőnél történt elhelyezése azonban nem jelenti azt, hogy ennek a szülőnek a felügyeleti joga kizárólagos és teljes körű - kivéve természetesen, ha a másik szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette.

Ha a szülő felügyeleti joga fennáll, és a gyermek nem nála, hanem a másik szülőnél van elhelyezve, a gyermek külföldre vitele miatti eljárás kezdeményezésére való jog a kinn tartózkodás időtartamától függ.

Abban az esetben, ha a szülő a nála elhelyezett gyermekkel egy évnél rövidebb időre távozik külföldre, a gyermek elvitele nem jogellenes, és a belföldön maradt szülő a gyermek visszaadását csak abban az esetben kérheti, ha előbb a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indít, és a bíróság a gyermeket a belföldön élő szülőnél helyezi el.

Ha viszont az a szülő, akinél a gyermeket elhelyezték, egy évnél hosszabb ideig kívánja a gyermeket külföldön tartani, ehhez már vagy a belföldön maradt szülő hozzájárulása vagy a tartózkodási hely kijelölése kérdésében ezt megengedő bírósági döntés szükséges. A szülő hozzájárulása vagy a bíróság döntése nélkül a gyermek külföldön tartása tehát ez utóbbi esetben jogellenes lesz.

A jogellenességhez nem szükséges, hogy a gyermek egy évet meghaladó időtartamú külföldi tartózkodása meg is valósuljon: elegendő, ha a szülő ilyen szándékkal viszi külföldre a gyermeket. A szülő szándékát mindig az adott eset összes körülményeinek értékelése alapján kell megállapítani.

Mindenképpen jogellenes a gyermek külföldre vitele és külföldön tartása, ha a gyermeket az a szülő viszi külföldre, akinek a szülői felügyeleti jogát megszüntették, vagy akinek a szülői felügyeleti joga szünetel. Ilyen esetben a szülői felügyeletet gyakorló másik szülő hozzájárulása sem szünteti meg a külföldre vitel jogellenességét.

Harmadik személy részéről jogellenes a gyermek külföldre vitele és külföldön tartása, ha ehhez a szülői felügyeletet gyakorló szülők bármelyike nem járult hozzá, vagy bírósági döntés ezt nem teszi lehetővé. A gyermek tartós vagy végleges letelepedés szándékával történő külföldre vitelénél a jogellenesség megállapításához ebben az esetben sem szükséges, hogy a gyermek egy évet meghaladó időtartamú külföldi tartózkodása meg is valósuljon; elegendő, ha a harmadik személy ilyen szándékkal viszi külföldre a gyermeket.

Végül jogellenes a gyermek végleges letelepedés szándékával történő külföldre vitele, ha a másik szülő ehhez hozzájárult ugyan, de a hozzájáruló nyilatkozatot a gyámhatóság nem hagyta jóvá.

Valamennyi esetben a jogellenesség megállapításának további feltétele, hogy a szülő (a gyám) a felügyeleti jogát ténylegesen gyakorolta, vagy annak gyakorlásában az elvitel vagy elrejtés akadályozta meg. Ennek megállapítása viszont az egyes ügyekben már a tényállásra tartozó kérdés lesz.

A gyámhatóság tekintetében a felügyeleti jog tényleges gyakorlását a jogszabályban hatáskörébe utalt feladatok teljesítése során tett intézkedések jelentik.

II. A gyermeknek az előbbiek szerint jogellenesnek minősülő külföldre vitele és külföldön tartása esetében a belföldön maradt szülő a szülői felügyeleti joga (a felügyeleti jog egyes jogosítványai) folytán jogosult a gyermek visszahozatala iránt az eljárás megindítására.

Ha a kiskorú nem áll szülői felügyelet alatt (szülei nem élnek, illetőleg a szülő felügyeleti jogát megszüntették vagy szülői felügyeleti joga szünetel), gyámja (intézeti gyámság esetében az intézeti gyám) gyakorolja azokat a felügyeleti jogokat, amelyek egyébként a szülőt illetik meg. Mindazokban az esetekben tehát, amikor a gyermek külföldre vitele az előbb kifejtettek szerint jogellenesnek minősül, a gyám (intézeti gyám) jogosult a gyermek visszahozatala iránt az eljárás megindítására.

A Csjt. a gyámhatóságot közvetlenül is feljogosítja arra, hogy a gyermek kiadását követelje attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál. A gyermek végleges külföldre távozásához pedig a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. Ezek a rendelkezések a gyámhatóságot olyan jogokkal ruházták fel, amelyek - tartalmukat tekintve - az Egyezmény 3. cikke a) pontjában a meghatározott intézmény részére biztosított felügyeleti jellegű jognak minősülnek, amelyeknek gyakorlásában a gyermek elvitele vagy elrejtése akadályozta meg a gyámhatóságot. E jogosultság folytán tehát a gyámhatóság akkor indíthatja meg a gyermek visszahozatala iránti eljárást, ha a felügyeleti joggal rendelkező szülő a felügyeleti jogot ténylegesen nem gyakorolta, vagy jogellenesen hozzájárult a gyermek külföldre viteléhez, illetőleg a szülőnek a gyermek végleges letelepedés szándékával történő külföldre távozásához hozzájáruló nyilatkozatát a gyámhatóság nem hagyta jóvá.

Lábjegyzetek:

[1] Az új Ptk. eltérő rendelkezése miatt nem tartotta irányadónak a Polgári Kollégium. Ld. 1/2014. Polgári jogegységi határozat V.1. pontja.