PK 284. szám

[1]A gyermek jogellenes külföldre viteléről

I. A magyar jog szerint jogellenes a gyermek Magyarországról való elvitele vagy külföldön történő elrejtése, ha:

a) együtt élő szülők esetében a szülői felügyeleti jogot együttesen gyakorló szülők közül az egyik szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre a gyermeket, kivéve, ha a gyámhatóság döntése ezt lehetővé tette;

b) különélő szülők esetében a szülő a nem nála elhelyezett gyermeket a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre;

c) különélő szülők esetében a szülő a nem nála elhelyezett gyermekkel tartósan vagy végleges letelepedés szándékával külföldön marad, holott a másik szülő csak a kiutazáshoz járult hozzá, a kinn maradáshoz nem;

d) különélő szülők esetében a szülő a nála elhelyezett gyermeket a másik szülő beleegyezése nélkül tartósan vagy végeleges letelepedés szándékával viszi külföldre, kivéve, ha bírósági döntés ezt lehetővé tette;

e) olyan szülő viszi külföldre a gyermeket, akinek szülői felügyeleti jogát megszüntették, vagy akinek a szülői felügyeleti joga szünetel; a jogellenességet a szülői felügyeleti jogot gyakorló másik szülő hozzájárulása nem szünteti meg;

f) harmadik személy a szülői felügyeletet gyakorló szülők bármelyikének hozzájárulása nélkül, illetőleg - a kiutazáshoz történt hozzájárulás esetében - tartósan vagy végleges letelepedés szándékával viszi a gyermeket külföldre, kivéve, ha bírósági döntés ezt lehetővé tette;

g) a szülő a gyermek végleges letelepedés szándékával történő külföldre távozásához hozzájárult, ezt a nyilatkozatát azonban a gyámhatóság nem hagyta jóvá.

II. Az eljárás kezdeményezésére a szülői felügyeletet gyakorló vagy a felügyeleti jog egyes jogosítványaival rendelkező szülő jogosult.

Ha a gyermek nem áll felügyelet alatt, ez a jog a gyámot (intézeti gyámot) illeti meg.

Ha a felügyeleti joggal rendelkező szülő a felügyeleti jogot ténylegesen nem gyakorolta, vagy jogellenesen hozzájárult a gyermek külföldre viteléhez, illetőleg a szülőnek a gyermek végleges letelepedés szándékával történő külföldre távozásához hozzájáruló nyilatkozatát a gyámhatóság nem hagyta jóvá, az eljárás megindítására a gyámhatóság jogosult.

A Gyermek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló hágai szerződést (a továbbiakban: Egyezmény) az 1986. évi 14. törvényerejű rendelet hirdette ki. Az Egyezmény értelmében a Magyarországról jogellenesen elvitt vagy külföldön elrejtett gyermek visszajuttatása kérdésében annak a külföldi államnak a hatósága hoz döntést, amelynek területére a gyermeket vitték. Döntésénél a magyar anyagi jogot kell alkalmazni annak eldöntésében, hogy a külföldre vitel illetőleg a külföldön tartás jogellenes-e.

A magyar jogszabályok egységes és helyes értelmezése érdekében ezért a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Polgári Kollégiuma szükségesnek tartotta állásfoglalás kiadását.

I. A jogellenesség meghatározásánál a szülői felügyeleti jog tartalmából kell kiindulni.

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) VIII. fejezete szabályozza a szülői felügyeleti jogot.

A Csjt. 72. §-a (1) bekezdésének fő szabálya, hogy a szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják. A szülői felügyelet körébe tartozó olyan kérdésekben, amelyekben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem tudnak egyetértésre jutni - a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével -, a gyámhatóság dönt [Csjt. 73. § (1) bekezdése]. Ha viszont a gyermek szülei nem élnek együtt, és a gyermek valamelyiküknél van elhelyezve, a felügyeletet az a szülő gyakorolja, akinél a gyermek el van helyezve [Csjt. 72. § (2) bekezdése]. Ilyen esetben is megilletik azonban a különélő szülőt a szülői felügyeleti jog bizonyos jogosítványai: a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben ugyanis a jogszabály a különélő szülőknek együttes döntési jogot biztosít [Csjt. 72. § (3) bekezdése]. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdés - egyebek mellett - a kiskorú gyermek tartózkodási helyének kijelölése [Csjt. 72. § (4) bekezdése]. Ha a különélő szülők a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog tekintetében nem tudnak megegyezni, a döntés - a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú tartózkodási helyének kijelölése [Csjt. 77. § (2) bekezdése] kivételével - a bíróság hatáskörébe tartozik [Csjt. 73. § (2) bekezdése]. A 4/1987. (VI. 14.) IM-rendelet 34. §-a értelmében a gyermek tartózkodási helyének kijelölése kérdésében - a különélő szülők közötti vita esetén - a bíróság akkor dönt, ha a szülői felügyeletet gyakorló szülő a kiskorút - egyéb esetek mellett - tartósan (egy évet meghaladóan) külföldön kívánja elhelyezni.

A szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetőleg a gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál [Csjt. 76. § (4) bekezdése]. A szülőnek a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatához a gyámhatóság jóváhagyása szükséges [Csjt. 77. § (3) bekezdése].

Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik (Csjt. 93. §). A gyámság alá tartozó kiskorú részére - intézeti gyámság esetét kivéve - a gyámhatóság gyámot rendel [Csjt. 94. § (1) bekezdése]. Intézeti gyámság alá tartozik az a kiskorú, akit intézeti nevelésbe vagy állami nevelésbe vettek, továbbá akit ideiglenes hatállyal intézetbe utaltak, és a szülője ellen a szülői felügyelet megszüntetése iránt per van folyamatban [Csjt. 98. § (1) bekezdése]. A gyám személyét e jogszabályhely további rendelkezései határozzák meg. Ha a törvény mást nem rendel, a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadóak a gyám jogaira és kötelességeire is (Csjt. 102. §).

A fenti rendelkezésekből következik, hogy együtt élő szülők esetében, amikor a szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják, jogellenes a gyermek külföldre vitele, ha az egyik szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre a gyermeket. A szülők egyetértésének hiányában lehetőség van azonban arra, hogy a gyermek külföldre vitelének, illetőleg külföldön tartásának kérdésében a gyámhatóság döntését kérjék. Ha a gyámhatóság ezt megengedi, a gyermek külföldre vitele vagy külföldön tartása a másik szülő hozzájárulásának hiányában sem lesz jogellenes.

Különélő szülők esetében már különböztetni kell aszerint, hogy a gyermeket melyik szülő és milyen időtartamra viszi magával külföldre.

Minden esetben jogellenes a külföldre vitel, ha a szülő a nem nála elhelyezett gyermeket a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre, vagy a másik szülő a külföldre utazáshoz hozzájárult ugyan, de a kinn maradáshoz nem, és ennek ellenére a gyermekkel tartósan vagy végleges letelepedés szándékával külföldön marad.

A gyermeknek valamelyik szülőnél történt elhelyezése azonban nem jelenti azt, hogy ennek a szülőnek a felügyeleti joga kizárólagos és teljes körű - kivéve természetesen, ha a másik szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette.

Ha a szülő felügyeleti joga fennáll, és a gyermek nem nála, hanem a másik szülőnél van elhelyezve, a gyermek külföldre vitele miatti eljárás kezdeményezésére való jog a kinn tartózkodás időtartamától függ.

Abban az esetben, ha a szülő a nála elhelyezett gyermekkel egy évnél rövidebb időre távozik külföldre, a gyermek elvitele nem jogellenes, és a belföldön maradt szülő a gyermek visszaadását csak abban az esetben kérheti, ha előbb a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indít, és a bíróság a gyermeket a belföldön élő szülőnél helyezi el.

Ha viszont az a szülő, akinél a gyermeket elhelyezték, egy évnél hosszabb ideig kívánja a gyermeket külföldön tartani, ehhez már vagy a belföldön maradt szülő hozzájárulása vagy a tartózkodási hely kijelölése kérdésében ezt megengedő bírósági döntés szükséges. A szülő hozzájárulása vagy a bíróság döntése nélkül a gyermek külföldön tartása tehát ez utóbbi esetben jogellenes lesz.

A jogellenességhez nem szükséges, hogy a gyermek egy évet meghaladó időtartamú külföldi tartózkodása meg is valósuljon: elegendő, ha a szülő ilyen szándékkal viszi külföldre a gyermeket. A szülő szándékát mindig az adott eset összes körülményeinek értékelése alapján kell megállapítani.

Mindenképpen jogellenes a gyermek külföldre vitele és külföldön tartása, ha a gyermeket az a szülő viszi külföldre, akinek a szülői felügyeleti jogát megszüntették, vagy akinek a szülői felügyeleti joga szünetel. Ilyen esetben a szülői felügyeletet gyakorló másik szülő hozzájárulása sem szünteti meg a külföldre vitel jogellenességét.

Harmadik személy részéről jogellenes a gyermek külföldre vitele és külföldön tartása, ha ehhez a szülői felügyeletet gyakorló szülők bármelyike nem járult hozzá, vagy bírósági döntés ezt nem teszi lehetővé. A gyermek tartós vagy végleges letelepedés szándékával történő külföldre vitelénél a jogellenesség megállapításához ebben az esetben sem szükséges, hogy a gyermek egy évet meghaladó időtartamú külföldi tartózkodása meg is valósuljon; elegendő, ha a harmadik személy ilyen szándékkal viszi külföldre a gyermeket.

Végül jogellenes a gyermek végleges letelepedés szándékával történő külföldre vitele, ha a másik szülő ehhez hozzájárult ugyan, de a hozzájáruló nyilatkozatot a gyámhatóság nem hagyta jóvá.

Valamennyi esetben a jogellenesség megállapításának további feltétele, hogy a szülő (a gyám) a felügyeleti jogát ténylegesen gyakorolta, vagy annak gyakorlásában az elvitel vagy elrejtés akadályozta meg. Ennek megállapítása viszont az egyes ügyekben már a tényállásra tartozó kérdés lesz.

A gyámhatóság tekintetében a felügyeleti jog tényleges gyakorlását a jogszabályban hatáskörébe utalt feladatok teljesítése során tett intézkedések jelentik.

II. A gyermeknek az előbbiek szerint jogellenesnek minősülő külföldre vitele és külföldön tartása esetében a belföldön maradt szülő a szülői felügyeleti joga (a felügyeleti jog egyes jogosítványai) folytán jogosult a gyermek visszahozatala iránt az eljárás megindítására.

Ha a kiskorú nem áll szülői felügyelet alatt (szülei nem élnek, illetőleg a szülő felügyeleti jogát megszüntették vagy szülői felügyeleti joga szünetel), gyámja (intézeti gyámság esetében az intézeti gyám) gyakorolja azokat a felügyeleti jogokat, amelyek egyébként a szülőt illetik meg. Mindazokban az esetekben tehát, amikor a gyermek külföldre vitele az előbb kifejtettek szerint jogellenesnek minősül, a gyám (intézeti gyám) jogosult a gyermek visszahozatala iránt az eljárás megindítására.

A Csjt. a gyámhatóságot közvetlenül is feljogosítja arra, hogy a gyermek kiadását követelje attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál. A gyermek végleges külföldre távozásához pedig a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. Ezek a rendelkezések a gyámhatóságot olyan jogokkal ruházták fel, amelyek - tartalmukat tekintve - az Egyezmény 3. cikke a) pontjában a meghatározott intézmény részére biztosított felügyeleti jellegű jognak minősülnek, amelyeknek gyakorlásában a gyermek elvitele vagy elrejtése akadályozta meg a gyámhatóságot. E jogosultság folytán tehát a gyámhatóság akkor indíthatja meg a gyermek visszahozatala iránti eljárást, ha a felügyeleti joggal rendelkező szülő a felügyeleti jogot ténylegesen nem gyakorolta, vagy jogellenesen hozzájárult a gyermek külföldre viteléhez, illetőleg a szülőnek a gyermek végleges letelepedés szándékával történő külföldre távozásához hozzájáruló nyilatkozatát a gyámhatóság nem hagyta jóvá.