A Győri Járásbíróság P.20175/2008/22. számú határozata ajándék visszakövetelése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 282. §, 324. §, 579. §, 582. §] Bíró: Huszár Eszter

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Győri Városi Bíróság dr. Posta Attila (9021 Győr, Aradi vt. u. 13.) ügyvéd által képviselt B.J. felperesnek dr. Paál Sándor ügyvéd (9021 Győr, Baross G. u. 31.) által képviselt B.F. alperes ellen ajándék visszakövetelése iránt indított perében meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A bíróság megállapítja, hogy az ajándék visszakövetelésének jogalapja fennáll.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Győr-Moson-Sopron Megyei Bírósághoz, melyet a Győri Városi Bíróságnál lehet 3 példányban benyújtani.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha

- ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték,

- ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetőleg a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik,

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos,

- illetőleg a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul

és a fellebbező fél a fellebbezésében nem kérte a tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

I n d o k o l á s :

A peres felek testvérek. A felperes jogelődei - a peres felek szülei - 1975. augusztus 26. napján kelt adásvételi szerződéssel megvásárolták a pannonhalmi ... hrsz.-ú házas ingatlant. Az ingatlan teljes vételárát a felperesi jogelődök fizették ki, a tulajdonjog bejegyzését azonban úgy kérték, hogy ¼-ed-1/4-ed tulajdoni hányad kerül a felperesi jogelődök nevére, ¼-ed a felperes és további ¼-ed az alperes nevére. A ház egy széles telken helyezkedett el, a régi ház mellett egy másik épület létesítésére is lehetőség volt. Az ingatlan vásárlásakor a felperesi jogelődök fizették a teljes vagyonátruházási illetéket és egyéb költségeket. A szülők elképzelése az volt, hogy a régi ház helyére egy új házat építenek, ahol együtt laknak majd gyermekeik családjával.

Alperes 1976. őszén kezdett el építkezni a régi ház mellett, 1977. decemberében megnősült, a házba 1978. nyarán költözött be az alperes és felesége. Időközben a felperes elköltözött a szüleitől, így ő már nem kívánt együtt lakni a családdal és az új házba a szülők sem költöztek be.

A felperesi jogelődök és az alperes viszonya 1990-ig harmonikus volt, bár a szülők nem költöztek át az új házba, az unokák rendszeresen náluk voltak, vigyáztak rájuk.

1991-ben romlott meg az alperes és a szülők közötti viszony, különösen azért, mert a peres felek édesanyja nem jött ki az alperes feleségével, ekkor derült ki a peres felek édesanyja számára, hogy az alperes felesége a hátuk mögött rosszakat mond róluk. Ebben a vitában az alperes a felesége pártjára állt, s végül már az unokákkal sem találkozhattak a felperesi jogelődök.

1991. júniusában peres felek anyja természetben kívánta megosztatni a perbeli ingatlant, a megosztási vázrajz elkészülte után a szükséges engedélyek nem kerültek beszerzésre. Ennek a rajznak az elkészülte után az ott tervezett telekhatáron belül egy nem végleges kerítést helyezett el az alperes 1992-ben, ezt megelőzően került sor arra, hogy a peres felek szülei és a felperes a közös tulajdonban álló ingatlanon található barackfáról leszedték a barackot és emiatt feljelentést tett ellenük a felperes.

Alperes 1991. augusztus 6. napján feljelentést tett lopás elkövetése, valamint birtokháborítás miatt a felperes ellen, előadva, hogy a felperes az engedélye nélkül behatolt a kertjébe és ott a sárgabarack fájáról kb. 100 kb. sárgabarackot lerázott és elvitt, mellyel kb. 5.000 forint kárt okozott. A feljelentésben előadta, hogy a szüleivel nincsen jó viszonyban, akik a felperest is ellene hangolják. Elmondta, hogy a kert teljes egészében az övé, oda csak az mehet be, akit oda beenged az alperes, amennyiben az öccse kért volna tőle barackot, akkor adott volna neki, de így, hogy nem volt otthon az alperes, nem tudja azt elnézni, hogy bemenjenek a kertjébe. Hivatkozott arra, hogy 1985-ben a felperes neki ajándékozta az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadát.

Az alperes feljelentése nyomán a Győri Rendőrkapitányság nyomozást rendelt el lopás vétsége miatt, ezt megelőzően helyszíni szemlét tartott az alperesi kertben, melyben rögzítette, hogy a kertek között nincsen kerítés, a két kert egy kerítéssel van körülvéve. Az eljárás során az alperes előadta, hogy a leszedett barackot a felperes és a peres felek szülei osztották el egymás között. Erre tekintettel az eljárás során az alperes a szülei ellen is magánindítványt tett a lopás vétsége miatt. Az eljárás során kihallgatott felperes elmondta, hogy valóban a szüleivel és a felperes fiával mentek oda a barackfához, elismerte, hogy szólni kellett volna a bátyjának, de nem gondolta, hogy ebből a bátyja ügyet csinál és ígéretet tett arra, hogy ha kell megtéríti a kárt.

A Győri Városi Ügyészség ... számú határozatával az eljárást megrovás alkalmazása mellett megszüntette a gyanúsítottakkal szemben az indoklásában rögzítette, hogy az osztatlan közös tulajdonra és a családi kapcsolatra is tekintettel a barack elvitele olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a gyanúsítottakkal szemben a legenyhébb büntetés kiszabása is indokolatlanul súlyos joghátrányt jelentene.

A Győri Városi Ügyészség ...szám alatti határozattal a felperes, valamint felperesi jogelődök ellen indult baracklopás miatti bűnügyben a Győri Városi Ügyészség ... számú nyomozást megszűntető és megrovást tartalmazó határozatát a gyanúsítottak panasza folytán hatályon kívül helyezte és a nyomozást a felperes, mint gyanúsított vonatkozásában - mivel a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése - megszűntette, a felperesi jogelődök vonatkozásában pedig bűncselekmény hiányában szintén megszűntette. Egyúttal a felperes vonatkozásában a nyomozati iratokat a fennforogni látszó, lopással eltulajdonított tulajdon elleni szabálysértés elbírálása végett a ... Polgármesteri Hivatal jegyzőjéhez, mint elsőfokú szabálysértési hatósághoz áttette.

A határozat indoklása tartalmazta, hogy a felperesi jogelődök nem követtek el bűncselekményt, hiszen a cselekmény időpontjában a felperesi jogelődök és alperes osztatlan közös tulajdonában volt a kérdéses ingatlan. A felperes vonatkozásában pedig csak az volt megállapítható, hogy legkevesebb 28 kg sárgabarackot tulajdonított el, melynek értékére tekintettel bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható.

A szabálysértési hatóság az eljárást a felperessel szemben megszűntette, miután megállapította, hogy a felperesi cselekmény nem szabálysértés.

A Győri Városi Bíróság ... számú ítéletében az alperest, mint vádlottat az ellene súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól felmentette bizonyítottság hiányában. A vádindítvány szerint az alperes 1995. október 27. napján a kertjében dolgozott, amikor megjelent a felperesi jogelőd édesanyja (sértett), valamint a felperes, akiket távozásra szólított fel az alperes azzal, hogy a tulajdonát képező földjén nincs keresnivalójuk. Az alperes az édesanyjával vitatkozott, amikor megközelítette őt a kerti kapával a testvére, ezért a mellette lévő szőlőkarót a földből kivette, ugyanakkor a felperes is kitört egy karót a földből és ezzel közelített az alperes felé. Az alperes ezt látva a karót felemelve testvére felé ütött, azonban a kettéjük közé lépő B.J. sértett jobb vállát találta el, melynek következtében 8 napon belül gyógyuló zúzódásos sérülést szenvedett el, amely alkalmas volt 8 napon túl gyógyuló sérülés okozására is.