A Debreceni Ítélőtábla Bf.729/2013/5. számú határozata testi sértés vétsége (GONDATLANSÁGBÓL elkövetett testi sértés vétsége) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 345. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 21. §, 170. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 338. §, 348. §, 351. §, 352. §, 363. §, 372. §, 373. §, 375. §, 386. §] Bírók: Elek Balázs, Gömöri Olivér, Háger Tamás
Kapcsolódó határozatok:
Miskolci Törvényszék B.472/2013/40., *Debreceni Ítélőtábla Bf.729/2013/5.*, Kúria Bhar.384/2014/4. (BH 2014.12.356)
***********
A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Debrecenben, a 2013. december 11. és 2014. január 15. napjain megtartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta és utóbbi napon kihirdette a következő
í t é l e t e t:
Az életveszélyt okozó, gondatlanságból elkövetett testi sértés vétsége miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Miskolci Törvényszék 2013. szeptember 9. napján kihirdetett 4.B.472/2013/40. számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint.
vádlott bűnös testi sértés vétségében (Btk.170.§. (1) és (7) bekezdés).
Ezért őt a bíróság 6 (hat) hónap fogházbüntetésre ítéli. A büntetés végrehajtását azonban 1 (egy) év próbaidőre felfüggeszti.
A bíróság a vádlottat előzetes mentesítésben részesíti.
Kötelezi a vádlottat az elsőfokú eljárásban felmerült 244.856 (kettőszáznegyvennégyezer-nyolcszázötvenhat) Ft., valamint a másodfokú eljárás során felmerült 56.313 (ötvenhatezer-háromszáztizenhárom) forint bűnügyi költség állam részére való megfizetésre.
Indokolás
A Miskolci Törvényszék a rendelkező részben írt ítéletével vádlottat az ellene a Btk. 170. § (1) bekezdésébe ütköző de a (7) bekezdés III. fordulata szerint minősülő és büntetendő életveszélyt okozó, gondatlanságból elkövetett testi sértés vétsége miatt emelt vád alól felmentette. magánfél polgári jogi igénye érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről. A büntetőeljárás során felmerült 244.856 Ft bűnügyi költségről úgy rendelkezett, hogy az állam terhén marad.
Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére jelentett be fellebbezést, amelynek indokolásában az ítélet megalapozatlanság okából történő hatályon kívül helyezését, és az első fokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. A vádlott és védője a határozatot tudomásul vették.
A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.434/2013/1-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta. A fellebbezés indokolása szerint a tényállás részbeni felderítetlensége miatt megalapozatlan. A törvényszék hiányosan idézte a 2010 márciusában - kerítés kivágás módszerével - történt jogtalan behatolás tényét rögzítő, nyomozást felfüggesztő határozat indokolását, nem rögzítette a mezőgazdasági - műszaki szakértői vélemény terhelti közlésből származó megállapítását, amely szerint "Kb. 1 éve volt egy helyen kerítésbontás, amikor behatoltak éjjel". A főügyészség álláspontja szerint ugyanis a kerítés állagának folytonosság hiány előidézésével történt ismételt megbontása olyan tény, amely a vádlott büntetőjogi felelősségének értékelését megalapozó tényállás releváns része.
Aggályos a mezőgazdasági - műszaki szakértői vélemény megalapozottsága. A szakvélemény pontatlan, mivel nem rögzíti a folytonosság hiány helyét, paramétereit, amelyet a tárgyaláson a helyszíni szemle mellékletét alkotó fényképfelvételeken látható oszlophoz viszonyítva eltérő helyen határozott meg. Amennyiben a terhelt valóban helyreállította a kerítés egységét, a helyszíni szemle során készített fényképfelvételeken pedig a szakértők által észlelt és hivatkozott betonba ágyazott fémhorog nem látható, aggályos az, hogy vajon a szakértők valóban a helyszíni szemle során feltárt folytonosság hiányt észlelték és vizsgálták-e. E lényeges körülmény tekintetében tehát a tényállás felderítetlen, ezáltal pedig az ítéletnek a folytonosság hiány kialakulására vont ténybeli következtetése megalapozatlan.
Az ügyész álláspontja szerint ezért a mezőgazdasági - műszaki szakértők ismételt meghallgatása nem mellőzhető.
Sem a mezőgazdasági - műszaki szakértő, sem pedig a kinológus szakértő nem vizsgálta az ép szerkezetű acélháló fonat kibontásához szükséges erőbehatást és időtartamot. A törvényszék ítéletében is hivatkozott térfigyelő kamera felvétel alapján megállapítható, hogy a támadásban részt vett ebek a kerítésen belül folyamatosan követték a sértett mozgását. A sértett nem a támadás helye szerinti irányból jött, amiből arra vonható következtetés, hogy nem volt közvetlen és konkrét oka a kutyáknak arra, hogy olyan helyen bontsanak kerítést ahol aktuálisan támadónak vélt ember nem tartózkodott. A tényállás a támadást kezdeményező ebek egyikének tulajdonítja a kerítés megbontását, amely az első fokú bíróság következtetése szerint a sértett helyszíni munkavégzésének idején ment végbe. Az ítéleti tényállás azonban a sértett helyszíni ténykedésének tartamát nem rögzíti. Ez szintén megalapozatlanságot eredményez. Szükséges a szakértők ismételt és együttes meghallgatása a tekintetben, hogy az ebek mintegy öt-hat perc alatt az acélhoroggal rögzített kerítés fonatot meg tudták-e bontani. A kinológus szakértőt nyilatkoztatni kell, hogy a terület védő kutya a territóriumát fenyegető vagy annak vélt kívülről eredő támadási szándék nélkül hajlamos-e, akár kerítésbontás módszerével is elhagyni a védett területet, azaz ez a folytonosság hiány keletkezhetett-e külső körülmény közrehatása nélkül akár korábbi időpontban is. Arra is nyilatkoztatni kell a kinológus szakértőt, hogy a sérelmére három hónappal korábban elkövetett támadásra tekintettel veszélyes ebnek lehetett-e tekinteni a támadó állatot. Lehetett-e ebből a magatartásából nem provokált, ismételt ember elleni támadásra következtetni, és ennek milyen preventív kezelése célszerű.
Álláspontja szerint a terhelti védekezés nem következetes abban, hogy volt-e folytonosság hiány a reggeli órákban, amikor körbejárta a tanyát.
Megalapozatlan álláspontja szerint az az ítéleti megállapítás, mely szerint "az általa közölteket a bizonyítási anyag kifejezetten alátámasztotta vagy meg nem cáfolta" a vádlott azon vallomása tekintetében, hogy ő kora reggel megjelent a tanyán és ellenőrizte a kerítés épségét. Elmulasztotta az első fokú bíróság erre kihallgatni azokat a közmunkásokat, akik a tanyától nem messze tevékenykedtek, és akiknek a vádlottat látniuk kellett. Álláspontja szerint elmulasztotta elvégezni a törvényszék azt a lényeges jogi értékelő tevékenységet, hogy nem akkor tett volna-e eleget a vádlott gondossági kötelmének, ha távollétében is láncon tartja a kutyákat, minthogy a téli időszakban rendszeres helyszínen tartózkodásának hiányában a tanyát övező kerítés bármely okból és módon történő megrongálását, megrongálódását megakadályozni nem volt képes. Álláspontja szerint a vádlott e gondossági kötelmét megsértve kutyái számára lehetőséget biztosított a kerítés megrongálására. Negligens gondatlansága és a bekövetkezett sérülések előidézése közötti közvetlen kauzális kapcsolat okán büntetőjogi felelősségére még az ítéleti tényállás alapján is megalapozottan lehet következtetni. Mindezek alapján indítványozta, hogy az ítélőtábla a törvényszék ítéletét helyezze hatályon kívül és az első fokú bíróságot utasítsa új eljárásra.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!