A Legfelsőbb Bíróság Bt.1152/2008/3. számú határozata. [1996. évi XXXVIII. törvény (Nbjt.) 47. §] Bírók: Belegi József, Horváth Ibolya, Mészár Róza

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bt.I.1.152/2008/3.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, 2009. év május hó 12. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A külföldi ítélet érvényének elismerése miatt a vádlott ellen folyamatban volt büntetőügyben a legfőbb ügyész által a törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati indítványt elbírálva megállapítja, hogy a Fővárosi Bíróság 3.Bk.902/2006/4. számú végzésének az a rendelkezése, amelyben megtagadta a külföldi ítélet érvényének elismerését, törvénysértő.

A jogorvoslati eljárás során felmerült 4220 (Négyezer-kettőszázhúsz) Ft bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek, és felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az Ecuadori Köztársaság Quitói Legfelsőbb Bírósága a 2003. február 26-án jogerőre emelkedett ítéletével a magyar állampolgár terheltet kábítószer tiltott birtoklásának bűntette miatt 12 évi szabadságvesztésre ítélte.

Az ítéleti tényállás lényege szerint a terhelt 2002. július 15-én a quitói repülőtérről egy olyan bőrönddel próbált Európába utazni, amelynek falában a terhelt tudtával 2020 gramm kokain volt elrejtve.

Az ítélet jogerőre emelkedése után a terhelt kérelmet terjesztett elő büntetésének Magyarországon történő letöltése iránt.

A Fővárosi Bíróság a 9.B.523/2004/2. számú, 2004. július 20-án kelt végzésével megállapította, hogy a büntetés végrehajtása átvételének feltételei fennállanak azzal, hogy azt jelentős mennyiségű kábítószerrel visszaélés bűntette miatt kiszabott 10 évi fegyházbüntetésként kell Magyarországon végrehajtani.

A végrehajtás átvételére azonban nem került sor, mert az elítélt az átszállítási kérelmét utóbb visszavonta arra hivatkozva, hogy házasságot kötött egy ecuadori állampolgárral.

Erre tekintettel az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a Fővárosi Bíróságtól a külföldi ítélet érvényének elismerése iránti eljárás lefolytatását kérte.

A Fővárosi Bíróság a 3.Bk.902/2006/4. számú, 2007. február 13-án kelt és - kézbesítési okokból - 2008. szeptember 27-én jogerőre emelkedett végzésével a külföldi ítélet érvényének elismerését a Btk. 6. § (1) bekezdésének b/ pontjára figyelemmel megtagadta, mert álláspontja szerint a kiszabott büntetés nincs összhangban a magyar joggal, mivel a hazai jog szerint ezért a cselekményért maximálisan 10 év szabadságvesztés szabható ki.

E végzés ellen a legfőbb ügyész a Be. 431. §-ában biztosított jogkörében a törvényesség érdekében jogorvoslati indítvánnyal élt és a törvénysértés megállapítását indítványozta. (BF.2264/2007/3.)

Indokai szerint a támadott határozat jogerőre emelkedésekor hatályos nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban Nbjt.), miként a Btk.-nak a 2007. április 12-ét megelőzően hatályban volt, a bíróság által hivatkozott 6. § (1) bekezdésének b/ pontja sem kívánja, illetve kívánta meg a magyar joggal való összhang vizsgálata során a részletszabályokkal való teljes azonosságot.

Az ítélkezési gyakorlat szerint a kiszabott büntetés, intézkedés akkor áll összhangban a magyar joggal - "nem ellentétes a magyar jogrenddel" - ha az összeegyeztethető a jogállam, a magyar büntetőjog alapelveivel, illetve nem sérti az emberi jogokat.

Amennyiben az ilyen szempontú vizsgálat pozitív eredményre vezet és csupán a büntetés, intézkedés mértékében, a végrehajtás módjában mutatkozik eltérés, az Nbjt. 48. §-ának (2) bekezdése lehetőséget ad a magyar törvények alkalmazásával a mérték és a végrehajtási mód meghatározására és az érvény elismerésére.

A terhelt esetében a rendelkezésre álló adatok szerint a tisztességes eljárás követelményeinek megfelelő perrendben meghozott ítéletben kiszabott büntetés nem ellentétes a magyar jogrenddel, ezért a külföldi ítélet érvényének megtagadására törvénysértően került sor.

A Be. 434. §-a szerinti nyilvános ülésen a legfőbb ügyész képviselője a jogorvoslati indítványt fenntartotta.

A védő álláspontja szerint a támadott végzés meghozatala idején megfelelt a hatályos jogszabályoknak.

A jogorvoslati indítvány indokainál fogva alapos.