BH 1992.7.493 A társadalmi szervezet nevét, székhelyét vagy képviselője személyét érintő változás bejelentésekor a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a bejelentést arra jogosult teszi-e meg, illetőleg, hogy a bejelentés alapjául szolgáló határozatot a társadalmi szervezet megfelelő szerve hozta meg [1989. évi II. tv. 6. § (2) bek., 10. § (1) bek., 12. § (1) bek., 15. § (4) bek.]
Az M. szövetség 1990. június 4-én alakult meg. A szervezet képviselője útján 1990. június 7-én kérte a megyei bíróságtól a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásába való felvételét. Kérelméhez csatolta az alakuló ülésről készült jegyzőkönyvet az alapító tagok névsorával együtt, valamint az alapszabályt és az alapító tagok által aláírt nyilatkozatot, amely szerint az "egyik aláíró társukat" hatalmazzák meg a képviselet ellátásával. A jegyzőkönyvből és a meghatalmazó nyilatkozatból megállapíthatóan a szövetség a képviselettel megbízott K. T. lakhelyén működött.
Az alapszabály a szövetség szervezeti rendjéről nem rendelkezett, meglevő vagyonára utalást nem tartalmazott, és székhelyének pontos címe sem került az alapszabályban feltüntetésre. A megyei bíróság a kérelmezőt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába felvette. A végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.
A szövetség 1990. augusztus 9. napján közgyűlést tartott, amelyen az alapszabályt részben módosították. A módosítás szerint a szövetség hivatalos képviselője az elnök, akit 5 évre a közgyűlés választ meg. A tisztségviselőket a módosítás szerint meghatározatlan időre szintén a közgyűlés választja. Az induló vagyon legkisebb mértékét a módosítás továbbra sem határozta meg, és az alapszabályban a szervezet székhelyének pontos címe továbbra sem került feltüntetésre. A közgyűlés módosította az alapszabálynak azokat a rendelkezéseit is, amely szerint azt a tagot, a kinek tevékenysége ellentétes a szövetség által képviselt politikai és morális elvekkel, az elnökség - meghallgatása után - szótöbbséggel kizárhatja a szervezetből. A módosítás szerint az ilyen tagot az elnök függesztheti fel tagságában, és a közgyűlés zárhatja ki a szervezetből. Az alapszabály értelmében az elnök megválasztásának időtartama alatt működésében nem korlátozható, intézkedéseiről a közgyűlés előtt tartozik csak beszámolni. A közgyűlés évente egyszer, rendkívüli esetben pedig bármikor összehívható.
Az elnök, K. T. 1990. augusztus 30-án nyújtott be kérelmet az 1990. augusztus 9-i alapszabály-módosítás bírósági nyilvántartásban való átvezetésére, és egyben megjelölte a szövetség pontos címét is, amely megegyezett a korábban bejelentett és a bírósági nyilvántartásba is bejegyzett címmel. A kérelemhez mellékelte a szövetségnek az elnök- és vezetőségválasztó közgyűléséről készült "közleményét", amely szerint titkos szavazással elnököt és intézőbizottságot választottak. A "közlemény" szerint a megválasztott tisztségviselőkön kívül senkinek nincs joga eljárni a szervezet nevében.
A szövetség hat tagja részéről 1990. szeptember 24. napján újabb kérelem érkezett a megyei bírósághoz. Ebben a tagok azt kérték, hogy a bíróság a szövetség képviseletére jogosult személyként S. I., Sz. Z. és W. F. személyekből álló képviselő-testületet mint bizottságot jegyezze be, akik együttesen jogosultak a szövetség képviseletére. Egyben bejelentették a szövetség székhelyének megváltozását is. Kérelmüket azzal indokolták, hogy K. T. elnök a sajtóban olyan valótlan tényeket állított és személyeket kompromittáló adatokat hozott nyilvánosságra, amelyek a szövetséget rossz színben tüntetik fel, és ellentétesek az alapelvben meghirdetett elvekkel és etikai elvárásokkal, ezért az alapító tagság 2/3-os többséggel határozatában őt a szervezetből kizárta, és így képviseleti jogosultsága is megszűnt. Az 1990. szeptember 25. napján érkezett kérelem mellékleteként a hivatkozott szótöbbséges határozatot nem tartalmazta.
A megyei bíróság 1990. október 1. napján kelt végzésével a képviselő-, illetve székhelyváltozást a bírósági nyilvántartáson átvezette. Az átvezető végzés ellen a jogorvoslati lehetőségeket kizárta.
Időközben K. T. 1990. október 29. napján kereseti kérelmet nyújtott be a megyei bírósághoz, alperesként a szövetséget jelölve meg. Keresetében lényegében az eredeti bírósági nyilvántartás szerint a képviselő és a székhely visszajegyzését kérte, hivatkozva arra, hogy a szövetség néhány tagja részéről benyújtott kérelem, amelyben új képviselőt, illetőleg székhelyváltozást jelöltek meg, lényegében önkényes "puccsszerű" tevékenységük eredménye. A felperes a peres eljárás során a keresetétől elállt, és a kérelmet a képviselőváltozás átvezetésével kapcsolatos végzés ellen benyújtandó törvényességi óvás iránti kérelemnek kérte tekinteni. A megyei bíróság 1990. december 6. napján végzésével a pert a Pp. 157. §-ának e) pontjára hivatkozással megszüntette.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!