A Fővárosi Törvényszék P.22371/2015/22. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. Bíró: Bene Lajos

Fővárosi Törvényszék

...P..../2015/22.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Gajdics Ágnes Gabriella ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve(felperes címe.) felperesnek

a személyes eljárt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

személyiségi jogsértés megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

Megállapítja a bíróság, hogy az alperes azzal a magatartásával, hogy a települési Önkormányzat hivatalos helyiségében a 2015. március 5. napján történt megbeszélést a felperes hozzájárulása nélkül rögzítette, megsértette a felperes hangfelvételhez való jogát.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy emiatt 15 napon belül írásban kérjen bocsánatot a felperestől, akit a bíróság feljogosít arra, hogy azt a település i önkormányzat képviselő-testületének következő ülésén felolvassa.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 40.000 ,-Ft-ot (negyvenezer forintot.)

A bíróság a keresetet ezt meghaladóan elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Állam 91.620 ,-Ft (kilencvenegyezer-hatszázhúsz forint) illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Törvényszéken lehet 3 példányban benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő és ezt igazolja. A fél rászorultsága esetén pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését kérheti. A kérelmet a jogi segítségnyújtó szolgálatnál kell előterjeszteni.

I n d o k o l á s :

A felperes a települési Önkormányzat alpolgármestere.

Az önkormányzat és az ingatlan címe. szám alatti társasház lakói között hosszadalmas jogvita folyt. A társasház lakója 1-es személy az alperes az ő lakótársa. A jogvita lezárásával összefüggésben 2015. március 5. napjára munkamegbeszélésre ültek össze az önkormányzat munkatársai, valamint 1-es személy és alperes neve. E nem nyilvános munkamegbeszélésen részt vett az alperes, 1-es személy, valamint az önkormányzat részéről a felperes, 2-es személy, valamint 3-as személy. A megbeszélésről jegyzőkönyv, hivatalos hangfelvétel nem készült. A megbeszélésen elhangzottakat az alperes a jelenlévők hozzájárulása nélkül titokban hangfelvételre rögzítette.

A települési önkormányzat képviselő-testületének 2015. június 11. napján tartott ülésén 4-es személy képviselő az alábbiakat nyilatkozta:

"Köszönöm a szót. Szeretném megkérdezni, hogy változatlan, hogy mi lesz itt a lakónak a sorsa, nem kell felperes úrnak most ide jönni és lerajzolni az ingatlan címe-et, hiszen az előbb már említette az érintett családot, akinek a hangfelvétele elkészült. Én tudomásom szerint, - a családdal való kapcsolattartásom során elmondták-, hogy felperes úr azóta is fenyegetőzik, úgyhogy velük szemben a hangfelvételt illetően."

A települési önkormányzat 2015. december 17. napján közmeghallgatást tartott. Ezen körülbelül 50-60 ember vett részt. A közmeghallgatáson jelen volt az alperes, aki az alábbi kijelentéseket tette:

"Szeretném megkérdezni a Tisztelt Testület tagjaitól, hogy van-e önöknek tudomása arról, hogy az Alpolgármester úr a hivatali beosztottjait tanúként idézteti a tárgyalásra, ez elfogadott gyakorlat-e, vagy önként és dalolva ajánlkoznak akkor, mikor az Alpolgármester úrnak nagyok jól kell tudni, hogy az a tény, hogy a hangfelvétel elkészült, a bíróságon már nem vita tárgya. Teszem hozzá, az ott meghurcolt dolgozóktól azért nem lettek olyan dolgok kérdezve, amik az eseményt kibonthatják, mert azok a dolgozók, azok a dolgozók olyanképpen vannak a tanúként meghallgatva, hogy nekik azért az igazmondásért, vagy a hamis tanúzásért börtönnel való fenyegetettség jár. "

"Jó akkor én bejelentem, hogy felperes neve alpolgármester a hivatali hatalmával visszaélve az ingatlan címe. 2. emelet 5/a. szám alatt lakó 1-es személy lakásügyét - veszi igen - a velem való peres eljárás okán az arra való előterjesztését 2015. hetedik hóban - mikor 1-es személlyel kinn jártak - azért vonta vissza, hogy személyesen bosszút álljon. Tudom azt, hogy az előterjesztőnek joga van a keresetét visszavonni, viszont a testületnek tárgyalnia kell, hogy a kereset visszavonása indokolt volt-e. Nagyon jól tudom, hogy ezért én most megint polgári perek garmadát kapom a nyakamba, de tisztelettel bejelentem, hogy a később a Jegyző úrnak átadott iratanyag alapján ezt a dolgot másképpen nem tudom tisztázni, ezért az Önkormányzatot perbe hívom. Köszönöm szépen!"

A felperes keresetében kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy az alperes:

- A hangfelvétel engedély nélküli rögzítésével megsértette a hangfelvételhez való .

- Azzal a magatartásával, hogy azt híresztelte 4-es személynek, hogy őt a felperes fenyegeti, illetőleg zaklatja, megsértette a jó hírnévhez való jogát.

- A 2015. december 17-i közmeghallgatásán tett felszólalásában azt sugallta, hogy munkatársai azért kényszerültek tanúvallomást tenni, mert beosztottai, továbbá azért vont vissza egy lakás bérleti díj megváltásról szóló előterjesztést, hogy ezzel álljon bosszút az alperesen.

Kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértésektől.

Kérte kötelezni az alperest, hogy adjon elégtételt, azaz írjon egy bocsánatkérő levelet, amelyet a települési önkormányzat képviselő-testületének következő ülésén felolvashat a felperes, ebben a levélben szerepeljen az, hogy alperes bocsánatot kér amiatt, hogy jogtalanul készített hangfelvételt egy munkamegbeszélésről, megköveti felperest azért, mert 4-es személy "tolmácsolásával" azt állította, hogy felperes megfenyegette, bocsánatot kér azért az állításáért, hogy a beosztottjait felperes meghurcolta azzal, hogy tanúként idéztette be őket, illetve azért, hogy az állította, hivatali hatalmával visszaélt a felperes, és hogy személyes bosszútól vezérelve vonta volna vissza egy előterjesztést.

Kérte kötelezni az alperest, hogy semmisítse meg a még birtokában lévő hangfelvételt, amely 2015. március 5-i munkamegbeszélés szövegét tartalmazza.