A Fővárosi Törvényszék P.22371/2015/22. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. Bíró: Bene Lajos

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.22371/2015/22.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20775/2016/19., Kúria Pfv.20426/2018/11.

***********

Fővárosi Törvényszék

...P..../2015/22.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Gajdics Ágnes Gabriella ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve(felperes címe.) felperesnek

a személyes eljárt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

személyiségi jogsértés megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

Megállapítja a bíróság, hogy az alperes azzal a magatartásával, hogy a települési Önkormányzat hivatalos helyiségében a 2015. március 5. napján történt megbeszélést a felperes hozzájárulása nélkül rögzítette, megsértette a felperes hangfelvételhez való jogát.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy emiatt 15 napon belül írásban kérjen bocsánatot a felperestől, akit a bíróság feljogosít arra, hogy azt a település i önkormányzat képviselő-testületének következő ülésén felolvassa.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 40.000 ,-Ft-ot (negyvenezer forintot.)

A bíróság a keresetet ezt meghaladóan elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Állam 91.620 ,-Ft (kilencvenegyezer-hatszázhúsz forint) illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Törvényszéken lehet 3 példányban benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő és ezt igazolja. A fél rászorultsága esetén pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését kérheti. A kérelmet a jogi segítségnyújtó szolgálatnál kell előterjeszteni.

I n d o k o l á s :

A felperes a települési Önkormányzat alpolgármestere.

Az önkormányzat és az ingatlan címe. szám alatti társasház lakói között hosszadalmas jogvita folyt. A társasház lakója 1-es személy az alperes az ő lakótársa. A jogvita lezárásával összefüggésben 2015. március 5. napjára munkamegbeszélésre ültek össze az önkormányzat munkatársai, valamint 1-es személy és alperes neve. E nem nyilvános munkamegbeszélésen részt vett az alperes, 1-es személy, valamint az önkormányzat részéről a felperes, 2-es személy, valamint 3-as személy. A megbeszélésről jegyzőkönyv, hivatalos hangfelvétel nem készült. A megbeszélésen elhangzottakat az alperes a jelenlévők hozzájárulása nélkül titokban hangfelvételre rögzítette.

A települési önkormányzat képviselő-testületének 2015. június 11. napján tartott ülésén 4-es személy képviselő az alábbiakat nyilatkozta:

"Köszönöm a szót. Szeretném megkérdezni, hogy változatlan, hogy mi lesz itt a lakónak a sorsa, nem kell felperes úrnak most ide jönni és lerajzolni az ingatlan címe-et, hiszen az előbb már említette az érintett családot, akinek a hangfelvétele elkészült. Én tudomásom szerint, - a családdal való kapcsolattartásom során elmondták-, hogy felperes úr azóta is fenyegetőzik, úgyhogy velük szemben a hangfelvételt illetően."

A települési önkormányzat 2015. december 17. napján közmeghallgatást tartott. Ezen körülbelül 50-60 ember vett részt. A közmeghallgatáson jelen volt az alperes, aki az alábbi kijelentéseket tette:

"Szeretném megkérdezni a Tisztelt Testület tagjaitól, hogy van-e önöknek tudomása arról, hogy az Alpolgármester úr a hivatali beosztottjait tanúként idézteti a tárgyalásra, ez elfogadott gyakorlat-e, vagy önként és dalolva ajánlkoznak akkor, mikor az Alpolgármester úrnak nagyok jól kell tudni, hogy az a tény, hogy a hangfelvétel elkészült, a bíróságon már nem vita tárgya. Teszem hozzá, az ott meghurcolt dolgozóktól azért nem lettek olyan dolgok kérdezve, amik az eseményt kibonthatják, mert azok a dolgozók, azok a dolgozók olyanképpen vannak a tanúként meghallgatva, hogy nekik azért az igazmondásért, vagy a hamis tanúzásért börtönnel való fenyegetettség jár. "

"Jó akkor én bejelentem, hogy felperes neve alpolgármester a hivatali hatalmával visszaélve az ingatlan címe. 2. emelet 5/a. szám alatt lakó 1-es személy lakásügyét - veszi igen - a velem való peres eljárás okán az arra való előterjesztését 2015. hetedik hóban - mikor 1-es személlyel kinn jártak - azért vonta vissza, hogy személyesen bosszút álljon. Tudom azt, hogy az előterjesztőnek joga van a keresetét visszavonni, viszont a testületnek tárgyalnia kell, hogy a kereset visszavonása indokolt volt-e. Nagyon jól tudom, hogy ezért én most megint polgári perek garmadát kapom a nyakamba, de tisztelettel bejelentem, hogy a később a Jegyző úrnak átadott iratanyag alapján ezt a dolgot másképpen nem tudom tisztázni, ezért az Önkormányzatot perbe hívom. Köszönöm szépen!"

A felperes keresetében kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy az alperes:

- A hangfelvétel engedély nélküli rögzítésével megsértette a hangfelvételhez való .

- Azzal a magatartásával, hogy azt híresztelte 4-es személynek, hogy őt a felperes fenyegeti, illetőleg zaklatja, megsértette a jó hírnévhez való jogát.