A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20775/2016/19. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. Bírók: Kepesné dr. Bekő Borbála, Lukács Zsuzsanna, Nyírőné dr. Kiss Ildikó

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.775/2016/19-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Gajdics Ágnes Gabriella ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiség jog megsértése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2016. április 7. napján meghozott 28.P.22.371/2015/22. számú ítélete ellen a felperes részéről 23. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részeit nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja, eltiltja az alperest a további jogosulatlan hangfelvétel készítéstől, és a fizetési kötelezettségét 100.000 (Százezer) forintra felemeli.

A felperest terhelő kereseti illetéket 73.700 (Hetvenháromezer-hétszáz) forintra leszállítja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékügyi hatóság felhívására 17.900 (Tizenhétezer-kilencszáz) forint kereseti illetéket.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a feleket, hogy fizessenek meg az államnak az illetékügyi hatóság felhívására a felperes 111.000 (Száztizenegyezer) forint, míg az alperes 8.000 (Nyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Megállapítja, hogy a perrel felmerült további költségeit a felperes viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes a B. Önkormányzat alpolgármestere. Az önkormányzat, mint az ... szám alatti társasház tulajdonosa, és annak lakói, mint bérlők között hosszadalmas jogvita folyt. Az egyik lakás bérlője R. J., az alperes az ő lakótársa. A jogvita lezárása érdekében 2015. március 5. napján munkamegbeszélésre került sor, melyen jelen volt R. J. és kísérőjeként az alperes, az önkormányzat részéről pedig a felperes, D. E., valamint V. Z.. A megbeszélésről jegyzőkönyv, hivatalos felvétel nem készült, az ott elhangzottakat az alperes a jelenlévők hozzájárulása nélkül titokban hangfelvételre rögzítette.

A terézvárosi önkormányzat képviselő-testületének 2015. június 11. napján tartott ülésén W. L. képviselő az alábbiakat nyilatkozta: "Köszönöm a szót. Szeretném megkérdezni, hogy változatlan, hogy mi lesz itt a lakónak a sorsa, nem kell B. úrnak most ide jönni és lerajzolni az A.-et, hiszen az előbb már említette az érintett családot, akinek a hangfelvétele elkészült. Én tudomásom szerint, - a családdal való kapcsolattartásom során elmondták-, hogy B. úr azóta is fenyegetőzik, úgyhogy velük szemben a hangfelvételt illetően."

A terézvárosi önkormányzat 2015. december 17. napján közmeghallgatást tartott. Ezen körülbelül 50-60 ember vett részt. A közmeghallgatáson jelen volt az alperes, aki az alábbi kijelentéseket tette: "Szeretném megkérdezni a Tisztelt Testület tagjaitól, hogy van-e önöknek tudomása arról, hogy az Alpolgármester úr a hivatali beosztottjait tanúként idézteti a tárgyalásra, ez elfogadott gyakorlat-e, vagy önként és dalolva ajánlkoznak akkor, mikor az Alpolgármester úrnak nagyok jól kell tudni, hogy az a tény, hogy a hangfelvétel elkészült, a bíróságon már nem vita tárgya. Teszem hozzá, az ott meghurcolt dolgozóktól azért nem lettek olyan dolgok kérdezve, amik az eseményt kibonthatják, mert azok a dolgozók, azok a dolgozók olyanképpen vannak tanúként meghallgatva, hogy nekik azért az igazmondásért, vagy a hamis tanúzásért börtönnel való fenyegetettség jár."

"Jó akkor én bejelentem, hogy felperes neve alpolgármester a hivatali hatalmával visszaélve az ... szám alatt lakó R. J. lakásügyét - veszi igen - a velem való peres eljárás okán az arra való előterjesztését 2015. hetedik hóban - mikor R. J.-nál kinn jártak - azért vonta vissza, hogy személyesen bosszút álljon. Tudom azt, hogy az előterjesztőnek joga van a keresetét visszavonni, viszont a testületnek tárgyalnia kell, hogy a kereset visszavonása indokolt volt-e. Nagyon jól tudom, hogy ezért én most megint polgári perek garmadát kapom a nyakamba, de tisztelettel bejelentem, hogy a később a Jegyző úrnak átadott iratanyag alapján ezt a dolgot másképpen nem tudom tisztázni, ezért az önkormányzatot perbe hívom. Köszönöm szépen!"

A felperes keresetében kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy az alperes:

- A hangfelvétel engedély nélküli rögzítésével megsértette a hangfelvételhez való jogát.

- Azzal a magatartásával, hogy azt híresztelte W. L.-nak, hogy őt a felperes fenyegeti, illetőleg zaklatja, megsértette a jó hírnévhez fűződő jogát.

- A 2015. december 17-ei közmeghallgatáson tett felszólalásában azt sugallta, hogy munkatársai azért kényszerültek tanúvallomást tenni, mert beosztottai, továbbá azért vont vissza egy lakás bérleti jog megváltásról szóló előterjesztést, hogy ezzel álljon bosszút az alperesen.

Kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértésektől, valamint megfelelő elégtétel adás keretében bocsánatkérő levél írására, melyet a T. Önkormányzat Képviselő Testületének következő ülésén felolvashat. A levél tartalmára nézve a felperes azt kérte, hogy abban szerepeljen, hogy a hangfelvétel egy munkamegbeszélésről készült és W. L. tolmácsolásával azt állította az alperes, hogy a felperes megfenyegette, a beosztottjait pedig meghurcolta, hogy tanúként idéztette őket, illetve azt állította, hogy ő, azaz a felperes visszaél a hivatali hatalmával, valamint személyes bosszútól vezérelve vont vissza egy hivatali előterjesztést. Kérte az alperesnek a birtokában lévő hangfelvétel megsemmisítésére történő kötelezését is a 2015. március 5-iki munkamegbeszélést illetően. 1.527.000 forint sérelemdíj megfizetésére is igényt tartott. Kérelmét azzal indokolta, hogy az alperes a nem nyilvános közéleti szereplésen elhangzottakat rögzítette, ezért megsértette a hangfelvételhez való jogát.

Az alperes a kereset elutasítását kérve arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alpolgármester foglalkozású felperesnek nyilvános közszereplése volt a munkamegbeszélés, melyen elhangzottak hivatalosan nem kerültek rögzítésre, és az ott történtek bizonyítása végett okkal készítette el titokban a hangfelvételt. Vitatta, hogy ő híresztelné, hogy a felperes őt megfenyegette és zaklatta, azt viszont valós állításnak vélte, hogy a felperes munkatársai meg lettek hurcolva az alá-fölé rendeltségi viszonyuk miatt, továbbá az előterjesztés visszavonására a felperes részéről is bosszúból került sor. Hangsúlyozta, hogy az ügy átpolitizált.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében megállapította, hogy az alperes azzal a magatartásával, hogy a B. Önkormányzat hivatalos helységében a 2015. március 5. napján történt megbeszélést a felperes hozzájárulása nélkül rögzítette, megsértette a felperes hangfelvételhez való jogát. Kötelezte az alperest, hogy emiatt 15 napon belül írásban kérjen bocsánatot a felperestől, akit a bíróság feljogosított arra, hogy azt a T. Önkormányzat Képviselő Testületének következő ülésén felolvassa. Kötelezte ezen túlmenően az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 40.000 forintot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Felhívta a felperest, hogy fizessen meg az államnak 91.620 forint kereseti illetéket.