A Kúria Bfv.620/2015/7. számú precedensképes határozata hűtlen kezelés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 319. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 423. §, 424. §, 426. §] Bírók: Feleky István, Krecsik Eldoróda, Molnár Gábor Miklós

A határozat elvi tartalma:

I. A vagyoni jogosultságot képviselő épületek (kirendeltségek) felújítását végző vezető tisztségviseléssel rendelkező terhelt idegen vagyon kezelésével megbízott személy, aki a hűtlen kezelés bűntettének tettesként alanya lehet.

II. Amennyiben a terhelt vagyonkezelői kötelezettség megszegéseként értékelt cselekménye és a bekövetkezett vagyoni hátrány között okozati összefüggés áll fenn, a hűtlen kezelés bűncselekményének törvényi tényállása megvalósul.

***********

KÚRIA

Bfv.II.620/2015/7.szám

A Kúria Budapesten, a 2015. év november hó 18. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmény miatt I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben I. rendű terhelt által, védője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Sárbogárdi Városi Bíróság 1.B.205/2008/84. számú ítéletét és a Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 1.Bf.46/2013/14. számú ítéletét I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I.

A Sárbogárdi Városi Bíróság a 2012. november 14. napján kelt 1.B.205/2008/84. számú ítéletével I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki

- 1 rb. folytatólagosan, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében [1978. évi IV. törvény - továbbiakban: korábbi Btk. - 319. § (1) bek., (3) bek. b) pont], és 1 rb. folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (korábbi Btk. 276. §).

Ezért őt halmazati büntetésül 1 év 8 hónap - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte. Az őrizetben töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. Érdemben elbírálta a magánfél által előterjesztett polgári jogi igényt, rendelkezett a büntetőeljárás során lefoglalt bűnjelekről és a felmerült bűnügyi költség megfizetéséről.

Az elsőfokú ítélet ellen az I. rendű terhelt és védője elsődlegesen bűncselekmény hiányában, másodlagosan bizonyítottság hiányában történő felmentés végett, harmadrészt a elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítása érdekében jelentett be fellebbezést.

A Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság a 2014. október 21. napján tartott fellebbezési tárgyaláson meghozott és kihirdetett 1.Bf.46/2013/14. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta:

I. rendű terhelt közbizalom elleni bűncselekményét 1 rb. bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének (korábbi Btk. 276. §) minősítette; a vagyon elleni bűncselekményt folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének nevezte meg.

Az elsőfokú bíróság által kiszabott börtönbüntetés végrehajtásának próbaidejét 2 évre mérsékelte. Annak utólagos végrehajtása esetére rendelte beszámítani az I. rendű terhelt által őrizetben töltött időt. A bűnügyi költség viselésével kapcsolatos rendelkezést módosította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta.

II.

Az ügyben meghozott első-, és másodfokú ítélet ellen I. rendű terhelt nyújtott be védője útján felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontja alapján.

Az indítvány szerint a másodfokú bíróság - eltérően az elsőfokú bíróságtól - azt állapította meg, hogy az I. rendű terhelt a Takarékszövetkezet Szervezeti és Működési Szabályzatból (SZMSZ) fakadó kötelezettséget nem szegett meg, azt viszont nem indokolta meg, hogy miért, mely bizonyíték alapján találta azt minden kétséget kizáróan megállapíthatónak, hogy a takarékszövetkezettel szembeni hátrányokozásra a hanyag gondatlanság (negligentia), vagy tudatos gondatlanság (luxuria) helyett a súlyosabb, büntethetőséget eredményező eshetőleges szándéka terjedt volna ki.

E körben előadta, hogy a vállalkozójuk színvonalas munkáját az igazgatóságuk, felügyelő bizottságuk, jogászuk is ismerte az évekig tartó felújítás alatt. A látott, elvégzett munkái alapján fel sem merült ezért az I. rendű terheltben, de másban sem, hogy a vállalkozó olyan számlát nyújt be, amin el nem végzett munka, esetleg fel nem használt anyag kerülhetne elszámolásra. Erre figyelemmel a védő szerint a vagyoni hátrány tekintetében - ha lett volna egyáltalán vagyoni hátrány - valójában csak gondatlanság állhatott volna fenn, annak is az enyhébb változata, a hanyagság. "Rosszabb esetben is" legfeljebb tudatos gondatlanságra (luxuria) alapot adó körülmény lehet az, hogy a vállalkozó által benyújtott számláról - mint bárki által benyújtható számláról - természetesen fogalmilag lehetséges, hogy részben vagy egészben nem valós tartalmú, ám ennek a lehetősége a konkrét esetben fel sem merült az I. rendű terheltben, mert korábbi, precíz munkája miatt kellő alappal megbízott a vállalkozóban ezen a téren is.

Az indítványozó - az alapeljárásban is képviselt érdemi védekezését megismételve, illetve fenntartva - a felülvizsgálati indítványban továbbra is állította, hogy a takarékszövetkezetet nem érte semmilyen vagyoni hátrány. Ennek alátámasztásaként hivatkozott arra, hogy az éves beszámoló:

- az ingatlanok értékeiben ilyet nem tüntetett fel;

- a tárgyi eszközök értékcsökkentésénél nem szerepeltet semmilyen értékcsökkenést;

- nem növelte a terven felüli értékcsökkenés összegét;

- nem csökkentette mérlegének eszközoldalát az állítólagos vagyoni hátrány összegével.

Az indítvány kiemelte azt is, hogy a bíróság által megállapított állítólagos vagyoni hátrány összegszerűen sem azonosítható be a takarékszövetkezet egyes kirendeltségeire bontható állítólagos vagyoni hátrány összegével.

Az indítványban az I. rendű terhelt - védője útján - annak fenntartása mellett, hogy semmilyen vagyoni hátrányt nem okozott a Takarékszövetkezetnek, közölte, hogy a jogerős ítéletben megítélt polgári jogi igényt terhelt-társával közösen megfizették a takarékszövetkezetnek kamatokkal együtt, ezúton azonban visszatérítési igénnyel lép fel a megfizetett polgári jogi igény összegének (6.961.420,- Ft) erejéig.