A Kúria Pfv.20726/2014/4. számú precedensképes határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 5. §, 75. §, 81. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) I. cikk (3) bek., VI. cikk (1) bek.] Bírók: Baka András, Kovács Zsuzsanna, Pataki Árpád

A határozat elvi tartalma:

Közös számítógépről megismert, jelszóval nem védett felperesi levelezés megismerése magántitkok megismerését is jelentheti, de a titoksértés megállapításához szükséges a nyilvánosságra hozatal vagy a visszaélésszerű felhasználás. Nem minősül utóbbinak a közös kiskorú gyermekek külföldre utaztatásával, a házassági életközösség megszüntetésével, a végleges külföldre telepedés szándékával kapcsolatos levelezés feltárása házassági bontó- és gyermekelhelyezési perben, vagy közös elhatározással indult párterápia során. 1959. IV. Tv. 2. § (1), 1959. IV. Tv. 2. § (2), 1959. IV. Tv. 4. § (1), 1959. IV. Tv. 4. § (4), 1959. IV. Tv. 5. § (1), 1959. IV. Tv. 5. § (2), 1959. IV. Tv. 75. § (1), 1959. IV. Tv. 75. § (3), 1959. IV. Tv. 81. §

***********

Pfv.IV.20.726/2014/4.szám

A Kúria a Sulyok és Ádám Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Sulyok Tamás ügyvéd) által képviselt felperesnek a Dr. Kéri - Dr. Hazai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Hazai Kinga ügyvéd) által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt a Budapest Környéki Törvényszéken 12.P.21.549/2012. számon megindult és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.677/2013/10. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 26. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint + áfa felülvizsgálati eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a peres felek házastársak, házasságukat 2004. június 26-án kötötték meg. Házasságukból gyermek nem származott, de házastársi együttélésük során két gyermeket fogadtak örökbe, a .. utónevű gyermek örökbefogadása 2005-ben, a .. utónevű gyermek örökbefogadása pedig 2009-ben történt. Az örökbefogadási eljárást követően a felperes a gyermekekkel .. kívánt utazni, amelyhez szükség volt az alperes hozzájárulására. Ezt az alperes a felperes kérésére a .. Nagykövetségen megtette, vagyis hozzájárult ahhoz, hogy a felperes a gyermekekkel együtt ideiglenesen .. utazzon.

2010. januárjában az alperesben kétely fogalmazódott meg arról, hogy a felperes és a gyermekek valóban ideiglenesen távoztak-e .. Ennek okán .. számítógépes és angol nyelvi ismeretei segítségével a közös lakásban, közösen használt számítógépbe belépve az alperes a felperes dokumentumait megnyitotta, majd a felperes angol nyelvű levelezését elolvasta. Ezt követően a felperes Outlook levelezési programjába belépve, további leveleket nyitott meg, illetve olvasott el, valamint nyomtatott ki. Ezeket a leveleket .., illetve .. és .. segítségével magyar nyelvre fordíttatta. A .. kanadai állampolgárnak írt levelekből, a .. részére írt kérelméből, illetve ..ral folytatott levelezésből, továbbá a bécsi .. részére küldött levélből arra a következtetésre jutott az alperes, hogy a felperes hosszabb ideje arra készül, hogy a gyermekekkel együtt .. telepedjék le.

Az alperes ezt követően, 2010. februárjában telefonbeszélgetést folytatott a felperessel és számon kérte tőle a levelekben foglaltakat, illetve 2010. február 24-én az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz (IRM) fordult annak érdekében, hogy a hatályos jogszabályok alapján intézkedés történjék a gyermekek Magyarországra történő visszahozatala iránt. Ennek során a megismert levelezésből a .. részére írt leveleket az iratok részévé tette.

Ezt követő időben a felperes mindkét gyermekkel Magyarországra hazatért, így az eljárás során hiánypótlási kötelezettségének az alperes nem tett eleget, a nemzetközi eljárás megindítása nem történt meg. Magyarországon a peres felek 2010. július 25. és augusztus 2. között .. házassági tanácsadó igénybevételével kilenc alkalommal házassági tanácsadón vettek részt. Ezen alkalmak a konfliktus feloldásához nem vezettek, ezek során az alperes sérelmeit részletezte és ennek során a felperes levelezéseiből idézett. A peres felek életközössége 2011. novemberében megszakadt, a felperes a .. Városi Bíróságon a házasság felbontása iránt pert kezdeményezett, ezt megelőzően pedig megelőző távoltartás iránti eljárást kezdeményezett. A perben annak tárgyát képezi a gyermekek elhelyezése is. Az alperes a felperes angol nyelvű levelezését a peres iratokhoz csatolta. A .. Városi Bíróság 10.Pk.51.905/2010/10. sorszámú végzésével a felperes megelőző távoltartás iránti kérelmét elutasította. A felperes a .. Rendőrkapitányságon magántitok jogosulatlan megismerésének bűntette miatt büntetőeljárást kezdeményezett. A büntetőeljárást a .. Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztály Vizsgálati Alosztálya 13040/631/2012.Bü. szám alatt megszüntette azzal, hogy a cselekmény nem bűncselekmény. Határozatának indokolásában a nyomozó hatóság megállapította, hogy közösen használt számítógépről van szó, amelyben a levelezést semmilyen védelemmel nem látta el a felperes, a dokumentumok a korábban közösen örökbefogadott gyermekekkel kapcsolatos iratok voltak. A határozat értelmében az alperes, mint a gyermekeket szintén nevelő törvényes képviselő érdekeit e levelezés közvetlenül érintette, ezért a levelek tartalma nem képez magántitkot. A nyomozó hatóság kifejtette: mivel az alperes a leveleket nem azzal a céllal olvasta el, hogy a magántitkot felderítse, bűncselekmény nem történt, a számítógépet az alperes jogszerűen használta.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes azzal, hogy a felperesnek 2008. július 6-án .. kanadai állampolgárnak továbbított levelének, továbbá az ezen küldeményre 2008. július 7-én kapott válaszközleménynek, .. kanadai állampolgár részére 2009. február 5-én és 2009. március 4-én továbbított levélnek, a .. részére írt kérelme másolatának, a .. folytatott levelezésének, valamint a bécsi .. részére küldött, 2009. március 20-án írt levelének jogosulatlanul megismerésével és nyilvánosságra hozatalával megsértette a levéltitokhoz fűződő személyiségi jogát. Kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől. A felperes előadta, hogy ezen leveleket az alperes jogosulatlanul ismerte meg és tette hozzáférhetővé mások részére. Ezekben a levelekben olyan személyes adatok vannak, amelyeket az alperes a felperes hozzájárulása nélkül gyűjtött, tárolt, rögzített és felhasznált. A felperes álláspontja szerint az elektronikus levelek tartalma teljes egészében magántitkot képeznek, ennek ellenére azokat az alperes mások számára hozzáférhetővé tette, nyilvánosságra hozta, illetve a tudomására jutott magántitkoknak a valóságtól eltérő tartalmat tulajdonított.

Az alperes a kereset teljes elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes a perbeli levelek megismeréséhez telefonbeszélgetésük során hozzájárult, így magatartásának jogellenessége hiányzik. Az alperes szerint a felperes keresete a joggal való visszaélés tilalmába ütközik, miután a megismert leveleket hatósági eljárásban és a házasság felbontására irányuló, valamint a gyermekelhelyezés tárgyában folyamatban lévő perben használta fel.