BH 1987.9.299 A halálos eredményért - mint a bűncselekmény minősítő körülményéért - nincs helye a büntetőjogi felelősség megállapításának, ha e tekintetben még gondatlanság sem állapítható meg [Btk. 15. §, 188. § (2) bek. c) pont].

A városi bíróság ítéletével az I. r. terhelt bűnösségét súlyos testi sértést okozó ittas járművezetés bűntettében, míg a II. r. terhelt bűnösségét halált okozó ittas járművezetés bűntettében állapította meg.

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A bíróság az ügyben - lényegét tekintve - a következő tényállást állapította meg.

Az I. r. és a II. r. terheltek napközben társaságban ismétlődően szeszes italt fogyasztottak. Ennek folytán az esti órákra az I. r. terhelt közepes (1,97-2,20 ezrelék) a II. r. terhelt pedig enyhe (1,33 ezrelék) fokú alkoholos befolyásoltság állapotába került.

A 22 órát követő időben a terheltek beültek személygépkocsijaikba, és azokat szeszes italtól befolyásolt állapotban vezetve munkatársuk villájából az egyik helyi étterem irányába közlekedtek. Az I. r. terhelt gépkocsijában utasként 2 személyt, míg a II. r. terhelt 4 személyt szállított.

A terheltek tompított világítással haladtak úgy, hogy az I. r. terhelt gépkocsiját a II. r. terhelt mintegy 15 méternyire követte. A két gépkocsi közötti ezen távolság biztonságos követési távolságnak nem volt tekinthető.

22 óra 15 perc tájban a terheltek kb 60 km/óra sebességgel közlekedtek. Így haladtak be egy balra ívelő útkanyarba. Ittassága miatt az I. r. terhelt a kanyar ívét nem tudta követni, annak végénél letért a szilárd burkolatról, lehaladt az útpadkára, majd az árokba. Itt mintegy 18 m-t tett meg, majd egy áteresznek ütközött. Az ütközés következtében a gépkocsi a levegőbe emelkedett, hossztengelye mentén pörgő mozgásba kezdett, majd az áteresz túloldalán a tetejére fordulva, részben az útárokban úgy került nyugalmi helyzetbe, hogy csomagtartó terének bal hátsó sarka mintegy 30-50 cm-nyire a szilárd burkolat fölé nyúlott.

A baleset során az I. r. terhelt gépkocsijában ülő Cs. S. sértett a fején, lábain, jobb alkarján az elülső felszínen hámfosztásos, bevérzéses sérüléseket, valamint a bal oldalon a test elülső részén a III.-IV. borda töréseit szenvedte el.

A II. r. terhelt ittassága és a nem biztonságos követési távolság miatt nem észlelte, hogy az I. r. terhelt letért az útról. Ezért az ő kocsija követte és kisodródott, lehaladt a füves útpadkára, s jobb oldali kerekeivel megközelítette az árok rézsűjét, majd a gépkocsi teljes homlokzati szélességével nekiütközött az akkor már nyugalmi helyzetben levő, az I. r. terhelt által vezetett gépkocsinak.

Ezen második ütközés során a már megsérült Cs. S. sértett további súlyos sérüléseket, bal oldalon a háti részen a III-X. bordák törését, a XII. borda leszakadását, a gerincoszlopnak a X. és XI. csigolya közötti szétválását, tüdősérülést és lépszakadást szenvedett. Az elszenvedett utóbbi sérülések következtében a sértett a kórházban meghalt.

A jogerős határozat ellen emelt törvényességi óvást - amely az I. r. terhelt terhére a cselekmény minősítésének és a büntetéskiszabásnak törvénysértő volta miatt történt - a Legfelsőbb Bíróság nem találta alaposnak.

A Btk. 188. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés c) pontja szerint minősülő és büntetendő halált okozó ittas járművezetés bűntettét egyebek között az követi el, aki szeszes italtól befolyásolt állapotban közúton gépi meghajtású járművet vezet, és ezen cselekményével halált okoz.