BH 2014.8.234 I. A sértettet tévedésbe ejtő magatartás megkezdésével a csalás bűncselekménye kísérleti szakba kerül [1978. évi IV. tv. 16. §, 318. §].

II. Személyazonosság igazolása céljából más nevére kiállított okirat igazoltatáskor történő átadása akkor is megvalósíthatja a közokirat-hamisítás bűntettét, ha ez az okirat nem fényképes [1978. évi IV. tv. 274. § (1) bek. b) pont].

[1] A kerületi bíróság a 2012. szeptember 7-én tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki csalás vétségének kísérletében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 318. § (1) bek., (2) bek. első fordulat], közokirat-hamisítás bűntettében [korábbi Btk. 274. § (1) bek. b) pont], közokirat-hamisítás bűntettének kísérletében [korábbi Btk. 274. § (1) bek. c) pont] és hamis vád bűntettében [korábbi Btk. 233. § (1) bek. a) pont].

[2] Ezért a terheltet - halmazati büntetésül, mint különös visszaesőt - 3 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte.

[3] Megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, elrendelte egy korábban kiszabott szabadságvesztés végrehajtását.

[4] A védelmi fellebbezések alapján eljárt törvényszék a 2013. február 14. napján nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével megváltoztatta az elsőfokú ítéletet:

[5] - a büntetést a közbizalom elleni bűncselekmények és az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény vonatkozásában visszaesőként tekintette kiszabottnak,

[6] - a börtönbüntetés tartamát 1 év 6 hónapra, a közügyektől eltiltás tartamát 2 évre enyhítette,

[7] - mellőzte a korábban kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának elrendelését,

[8] megszüntette az egy korábban kiszabott másik szabadságvesztés kapcsán alkalmazott feltételes szabadságot,

[9] egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

[10] A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt részfelmentés és közérdekű munka kiszabása, másodlagosan hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás érdekében.

[11] A felülvizsgálati indítvány - külön megjelölés nélkül - a Be. 416. § (1) bekezdése a) pontjának 3. fordulatán alapul.

[12] A felülvizsgálati indítvány indokai szerint

[13] - a csalás vétségének kísérlete helyett a terhelt nem büntethető előkészületet követett el, mert

[14] az elkövetés céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosította azzal, hogy a sértettel a kapcsolatot felvette, aki ennek hatására be is ment a bankfiókba a pénz felvételének szándékával,

[15] kísérlet akkor történt volna, ha a sértett a pénzt ténylegesen fel is veszi,

[16] a megállapított tényállásból nem derül ki, milyen elkövetési magatartással valósult volna meg a károkozás, s tartalmazza, hogy a terhelt jogtalan haszonszerzési célzattal annak érdekében tévesztette meg a sértettet, hogy megszerezhesse az ily módon birtokába kerülő pénzt, ezzel szemben csak a sértett tulajdonában lévő pénz megmutatását, a bankjegyek sorszámainak felírását hozza fel,

[17] - a közokirat-hamisítás bűntettét a terhelt nem követte el, mert

[18] az őt igazoltató rendőrnek magát más nevére szóló valódi születési anyakönyvi kivonattal igazolta, de az fénykép hiányában a személyi azonosság igazolására nem alkalmas, arra csak fényképpel ellátott közokirat alkalmas,

[19] - a hamis vád bűntettét a terhelt nem követte el, mert a megállapított tényállásban ugyan az áll, hogy a terhelt célja a más nevére szóló valódi születési anyakönyvi kivonattal igazolással az volt, hogy büntetőeljárás ne ellene, hanem az ellen induljon, akié a születési anyakönyvi kivonat, ám az elfogásáról készített rendőri jelentés más célt mutat, azt, hogy a terhelt az ellene kiadott elfogatóparancs következményei alól akart mentesülni,

[20] s a rendőri jelentésből kitűnően az előállítás során tisztázásra került a fényképes nyilvántartás alapján, hogy a terhelt nem azonos a születési anyakönyvi kivonatban megjelölt személlyel, amivel szembesítve a terhelt közölte a valódi nevét, azaz a vád hamisságát az alapügy befejezése előtt feltárta, ekkor a korábbi Btk. 236. §-ának (2) bekezdése alapján a büntetés korlátlanul enyhíthető vagy mellőzhető, de ezzel a kérdéssel a bíróságok egyáltalán nem foglalkoztak.

[21] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt a tényállás megalapozatlanságát támadó részében törvényben kizártnak, érdemben pedig alaptalannak találta, ezért indítványozta a megtámadott alapítélet nyilvános ülésen történő hatályában fenntartását.

[22] Kifejtette, hogy

[23] - felülvizsgálatban az alaphatározatban megállapított történeti tényállás az irányadó, attól eltérő tényállás alapján eltérő jogkövetkeztetés levonására nincs törvényes lehetőség,

[24] - a csalás kísérletében a bűnösség kimondása törvényes, mert a terhelt az anyagi haszonszerzés által motivált megtévesztő magatartás kifejtésével a szándékolt eredmény érdekében tanúsított "segítő" magatartást, a befejezés realizálásának módja pedig kívül esik a cselekmény jogi értékelésének körén,

[25] - a további bűncselekményekben is törvényes a bűnösség megállapítása és a cselekmények jogi minősítése, helytállóak a felhozott jogi indokok is,

[26] - téves, miszerint csupán a fényképpel ellátott más nevére szóló közokirat felhasználásával követhető el az adott bűncselekmény.

[27] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.

[28] Felülvizsgálatban a felülbírálat a jogerős határozatban megállapított, és nem támadható tényálláshoz [Be. 423. § (1) bek.] kötött, s bizonyításnak nincs helye [Be. 419. § (1) bek., Be. 388. § (2) bek. 1. mondat] Ekként a jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.

[29] A Be. 416. § (1) bekezdése a) pontjának 3. fordulata alapján helye van felülvizsgálatnak, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.

[30] Az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályban volt korábbi Btk. 318. §-ának (1) bekezdése szerint, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

[31] Az irányadó tényállás a következőket tartalmazza

[32] - a terhelt villamoson utazva beszélgetést kezdeményezett egy 91 éves nagy fokban befolyásolható sértettel, magát önkormányzati alkalmazottnak kiadva a sértettet kérte, mutassa meg a készpénzét, hogy a bankjegyek sorszámait felírhassa, mivel így esetleges lopás esetén a pénzt vissza lehet juttatni a sértetthez,

[33] - a terhelt jogtalan haszonszerzési célzattal annak érdekében tévesztette meg a sértettet, hogy megszerezhesse az ily módon birtokába kerülő pénzt,