A Fővárosi Törvényszék P.23590/2011/47. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 163. §, 164. §, 177. §, 206. §, 220. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 84. §, 301. §, 345. §, 346. §, 355. §, 360. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 59. §, 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) 101. §, 102. §, 103. §] Bíró: Salamonné dr. Piltz Judit

Fővárosi Törvényszék

...P..../2011/47.

A Fővárosi Törvényszék

a Magyar György & Társai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe.) által képviselt

I.rendű felperes neve (felperes címe.) I.r.

II.r. felperes neve (felperes címe.) II.r. és

III.rendű felperes neve (felperes címe.) III.r. felpereseknek

a Pál és Társai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe.; üi: dr. Pál András ügyvéd) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság megállapítja, hogy az alperes a 2010. október 4-én az alperes települési gyártelepén található, X. számú vörösiszap-tározó gátfalának átszakadásával összefüggésben megsértette az I. és III.r. felperesek testi épséghez és egészséghez, valamint az I., II. és III.r. felperesek emberi méltósághoz és egészséges környezethez való jogát.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg - 15 napon belül - az I.r. felperesnek 4.500.000 (Négymillió-ötszázezer) Ft-ot, a II.r. felperesnek 1.000.000 (Egymillió) Ft-ot, a III.r. felperesnek 4.500.000 (Négymillió-ötszázezer) Ft,, valamint az I-II. és III.r. felpereseknek egyetemlegesen 2.619.600 (Kettőmillió-hatszáztizenkilencezer-hatszáz) Ft-ot és ezen összegek után 2010. október 4. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű kamatot, továbbá a felpereseknek együttesen 635.000 (Hatszázharmincötezer) Ft perköltséget.

Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - külön felhívásra -757.180 (Hétszázötvenhétezer-egyszáznyolcvan) Ft illetéket, valamint 357.519 (Háromszázötvenhétezer-ötszáztizenkilenc) Ft állam által előlegezett költséget.

341.820 (Háromszáznegyvenegyezer-nyolcszázhúsz) Ft illetéket a Magyar Állam visel.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Fővárosi Törvényszéknél kell 3 példányban benyújtani.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése kérhető az Igazságügyi Hivatal területi jogi segítségnyújtó szolgálatnál.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.

I N D O K O L Á S

Az alperes tulajdonában és üzemeltetésében álló, X. számú (I jelű) vörösiszap-tározó kazetta megépítésének gondolata az 1970-es évek végén merült fel.

A talajmechanikai feltárások 1980-ban már folytak. A cég neve 1980. decemberi és 1981. áprilisi keltezésű "elvi vízjogi engedélyezési terveiben" 18-25 méter magas, hidromechanizációs úton kiszállított salak-pernye anyagú, körtöltéssel létesített kazetta szerepelt 212,8 mBf, illetve 219,8 mBf magasságú koronaszintekkel. Mivel a meglévő korábbi vörösiszap- tárolók térségében, azok hatására a név-patak teraszának és völgyének a felszín közeli rétegei szennyeződtek, ezért a X. kazetta telepítésénél különböző szigetelési változatokat vizsgáltak meg; de a vízjogi engedélyezési tervben megjegyezték, hogy a "térség elszennyeződése az új tározó esetleges hermetikus szigetelése esetén is folytatódik".

A vörösiszap-tároló lehetséges altalaj szigetelési módszerei közül nyolc változatot vizsgáltak meg. Közülük a helyszínen található sovány agyag vagy iszap betonitos keverékéből a tároló területe mentén kivitelezett függönyfal, vagy a tároló fenékszintjén kialakított alumíniumbetétes, bitumenes lemezszigetelés megvalósítását javasolták.

A X. számú kazetta elvi engedélyezési tervét az 2-es cég neve készítette 1984 áprilisában.

Az 3-as cég neve Kft. a .../1993. számú határozattal kapott engedélyt a X. számú kazetta salak-pernye töltéseinek építésére. Az építést még 1993-ban elkezdték a IX. számú kazettánál alkalmazott technológiával. Az első - többlépcsős kivitelezésű - építési ütem 1995-ben fejeződött be a 205 mBf gátkoronaszint elérésével - 1:1 hajlási rézsű mellett. Megépült a salak-pernye zagyvezeték, továbbá a keleti és déli oldalon egy-egy ferde víznyelő. Megkezdték a második ütemet, a töltések végleges, 216,5 mBf szintig történő magasítását, továbbá a kazetta nyugati töltésének a rekultivációs előírások miatti szélesítését úgy, hogy a rézsű hajlása 1:2 legyen - egy 5 méteres széles padkával. A töltések talpszélessége a terepviszonyoktól függően 50-80 méter között változik, a gátak magassága 21-25 méterre lett tervezve. A tároló alapterülete kb. 18-19 hektár, kapacitása a végleges 216 mBf feltöltési szintig kb. 4,2-4,5 millió köbméter.

Az építési engedély érvényességi ideje 1995. december 31-én lejárt, ezért új engedélyt kellett kérni 1996-ban, amelyben ugyancsak a 216,5 mBf szintig történő gátkorona-emelés szerepelt.

A .../1996. számú határozattal vízjogi létesítési engedély került kiadásra, amelyet később a .../2001. számú határozattal módosítottak. A igazgatóság neve Igazgatóság az 1997. évi határozatában megadta a vízjogi üzemeltetési engedélyt. Ebben az szerepelt, hogy a X. kazetta maximálisan a mindenkori töltésépítéstől függően a gátkorona legalacsonyabb szintje alatti egy méterig tölthető.

Az alperes a létesítmény - így a X. számú kazetta - tulajdonjogát az 1997. július 11-én megkötött privatizációs szerződéssel szerezte meg.

A privatizációs szerződésben az alperest környezetvédelmi okokból résfal építésére kötelezték.

A X. számú kazettába a vörösiszap betöltése 1998-ban kezdődött. A vörösiszapot 1:5 arányban vízzel hígítva, csőrendszeres segítségével szállították a tárolómedencébe.

A vízjogi üzemeltetési engedély kiadására 2002. február 25-én került sor azzal, hogy a X. kazetta térfogata 4.500.000 m3, a gátkorona magasságaként egységesen 216,5 mBf szerepelt.

2004. január 15-én került kiadásra az egységes vízjogi üzemeltetési engedély, melynek érvényessége 2014 januárjában van megjelölve.