A Szolnoki Törvényszék P.20865/2018/21. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 84. §, 339. §, 355. §] Bíró: Karácson Éva

Szolnoki Törvényszék

6.P.20.865/2018/21. szám

A Szolnoki Törvényszék dr. Vancskó Krisztina ügyvéd által képviselt felperes neve, felperesnek -a dr. Szalainé dr. Szántai Katalin ügyvéd által képviselt alperes neve, alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása, és nem vagyoni kártérítés megfizetése iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 1.277.500 (egymillió-kettőszázhetvenhétezer-ötszáz) forint nem vagyoni kártérítést, és annak a 2013. december hó 11. napjától a kifizetés napjáig járó, és a késedelemmel érintett naptári félév teljes idejére az érintett naptári félév első napján érvényes, jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát.

Ezt meghaladóan, elutasítja a keresetet.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt, 305.000 + Áfa, azaz: 387.350 (háromszáznyolcvanhétezer-háromszázötven) forint perköltséget.

A feljegyzett első -másodfokú illetéket, valamint a felülvizsgálati eljárás illetékét és a megismételt elsőfokú eljárás illetéket az Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, négy példányban, a Szegedi Ítélőtáblához címezve, a Szolnoki Törvényszéken kell benyújtani.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye hatálytalan, kivéve, ha a fél pártfogó ügyvéd engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.

Pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet a fél lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkahelye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatánál lehet előterjeszteni.

A bíróság tájékoztatja a feleket, ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, továbbá a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, a felek azonban a fentebb felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárata előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s

A bíróság a felperes módosított keresete, a felperes nyilatkozata, az alperes ellenkérelme, az alperes 19. sorszám alatti kimutatása, valamint az előzményi, 27.P.20.580/2014. számú irat alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A Jászberényi Városi Bíróság 2012. évben, a 7.Bny.21/2012/2. számú végzésével - amelyet a Szolnoki Törvényszék helybenhagyott - rendelte el a felperes előzetes letartóztatását. A bíróság a kényszerintézkedést többször meghosszabbította, fenntartotta, így a felperes 2012. április 25. napjától, 2013. december 10. napjáig, összesen 594 napig volt előzetes letartóztatásban, az alperesi büntetés-végrehajtási intézetben.

A kényszerintézkedés megkezdésekor, ízületi problémáin kívül teljesen panasz -és tünetmentes volt.

A fogvatartás alatt 5 hónapig tanú 1, 2 hétig tanú 2 volt a cellatársa, többekkel.

Az alperesi büntetés-végrehajtási intézet részben egybeépült a Szolnoki Törvényszékkel, közepes területű, a utcanév 1 utca és a utcanév 2 utca által határolt területen helyezkedik el. A törvényszék épületével egybeépült részen az ablakok az utcára néznek. Az intézet területén a keleti oldalon új építésű épületek találhatók, amelyek részben az udvarra, részben a utcanév 2 utcára néznek.

A felperes a kényszerintézkedés alatt az alperesi intézetben öt cellában volt -a B épület III. emeleten a 308-as zárkában, az A épület III. emeletén a 328-as zárkában, az A épület IV. emeletén a 403-as, a 404-es, és a 411-es zárkákban. Ezek közül három zárka nem dohányzó, kettő zárka dohányzó minősítésű volt. A B épület III. emelet 308-as számú zárka kivételével, a többiben fallal leválasztott WC és gépi szellőztetés volt.

A kivételt képező B épületi zárkában az illemhely függönnyel elválasztott volt a zárka lakóterén belül, szellőztető berendezés nélkül.

A felperes behelyezésekor két darab szennyezett, kellemetlen szagú pokrócot, egy darab erősen szennyezett szivacsot, egy darab szennyezett párnát és egyéb felszerelési tárgyakat kapott. Az előzetes letartóztatottak a fogvatartás alatt a saját ruházatukat használják.

Valamennyi zárkában az emeletes vaságyak és a fémszekrények erőteljesen rozsdásak voltak, elszaporodtak a csótányok, majd később a poloskák. Az élősködők miatt a fal is szennyezett volt.

A büntetés-végrehajtási intézet kezdetben évente kettő, majd négy alkalommal irtatta a poloskákat, csótányokat, ezentúl a fogvatartottak azokat a saját költségükön irtatták.

A nyári időszakban - különösen az új épületben lévő zárkákban - nagy volt a meleg, esetenként elérte a 35-40 fokot. Szellőztetésre részben az ablak, részben a tátika szolgált.

Gyakran előfordult, hogy az élelmiszereket is belepték az élősködők, amiatt hogy hűtőszekrény nem volt, az étel tárolására a fémszekrény szolgált.

A zárkák ajtaját napközben zárták, az egy órás sétát leszámítva.

A fogvatartottak, így a felperes is többször panaszolták a személyzetnek az élősködők jelenlétét. A felperes külön panaszolta a pokróc és az ágynemű szennyezettségét.

A pokrócokat évente egy alkalommal, az ágyneműt két hetente tisztíttatta az alperesi intézet.

A kialakult gyakorlat az volt, ha a fogvatartottak valamelyikét másik intézetbe szállították, nem a saját felszerelését, hanem egy "szabad" felszerelést kapott vissza.

Az élősködők miatt az elítéltek egy része allergiás lett.

Az intézetben kezdetben heti egy, majd heti két-három alkalommal fürödhettek a fogvatartottak. Orvos váltást követően az új orvos mindenkitől megvonta a fürdési engedélyt, a heti egy alkalom maradt, csak szakorvosi javaslatra engedélyezték a heti többszöri fürdést.

Az előzetes fogvatartottak saját maguk mosták a ruházatukat, vagy csomagban kiküldték mosásra a hozzátartozóknak.

A felperes az előzetes letartóztatása előtt szabadlábon volt, bőr tünetei, allergiája nem volt.