A Győri Törvényszék K.700191/2023/7. számú határozata közös tulajdon megszüntetése (INGATLAN közös tulajdonának megszüntetése) tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. § (1) bek.] Bíró: Nagyné dr. Hokstok Kinga

Győri Törvényszék

8.K.700.191/2023/7.

A bíróság...meghatalmazott (...) által képviselt ... gondokolt (...) felperesnek, akinek a gondnoka ... gondnok (...), dr. Pete Viktória kamarai jogtanácsos által képviselt Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (9021 Győr, Árpád út 32.) alperes ellen - ingatlan-nyilvántartási ügyben, közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatban tulajdonjog bejegyzése tárgyában hozott, 281.988/2022.07.11. közigazgatási határozattal kapcsolatos közigazgatási jogvita elbírálása iránt indított peres eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 20.000 (húszezer) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül fizessen meg 30.000 Ft (harmincezer) forint eljárási illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára. Az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni a Győri Törvényszéket, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. Ha a felhívásnak a megjelölt határidőben nem tesz eleget, az illeték behajtására és megfizetésére az illetékekről szóló törvény rendelkezéseit és az adóigazgatási eljárásokra irányadó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

[1] A bíróság a felperes keresetlevele, az alperes védirata, a felek nyilatkozatai, valamint a közigazgatási eljárás csatolt iratanyaga alapján az alábbi tényállást állapította meg:

[2] A felperest a Győri Járásbíróság a 2018. október 2. napján jogerőre emelkedett P.23.177/2017/18. számú ítéletével cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezte. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal a GY-02B/GYÁM/331-2019. számú határozatával a felperes gondnokául Bödőné Renczes Ibolyát rendelte ki.

[3] A ... külterület... helyrajzi számú, 1 ha 127 m2 alapterületű, 13,89 AK értékű, szántó művelési ágú ingatlan osztatlan közös tulajdonban állt. A felperes az ingatlanban 122/1389-ed tulajdoni hányaddal, míg a perbe lépni nem kívánt ...ismert érdekelt (továbbiakban: ismert érdekelt) 78/1389-ed tulajdoni hányaddal rendelkezik.

[4] Az ismert érdekelt 2022. március 8. napján kelt nyilatkozatával értesítette a tulajdonostársakat, hogy a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) 16. § (2) bekezdése alapján az ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetése érdekében kezdeményezte a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadának bekebelezését. A felperes részére küldött értesítés tartalmazta, hogy az ingatlan értékbecslési ajánlat szerinti értéke, a földrészlet egésze vonatkozásában számítva, összesen 888.960 Ft, így a felperes tulajdoni hányadának bekebelezéssel érintett értéke 78.080 Ft. Felhívta a figyelmet, hogy az értesített tulajdonostárs 30 napon teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozathat arról, hogy nem ért egyet az ingatlan egyetlen tulajdonostárs általi tulajdonba vételével. A felperes gondnoka az értesítést a tértivevény tanúsága szerint 2023. március 11. napján vette kézhez.

[5] A felperes meghatalmazottja útján 2022. március 30. napján, gépelt szövegű írásos okiratban 978.956 forint összegű ellenajánlatot tett. Az okiratot ... meghatalmazott írta alá.

[6] Az ismert érdekelt 2022. április 21. napján az értékbecslési ajánlat szerinti 78.080 forint letétbe helyezését kezdeményezte a Győri Járásbíróságnál. A bíróság a letétet a Pk.50.791/2022/4. számú végzésével elfogadta. A végzés indokolása utalt arra, hogy az ismert érdekelt érvénytelen ellenajánlattal kapcsolatos hivatkozását hatáskör hiányában nem vizsgálhatja, arról a földhivatal jogosult dönteni.

[7] Az ismert érdekelt 2022. július 8. napján osztatlan közös tulajdon megszüntetése jogcímén tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél a perbeli ingatlan vonatkozásában. Kérelméhez csatolt a 2022. április 20. napján kelt nyilatkozatot, mely szerint tulajdonostársai közül tulajdonba vételi szándékot érvényesen senki sem jelzett. A nyilatkozat tartalmazta, hogy 2022. április 5. napján, 978.956 forint összegű érvénytelen ellenajánlat érkezett a felperes gondnoka által meghatalmazott ... részéről. Az ellenajánlat érvénytelenségének oka, hogy az ellenajánlat és a meghatalmazás sem felelt meg a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásának részletes szabályairól szóló 647/2020. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm.rend.) 32. § (2) bekezdésében meghatározott teljes bizonyító erejű magánokirat formai követelményének.

[8] Az alperes a 2022. december 7. napján kelt 281988/2022.07.11. számú határozatával bejegyezte az ismert érdekelt tulajdonjogát a perbeli ingatlanra. Az indokolás szerint a benyújtott iratok megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, a határozat a 2022. április 20. napján kelt bekebelezési nyilatkozaton és annak mellékletein alapul.

[9] A felperes - meghatalmazottja útján - a határozattal szemben kereseti kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte annak megváltoztatását akként, hogy a 2022. március 30-ai ellenajánlat elfogadásra kerüljön.

Előadta, hogy 1999. év óta 122/1389 tulajdoni hányaddal rendelkezik a perbeli ingatlan vonatkozásában, ezért ellenajánlatot tett, amelyre az ismert érdekelt részéről válasz nem érkezett. A Győri Járásbíróság előtt folyamatban volt letéti eljárásból értesült arról, hogy az ellenajánlat nem felelt meg a teljes bizonyító erejű magánokirat formai követelményeinek.

Kifogásolta, hogy az alperes a határozatával az ingatlan teljes tulajdoni hányadát az ismert érdekelt tulajdonába adta, amely a felperes tulajdonjogának elvonását jelenti. Hivatkozott arra, hogy önhibáján kívül nem íratták alá két tanúval az ellenajánlatot, de az ellenajánlat tanúskodik arról, hogy nem maradtak passzívak a felperes érdekeinek megóvása körében.

Álláspontja szerint a teljes bizonyító erejű magánokirat jelentése, hogy ellenkező bizonyításig teljes bizonyítéknak kell tekinteni arra vonatkozóan, hogy kiállítója a benne lévő nyilatkozatát elfogadta, vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el. Fontosnak tartotta, hogy a bizonyító erő a nyilatkozat megtételére és tartalmára vonatkozik. A tanú nem a dokumentumban olvashatókat tanúsítja, ugyanis a tanúnak nem kell tudnia, hogy mit tartalmaz az okirat. A tanú csak azt igazolja, hogy az okiratot kiállító a szeme láttára írta alá, vagy a dokumentumon szereplő aláírást sajátjának ismerte el.