BH 1985.11.425 Törvényen alapuló szolgalom keletkezik akkor is, ha az egyébként megfelelő közútról az ingatlanra való bejárás nem lehetséges, vagy - a szolgalommal való megterhelés által okozott kárhoz képest - a bejárás csak túlzottan nagy nehézséggel, aránytalanul súlyos költséggel oldható meg [Ptk. 167. §].

A felperesek keresetükben gyalogos átjárási szolgalom alapítását kérték 100 cm szélességben a szomszédos alperesei ingatlan bal oldali telekhatára mentén, és kérték egyúttal feljogosításukat arra, hogy a kerítés megbontásával ugyanilyen szélességben kaput nyithassanak saját költségükön. Kereseti kérelmükben arra hivatkoztak, hogy késő ősztől tavaszig testi épségük veszélyeztetésével tudják csak a lakóházukat a "nyél" lépcsősorán keresztül megközelíteni, idős hozzátartozóik pedig a lépcsőkön keresztül őket meglátogatni úgyszólván egyáltalán nem tudják.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint a felperesek a megközelítés módját ismerték, és azt figyelembe kellett hogy vegyék az építkezés kezdetekor is. Védekezésükben utaltak arra, hogy a felperesi ingatlan közúttal megfelelően összekötött, éppen ezért szolgalmi alapítására jogszabályi lehetőség nincs.

Az első fokú bíróság helyszíni szemle után részben megalapozottnak találta a keresetet. Az alperesek ingatlanát az október 1. és március 31. közötti időszakban gyalogos átjárási szolgalommal terhelte, kijelölve az 1 m széles út vezetési vonalát, az előbbieket meghaladó keresetet elutasította. Az ítélet indokolásában rögzítette, hogy a felperesek ingatlana közúttal határos ugyan, a bíróság személyes tapasztalatai szerint azonban a lakóházhoz vezető lépcső a téli időszakban szinte járhatatlan.

A kereset részbeni elutasítását azzal indokolta, hogy a szolgalmi jog alapításakor kényelmi szempontok figyelembe nem vehetők.

Az ítélet ellen az alperesek nyújtottak be fellebbezést, annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérve. A felperesek az első fokú ítélet helyben hagyását kérték.

A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította. Álláspontja szerint a Ptk. 167. §-ában foglaltak szerinti, jogszabályon alapuló szolgalmi jog megállapítására nincs törvényi lehetőség, mivel az ingatlan a "nyél" részen közvetlenül összeköttetésben van az Endrődi Sándor utcával, amely nem vitásan megfelelő közút. Utalt továbbá arra is, hogy a peres felek jogvitái életszerű rendezésének követelménye nem nyújt lehetőséget a jogszabályok rendelkezéseivel ellentétei döntésre.

A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.

Az eljárt bíróságok helyesen állapították meg a tényállást akként, hogy a felperesi ingatlan a nyeles részén közvetlenül érintkezik az Endrődi Sándor utcával, amely megfelelő közút. A másodfokú bíróság tévesen és megalapozatlanul utasította el a keresetet azon a címen, hogy a Ptk. 167. §-a szerinti feltételek nem állnak fenn. A Ptk-n alapuló szolgalom ugyanis nemcsak akkor keletkezhet, ha az ingatlan nincs összekötve közúttal, vagy az a közlekedésre nem alkalmas. Az ítélkezési gyakorlat szerint törvényen alapuló szolgalom keletkezik akkor is, ha az egyébként megfelelő közútról az ingatlanra való bejárás nem lehetséges vagy - a szolgalommal való megterhelés által okozott kárhoz képest - a bejárás csak túlzottan nagy nehézséggel, aránytalanul súlyos költségekkel oldható meg.