A Fővárosi Törvényszék P.21833/2011/20. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 2. §, 7. §, 8. §, 51. §, 53. §, 59. §, 61. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 4. §, 78. §, 163. §, 164. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §, 85. §, 1972. évi V. törvény (Ütv.) 1. §, 3. §, 5. §, 6. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. §, 10. §, 13. §, 16. §, 18. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §] Bíró: Pataki Árpád

Fővárosi Törvényszék

...P..../2011/20.

A Fővárosi Törvényszék

a ügyész neve ügyész és

a ügyész neve ügyész által képviselt

LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG (1055 Budapest, Markó u. 16.) I. rendű, és

II.r. felperes neve (II.r. felperes címe.) II. r. felpereseknek

a dr. Csapó Annamária ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

I.r. alperes neve (I.rendű alperes címe.) I. rendű,

II.r. alperes neve (I.rendű alperes címe.) II. rendű, és

III.rendű alperes neve (III.r. alperes címe) lakos III. r. alpereseknek,

akiknek pernyertessége érdekében a perbe be kíván avatkozni

I.r. beavatkozó neve (I.r. beavatkozó címe.) I. rendű beavatkozást kérő,

II.r. beavatkozó neve II.r. beavatkozó címe) lakos II. rendű beavatkozást kérő, és a II.r. beavatkozó neve által képviselt

TISZTA ENERGIÁVAL MAGYARORSZÁGÉRT (TEMPO) PÁRT (6000 Kecskemét, Petőfi S. u. 1/b.) III. rendű beavatkozást kérő

személyiségi jog megsértése miatt indított perében meghozta a következő

ÍTÉLETET

A bíróság az I.-II. r. felperesek keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi az I.-II. r. felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az I.-II.-III. r. alpereseknek egyetemlegesen 75.000 (hetvenötezer) Ft perköltséget.

A tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt 120.000 (százhúszezer) Ft illetékből a II. r. felperes 60.000 (hatvanezer) Ft-ot köteles a Magyar Államnak megfizetni, külön felhívásra. A további 60.000 (hatvanezer) Ft illetéket az I. r. felperes illetékmentessége folytán a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ennél a bíróságnál kell 7 példányban előterjeszteni.

Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtt a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára vagy viselésére, a kamatfizetési kötelezettségre, a kamat mértékére, a teljesítési határidőre, vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

INDOKOLÁS

II.r. felperes neve II. r. felperes 2010 óta ismételten betölti a legfőbb ügyész tisztségét, amely tisztségre az Országgyűlés választotta. A II. r. felperes korábban, már 2000-től is egy cikluson keresztül betöltötte ugyanezen tisztséget. Az I. r. alperes által kiadott, és a II. r. alperes által főszerkesztett hetilap címe című közéleti és irodalmi hetilapban 2011-ben cikksorozat jelent meg az akkor folyamatban lévő alkotmányozásról, III.rendű alperes neve filozófus III. r. alperes tollából. A cikksorozat harmadik része az hetilap címe 2011. április 8-i számában jelent meg "1-es cikk címe."cím alatt. Ebben az időszakban tárgyalta az Országgyűlés az Alaptörvényt, amelynek tervezetével kapcsolatban a cikk annak bizonyos rendelkezéseit elemezte, többek között annak alapjogi rendelkezéseit, majd pedig a szerző arról értekezett, hogy a készülő Alaptörvény hogyan formálja az államszervezetet. Ennek keretében foglalkozik a szerző a hatalommegosztás újraszabályozásával, foglalkozik a szerző ebben a körben az Alkotmánybíróság szerepének újradefiniálásával, a "rendes bíróságok" mozgásterének helyzetével, autonómiájuk változásával, az állampolgári jogok biztosa szerepének, helyzetének változásával. Ezt követően a cikk megemlíti, hogy a legfőbb ügyész hivatali idejét is 6-ról 9 évre emelték, a megválasztásához a képviselők eggyel több, mint fele helyett kétharmaduk szavazatára van szükség. Megemlíti azt az elképzelést is, hogy amennyiben a legfőbb ügyész utódját az Országgyűlés nem tudja kétharmados többséggel megválasztani, a leköszönő főügyész automatikusan hivatalában marad.

Ezt követően a cikk szerzője foglalkozik azzal, hogy a 2010-es kormányváltást követően bizonyos fontos állami tisztségekbe már megválasztották az új személyeket, így pl. az Állami Számvevőszék elnökét. Ezt követően a cikkben a következők szerepelnek: "Tavaly megválasztották a legfőbb ügyészt, ő 2019-ig tölti be ezt a tisztséget. Előző hivatali ciklusa idején már bőségesen bizonyította, hogy hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbízója kiszolgálójaként tölti be."

Ezután a szerző a cikkben foglalkozik az Alkotmánybíróság tagjainak választásával, a testület tagjainak kicserélődésével, illetve a leendő Kúria-elnök jövőbeni megválasztásával. A szerző ezután azt a következtetést vonja le mindebből, hogy "amíg a Fidesz-KDNP-pártszövetség kormányon van, gyakorlatilag kivonja a kormányzó többséget az elkülönült hatalmi ágak kontrollja alól." A szerző a cikkben élesen kritizálja a sarkalatos törvények túlzott szerepét, illetve arról értekezik, hogy az új alkotmányos berendezkedés miként határozza meg egy esetleges más összetételű kormány helyzetét hosszú távon. A cikk befejező részében a szerző azt az álláspontját fejti ki, hogy a készülő Alaptörvény nem konszenzuson alapul, az nem válhat mindenki alaptörvényévé, az nem hogy csillapítaná, hanem alkotmányos szintre fogja emelni a politikai válságokat. A cikk azzal a következtetéssel zárul, hogy "semmiféle hatalom nem tarthat életben olyan alkotmányt, amelyet a neki alávetett emberek nem fogadnak el sajátjuknak."

A felperesek úgy ítélték meg, hogy a II. r. felperesre, és személyén keresztül az egész ügyészi szervezetre a cikk valótlan és sértő kifejezéseket használ, ezért keresettel fordultak a bírósághoz.

Az I.-II. r. felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperesek a perbeli cikkben megsértették a felperesek jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait, kérték az alperesek eltiltását a további jogsértéstől. Kérték az alpereseket megfelelő módon elégtétel adására kötelezni oly módon, hogy az hetilap címe című hetilapban nyilatkozatot tegyenek közzé, amelyben az ítéletben megállapított jogsértésért sajnálkozásukat fejezik ki, azért elnézést kérnek. A felperesek ebben a körben kérték kötelezni az alpereseket arra is, hogy az ítéletnek a jogsértést megállapító rendelkezését sajnálkozásuk kifejezésével együtt saját költségükön tetessék közzé a Magyar Távirati Iroda útján. A felperesek kérték, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket nem vagyoni kártérítés megfizetésére is, alperesenként összesen egy-egymillió forint összegben. A felperesek indítványt tettek arra is, hogy a bíróság szabjon ki az alperesekkel szemben közérdekű bírságot, tekintettel arra, hogy súlyosan felróható magatartást tanúsítottak, és a közérdekű bírság alkalmas lehet a további jogsértések megelőzésére is. A felperesek jogi álláspontja szerint az alperesek túllépték a véleménynyilvánítás alkotmányosan megengedett korlátait, hiszen a cikkben azt fogalmazták meg, hogy feladatát a törvényekkel ellentétben a II. r. felperes, és ezen keresztül az egész ügyészi szervezet nem pártatlan szolgálat keretében látja el, hanem politikai megbízatás kiteljesítőjeként, kiszolgálójaként. A felperes jogi álláspontja szerint véleményként is értékelve a leírtakat az kifejezésmódjában indokolatlanul bántó és sértő, tehát ebben az esetben is jogsértőnek minősül. A felperesek szerint mindez hátrányosan befolyásolja a felperesek társadalmi megítélését, ezért indokolt az igényelt nem vagyoni kártérítés megfizetése is.