A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20008/2013/6. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 239. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 85. §] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.20.008/2013/6.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Tímár Anikó ügyész által képviselt I.rendű felperes neve ( I. rendű és dr. II.rendű felperes neve ( II. rendű felpereseknek, a dr. Csapó Annamária ügyvéd ( által képviselt I... Kft. (I.rendű alperes címe) I. rendű, dr. II.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) II. rendű és III.rendű alperes neve (....) III. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2012. június 25. napján kelt, 19.P.21.833/2011/20. számú ítélete ellen a felperesek 21. sorszám alatti fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I. és a II. rendű felpereseket egyetemlegesen, hogy 15 napon belül fizessenek meg az I., II. és III. rendű alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 20.000 (Húszezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 140.000 (Száznegyvenezer) forint fellebbezési illetékből a II. rendű felperes 70.000 (Hetvenezer) forintot köteles a Magyar Államnak külön felhívásra megfizetni, míg a fennmaradó 70.000 (Hetvenezer) forint illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével az I. és a II. rendű felperesek keresetét elutasította és kötelezte az I. és a II. rendű felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az I-II-III. rendű alpereseknek egyetemlegesen 75.000 forint perköltséget.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 120.000 forint kereseti illetékről akként rendelkezett, hogy abból a II. rendű felperes 60.000 forintot köteles a Magyar Államnak külön felhívásra megfizetni, míg a fennmaradó 60.000 forint illetéket az I. rendű felperes illetékmentessége folytán a Magyar Állam viseli.

Az ítélet tényállása szerint az I. rendű alperes által kiadott "É...I..." című közéleti és irodalmi hetilapban - amelynek főszerkesztője a II. rendű alperes - 2011-ben cikksorozatot tettek közzé az akkor folyamatban lévő alkotmányozásról, amelynek szerzője a III. rendű alperes volt. A cikksorozat harmadik része az É... I... 2011. április 8-ai számában jelent meg "A...? III." cím alatt. Ebben az időszakban tárgyalta az Országgyűlés az Alap törvényt, amelynek tervezetével kapcsolatban a cikk annak bizonyos rendelkezéseit elemezte, majd a szerző arról értekezett, hogy a készülő alaptörvény hogyan formálja az államszervezetet. Ennek keretében a szerző foglalkozott a hatalommegosztás újraszabályozásával, az Alkotmánybíróság szerepének újradefiniálásával, a "rendes bíróságok" mozgásterének helyzetével, autonómiájuk változásával és az állampolgári jogok biztosa szerepének, helyzetének változásával. Ezt követően a cikk megemlíti, hogy a legfőbb ügyész hivatali idejét hat évről kilenc évre emelték, megválasztásához a képviselők 2/3-ának szavazatára van szükség. Megemlítette azt is, hogy amennyiben a legfőbb ügyész utódját az Országgyűlés nem tudja 2/3-os többséggel megválasztani, a leköszönő főügyész - amely tisztséget 2010 óta a II. rendű felperes tölt be - automatikusan hivatalában marad.

Ezt követően a cikk szerzője azzal foglalkozik, hogy a 2010-es kormányváltást követően bizonyos fontos állami tisztségekbe új személyeket választottak. Ennek keretében említésre kerül, hogy: "Tavaly megválasztották a legfőbb ügyészt, ő 2019-ig tölti be ezt a tisztséget. Előző hivatali ciklusa idején már bőségesen bizonyította, hogy hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbízója kiszolgálójaként tölti be."

Ezt követően a cikk foglalkozik az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásával, a testület tagjainak kicserélődésével, illetve a leendő Kúria-elnök jövőbeni megválasztásával. A szerző mindebből azt a következtetést vonja le, hogy "amíg a F...-pártszövetség kormányon van, gyakorlatilag kivonja a kormányzó többséget az elkülönült hatalmi ágak kontrollja alól." A szerző a cikkben élesen kritizálja a sarkalatos törvények túlzott szerepét, illetve arról értekezik, hogy az új alkotmányos berendezkedés hosszabb távon miként határozza meg egy esetlegesen más összetételű kormány helyzetét. A cikk befejező részében a szerző azt az álláspontját fejti ki, hogy a készülő Alaptörvény nem konszenzuson alapul, az nem válhat mindenki alaptörvényévé és nem hogy csillapítaná, hanem alkotmányos szintre fogja emelni a politikai válságokat. A cikk azzal a következtetéssel zárul, hogy "semmiféle hatalom nem tarthat életben olyan alkotmányt, amelyet a neki alávetett emberek nem fogadnak el sajátjuknak."

A felperesek úgy ítélték meg, hogy a cikk a II. rendű felperesre és személyén keresztül az egész ügyészi szervezetre valótlan és sértő kifejezéseket használ, ezért keresettel fordultak a bírósághoz. Keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperesek a cikkben megsértették a felperesek jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát és kérték az alperesek eltiltását a további jogsértéstől. Emellett elégtétel adására kérték az alpereseket kötelezni oly módon, hogy az "É... I..." című hetilapban nyilatkozatot tegyenek közzé, amelyben az ítéletben megállapított jogsértésért sajnálkozásukat fejezik ki és azért elnézést kérnek. Ebben a körben kérték kötelezni az alpereseket arra is, hogy az ítéletnek a jogsértést megállapító rendelkezését - sajnálkozásuk kifejezésével együtt - saját költségükön tetessék közzé a Magyar Távirati Iroda útján.

Kérték továbbá az alperesek kötelezését nem vagyoni kártérítés megfizetésére is, alperesenként 1.000.000 forint összegben.

Indítványozták emellett, hogy a bíróság szabjon ki az alperesekkel szemben közérdekű bírságot súlyosan felróható magatartásukra tekintettel. Álláspontjuk szerint az alperesek túllépték a véleménynyilvánítás alkotmányosan megengedett korlátait, mert a cikkben azt fogalmazták meg, hogy a II. rendű felperes és ezen keresztül az egész ügyészi szervezet politikai megbízatás teljesítőjeként, kiszolgálójaként látja el feladatát. A leírtakat véleményként értékelve is az kifejezésmódjában indokolatlanul bántó és sértő, mindez hátrányosan befolyásolja a felperesek társadalmi megítélését, ezért indokolt az igényelt nem vagyoni kártérítés megfizetése.

Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontjuk szerint a szerző a cikkben véleményét fejezi ki, tudományos elemzést ad az alkotmányozás folyamatáról, az értékelés logikus és érvelő, nem öncélú vagy gyalázkodó, és az nem lépi túl a közügyek vitatásának korlátait a szabad véleménynyilvánítás körében.

Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét nem találta alaposnak. Határozatát a cikk megjelenésekor hatályos Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésére, 7. §-ának (1) bekezdésére, 8. §-ának (1) bekezdésére, 51. §-ának (1) bekezdésére, 53. §-ának (1) és (3) bekezdésére, 59. §-ának (1) bekezdésére, 61. §-ának (1) és (2) bekezdésére, az 1993. XXXI. törvénnyel a magyar jogrendszer részévé tett Európai Emberi Jogi Egyezmény 10. cikk 1. és 2. pontjára, az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel a magyar jog részévé emelt Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 19. cikk (1)-(3) bekezdéseire, a Ptk. 75. §-ának (1) és (2) bekezdésére, 78. §-ának (1) és (2) bekezdésére, 85. §-ának (1) bekezdésére, a PK.12., 13. és 14. számú állásfoglalásaira, az Alkotmánybíróság 30/1992. (V.26.) AB határozatára és 36/1994. (VI.24.) AB határozatára, az ügyészségről szóló 1972. évi V. törvény (Ütv.) 1. §-ának (1)-(3) bekezdéseire, 3. § (1) bekezdésére, 5. § (1) és (2) bekezdésére, 6. § (1) bekezdésére, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. § (1) és (3) bekezdésére, 10. §-ára, 13-ának (1) bekezdésére, 16. §-ára és 18. §-ára, a Pp. 3. § (5) bekezdésére, 4. §-ának (1) bekezdésére, 163. § (1)-(3) bekezdéseire, 164. §-ának (1) bekezdésére, valamint 206. § (1) és (3) bekezdésére alapította.