A Budai Központi Kerületi Bíróság P.22615/2016/39. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 155. §, 301/A. §, 318. §, 339. §, 355. §, 423. §, 431. §] Bíró: Morvai Ildikó Judit

A Budai Központi Kerületi Bíróság

a dr. Major János jogtanácsos () által képviselt

() felperesnek -

a Hajdu & Menyhei Ügyvédi Iroda ) által képviselt alperes neve. () alperes ellen

kártérítés iránt indított perében meghozta a következő:

Í T É L E T E T

A bíróság a keresetet e l u t a s í t j a.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 618.980.-(Hatszáztizennyolcezer-kilencszáznyolcvan)Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett, de a Budai Központi Kerületi Bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Amennyiben a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbezést a Fővárosi Törvényszék tárgyaláson kívül bírálja el, a felek kérhetik fellebbezési tárgyalás tartását.

I N D O K O L Á S

A bíróság az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes mint tulajdonos, az ingatlant ingyenes használó Zrt. mint bérbeadó és az alperes mint bérlő között 1994. november hó 2. napján határozott időre szóló bérleti szerződés jött létre, 1994. január hó 1. napjától kezdődő 18 évre a belterület hrsz alatt nyilvántartott ingatlan vonatkozásában.

A bérleti szerződés 4. pontja rögzítette, hogy abban az esetben ha a szerződés fenti időtartamának lejártát követően nem kerül sor annak megújításra és a bérlő az ingatlan tulajdonjogát nem szerzi meg, köteles az ingatlanon eszközölt beruházásait lebontani, illetve elvinni az eredeti állapot egyidejű helyreállításával. A bérlő az ingatlanon lévő beruházásai tekintetében eladási ajánlatot is tehet a bérbeadónak, amelyet az nem köteles elfogadni. Ha a bérlő a szerződés megszűntét követő 30 napon belül a felépítményeit nem bontja el, és az eredeti állapotot nem állítja helyre, illetve a bérlő és a bérbeadó között a felépítmények vonatkozásában adásvétel nem jött létre, azok tulajdonjoga minden ellenszolgáltatás nélkül a bérbeadóra száll.

Az alperes -a bérbeadó hozzájárulásával- az ingatlanon üzemanyag töltőállomást, üzletet és autómosót alakított ki. A felépítményeken az alperes tulajdonjogot szerzett.

A felperes 2011. december hó 14. napján kelt levelében a bérleti szerződés meghosszabbításával kapcsolatos nyilatkozattételre hívta fel az alperest.

Az alperes válaszlevelében arról tájékoztatta a felperest, hogy a bérleti szerződést nem kívánja meghosszabbítani, valamint korábbi szóbeli egyeztetéseikre hivatkozva visszajelzést kért a felépítmények adásvételével kapcsolatban tett ajánlatára.

A peres felek képviselői 2011. december végén a helyszínen bejárást tartottak.

Az alperes 2012. január hó 4. napján a felperes részére átadta az eladási ajánlat tárgyát képező eszközök listáját.

Az alperes 2012. január hó 9. napján kelt levelében jelezte a felperesnek, hogy a felépítmények eladására vonatkozó ajánlatát továbbra is fenntartja és arról tájékoztatta a felperest, hogy az alap árba nem tartozó eszközöket a felperes kérésének megfelelően a felépítményről eltávolította.

A felperes 2012. január hó 26. napján kelt levelében az alperes ajánlatát nem fogadta el.

Az alperes az ingatlan eredeti állapotát nem állította helyre. Az alperes 2012. január hónapban az előtetők szélső elemét (colorline) leszerelte, a reklámtáblákat elvitte, az álmennyezetet leszerelte, a kútoszlopokat elvitte, a vizesblokkokból és az eladótérből az ingóságokat kiszerelte, a hűtőkamra ajtaját elszállította.

Az ingóságok elbontását követően a padló és csempeburkolat sérült volt, a falak hibásak és a leszerelt tartóelemek nyomait viselték magukon.

A felperes 2012. január 31-én az ingatlant birtokba vette, a bérleti szerződés ezen a napon megszűnt.

A felperes 2012. május 9-én a tulajdonát képező helyrajzi számú " kivett benzinkút" megnevezésű és helyrajzi számú "kivett saját használatú út" megnevezésű ingatlanokat 60.000.000.- Ft vételár ellenében értékesítette a Kft. vevő részére.

A Budai Központi Kerületi Bíróság 23408/2012/24 sorszámú ítéletével a felperes keresetét a kártérítés, a használati díj és az építményadó jogcímén előterjesztett kereseti kérelmek vonatkozásában elutasította.

Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a helyreállítási munkák illetőleg az ahhoz felhasznált elektromos áram díjának mint kárnak a megtérítésére irányuló kereseti kérelem alaptalan, mivel a felépítmények 2012. január hó 30-ai állapotukban a felperes tulajdonában kerültek és az alperes a tulajdonjog átszállásáig a tulajdonában álló felépítményeken tulajdonosi jogait gyakorolhatta, ennek keretében bontási munkákat is végezhetett.

Az egy havi használati díj iránti igénnyel kapcsolatos kérelmet a szerződés rendelkezéseire figyelemmel utasította el arra figyelemmel, hogy a bérleti szerződés 4. pontja értelmében az alperes a bérleti jogviszony megszűnését követő 30 napig használhatta a bérelt földterületet, ezalatt az idő alatt tehetett eleget az ugyanebben a pontban szabályozott eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettségének. Álláspontja szerint a szerződés kikötésére, valamint a Ptk. 155. §-ban rögzített földhasználati jogra figyelemmel az alperes használati díjat nem köteles fizetni.

Az építményadó megfizetése iránti kereseti kérelmet arra tekintettel utasította el, hogy a felperes a becsatolt számlakivonatokkal nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani azt, hogy a felépítmények után megállapítható építményadót 2012. évben megfizette.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 4.Gf. 75095/2014/11 számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozathozatalára utasította.

A megismételt eljárásban a bíróság feladatává tette az előírt bizonyítási eljárás lefolytatását.

A megismételt eljárásban a Budai Központi Kerületi Bíróság 21604/2015/8. számú ítéletével a keresetet elutasította, a felperes kereshetőségi jogának hiányára figyelemmel.