A Kúria Pfv.20590/2013/12. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (ÖRÖKLÉSI szerződés érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 655. §, 657. §] Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Kiss Gábor, Orosz Árpád

A határozat elvi tartalma:

Kétoldalú színlelésről akkor van szó, ha egyik fél sem akar szerződési nyilatkozatot tenni. A színlelés olyan kétoldalú, tudatos magatartás, amellyel a felek közös akarata arra irányul, hogy azt a szerződést, amely a jognyilatkozat alapján keletkezik ne kössék meg, hanem helyette egy másik szerződést kössenek, vagy egyáltalán ne kössenek szerződést.

***********

Pfv.I.20.590/2013/12. szám

A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a dr. Németh Pál ügyvéd mint pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Turcsán Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Szombathelyi Városi Bíróságon 13.P.20.749/2011. számon megindított, majd a Szombathelyi Törvényszék 6.Pf.20.628/2012/9. számú jogerős ítéletével befejezett perében, az említett számú másodfokú határozat ellen a felperes által 36. szám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúria a Szombathelyi Törvényszék 6.Pf.20.628/2012/9. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felperes képviseletében eljárt pártfogó ügyvéd díja a teljes egészében pervesztes felperes terhére esik.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes módosított keresetében kérte annak megállapítását, hogy az örökhagyó és az alperes között 1996. november 18-án létrejött öröklési szerződés, valamint az örökhagyó 2005. május 27-i írásbeli magánvégrendelete érvénytelen, továbbá kérte a teljes hagyaték részére történő átadását törvényes öröklés jogcímén.

Érvénytelenségi okként elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az alperes az örökhagyó vagyonából nyújtott gondozást, ápolást; másodlagosan arra, hogy az örökhagyót az alperes tisztességtelen befolyással - elmeállapotát kihasználva, rosszhiszeműen - vette rá a perbeli ingatlan tulajdonjogának megszerzése céljából az öröklési szerződés megkötésére.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, vitatta a felperes által felhozott érvénytelenségi okok fennállását.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

Az alábbi - a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős - tényállást állapította meg.

A peres felek testvérek. Édesanyjuk, az örökhagyó és az alperes 1996. november 18-án ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett okiratba foglalt öröklési szerződést kötöttek, amelyben az örökhagyó az alperest az általa vállalt tartási szolgáltatások fejében általános örökösévé nevezte.

A felperes az örökhagyóval 2003-ig semmilyen kapcsolatot nem tartott.

Az örökhagyó 2005. május 27-én egy "Végrendelet" elnevezésű okiratot írt alá. A végrendeletében kijelentette, hogy az öröklési szerződést megszűntnek tekinti, megváltoztatja és azt teljes egészében érvénytelennek minősíti. Általános örököséül a fiát - felperes - jelölte meg, továbbá utalt arra, hogy az öröklési szerződés megkötésébe az alperesnek és házastársának előzetes rábírására (hatására) egyezett bele.

Az örökhagyó 2007. október 25-én elhunyt.

Az elsőfokú ítélet indokolásának jogi okfejtése szerint - idézve a Ptk. 655.§ (1) bekezdését, 657.§ (1) bekezdését, 586.§ (4) bekezdését, valamint a Ptk. 207.§ (1) és (6) bekezdését - a tartásra jogosult örökhagyó még életében kérheti az öröklési szerződés "felbontását", azonban a halálát követően jogutódai nem jogosultak a szerződés megszüntetését kérni szerződésszegésre alapítottan. Az örökhagyó viszont életében nem kérte az öröklési szerződés "felbontását". A felperest terhelte annak bizonyítása [Pp. 164.§ (1) bekezdés], hogy a gondozás és az ápolás az örökhagyó vagyonából történt. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint ez az eljárás során nem nyert bizonyítást. Az öröklési szerződéssel lekötött vagyonról az örökhagyó életében nem rendelkezhet és más módon sem terhelheti meg a lekötött vagyont, a szerződő felek az öröklési szerződést egyoldalú nyilatkozattal nem "bonthatják fel" (helyesen: nem szüntethetik meg), azt nem tehetik érvénytelenné. Így az örökhagyó által aláírt 2005. május 27-én kelt végrendelet joghatás kiváltására nem alkalmas, az nem érvényes.

A másodlagos kereseti kérelemben foglaltak kapcsán vizsgálta a szerződéskötés körülményeit, tanúként kihallgatta az okiratot szerkesztő ügyvédet, majd a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján megállapította, hogy az örökhagyó az öröklési szerződés megkötésekor nem állt kényszer, fenyegetés, illetve olyan befolyás alatt, amely kihatással lett volna a szerződéskötési akaratára, következésképpen az öröklési szerződés az abban foglalt tartalommal a szerződő felek akarata szerint jött létre. A felperes ezzel ellentétes előadását, az alperes részéről a tisztességtelen befolyásolást nem tudta bizonyítani.