A Kúria Köf.5014/2017/4. számú precedensképes határozata önkormányzati rendeleti szabályozás törvényességi vizsgálata tárgyában. [160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 22. §] Bírók: Balogh Zsolt, Horváth Tamás, Kozma György

A határozat elvi tartalma:

Településrendezési szerződésben elő lehet írni feltételeket, amelyek teljesítéséhez kötött a településrendezési eszköz alkalmazása, ezáltal a fejlesztő által kívánt célnak a helyi önkormányzat részéről történő elfogadása

***********

A KÚRIA

Önkormányzati Tanácsának

határozata

Az ügy száma: Köf.5014/2017/4.

A tanács tagja: Dr. Kozma György a tanács elnöke; Dr. Horváth Tamás előadó bíró,

Dr. Balogh Zsolt bíró

Az indítványozó: Kúria

Az érintett önkormányzat: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat Képviselő-testülete

(9021 Győr, Városház tér 1.)

Az ügy tárgya: Önkormányzati rendeleti szabályozás törvényességi vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat Képviselő-testületének a településrendezési szerződések megkötésének szabályairól és a közterület-kialakítási terv készítésének rendjéről szóló 17/2011. (VI. 27.) GYMJVÖ számú rendelete 6. § (3) bekezdése törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést elutasítja.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A Kúria előtt lévő Pfv.I.20.730/2016/8. számú ügyben a felperes magánszemély (továbbá más perben nem álló magánszemélyek) és Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) telekalakítási megállapodást kötöttek, melynek 2. pontja értelmében kialakításra kerülnek a közös tulajdonú, beépítetlen területek megközelítését szolgáló győri ... és .... hrsz.-ú, közforgalom számára megnyitott magánutak.

[2] Az alperes a megállapodás aláírásának feltételéül szabta, hogy a felperessel kétoldalú megállapodás jöjjön létre. A kétoldalú megállapodás tartalmazza következőket: a felperesnek tervdokumentációt kell készíttetnie és jóváhagyatnia, ki kell építenie az út- és egyéb járulékos infrastruktúrát, beleértve a közvilágítás megépítését is, be kell szereznie az út forgalomba helyezéséhez szükséges hatósági engedélyeket. E szerződés 4. pontja rögzíti, hogy az utakat a telektulajdonosok kötelesek közterületként kialakítani.

[3] Mindezek elkészülte után, a kétoldalú megállapodás alapján, az alperes a nem önkormányzati tulajdonú tulajdoni hányadokat, valamint a megépült műszaki létesítményeket külön településrendezési szerződés alapján térítésmentesen a tulajdonába és a kezelésébe átveszi.

[4] A felperes keresetében a kétoldalú megállapodás érvénytelenségének megállapítását több ok miatt kérte. Egyebek mellett azt sérelmezte, hogy az alperes önkormányzat - kényszerhelyzetet teremtve - magánszemélyek költségén infrastruktúrát létesíttet, végül pedig az ingatlanok és a létesítmények térítésmentesen kerülhetnek önkormányzati tulajdonba.

[5] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadta, hogy a hasonló esetekben is alkalmazott szerződéses konstrukció kereteit önkormányzati rendelete határozza meg.

[6] A felperes keresetét bíróság jogerős ítélete elutasította. Az ez ellen benyújtott felülvizsgálati kérelme alapján folyamatban lévő eljárásban indítványozta az alperes 17/2011. (VI. 27.) GYMJVÖ rendeletének (a továbbiakban: Ör.) a Kúria Önkormányzati Tanácsa (a továbbiakban: Önkormányzati Tanács) által történő felülvizsgálatát és annak 6. § (3) bekezdése megsemmisítését. Érvelése szerint az Ör. e szakasza ellentétes az épített környezet védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szabályaival. A 28. § (1) bekezdése szerint az utak és közművek megvalósítása a helyi önkormányzat feladata, a térítésmentes tulajdonba adás pedig az Étv. 27. § (1) és (3) bekezdését sérti. A felperes szerint indokolatlan és jogsértő a rendelet 6. § (3) bekezdésében szabályozott kétoldalú megállapodás általánossá tétele is, mert az Étv. 30/A. § csak megfelelő előkészítést követően, nagyobb jelentőségű fejlesztések esetén teszi kötelezővé ilyen megállapodás megkötését.

[7] A felperes érvelése szerint építési telekre mindaddig nem is vonatkozhatnak az építmény elhelyezésével kapcsolatos előírások, amíg az építkezés megkezdéséhez szükséges hatósági eljárást a tulajdonos meg nem indítja. Az építési engedély kialakításának sem feltétele ezért az alperes által elvárt teljes közművesítettség. A felperes utalt ezzel kapcsolatban az Önkormányzati Tanács Köf.5.028/2015/7. számú határozatára, amely a használatbavételi engedélyezési eljárást megelőző teljes közművesítettségre vonatkozó követelmény jogsértő jellegét mondta ki. Mindezek alapján a felperes szerint az alperes azon igénye is jogsértő, hogy a telekalakítással egyidejűleg végezzék el mindezen beruházásokat a tulajdonosok.

[8] A Kúriának az alapul fekvő felülvizsgálati ügyben eljáró tanácsa (a továbbiakban: Eljáró Tanács) a felperes indítványában foglaltak alapján - a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 155/C. § (3) bekezdésének megfelelően az előtte folyó felülvizsgálati eljárás egyidejű felfüggesztése mellett - kezdeményezte az Önkormányzati Tanács eljárását, melyet a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) IV. fejezet 15. pontja szabályoz.

[9] Az Eljáró Tanács a felperes kérelme alapján annak vizsgálatát kezdeményezte, hogy az alperes 17/2011. (VI. 27.) GYMJVÖ számú rendelete 6. § (3) bekezdése ellentétes-e az Étv. 27. § (1) és (3) bekezdésével, 28. § (1) bekezdésével, valamint 30/A. §-ának rendelkezéseivel. Vagyis a kérdés az, miután az alperes önkormányzat áthárította a közterület kialakításának kötelezettségét, térítésmentesen megszerezheti-e a közterület tulajdonjogát. Az Eljáró Tanács megállapítása szerint az önkormányzat közhatalmi és tulajdonosi szerepeinek keveredését az Önkormányzati Tanács felülvizsgálati gyakorlatában már többször jogszabálysértőnek mondták ki.

Az Önkormányzat állásfoglalása

[10] Az Önkormányzat állásfoglalásában kifejtette, hogy a településrendezési szerződést az Étv. településrendezési feladatok megvalósítását célzó sajátos jogintézmények között szabályozza. Eszerint ez egy megállapodás a fejlesztő és az Önkormányzat között, ami akarategyezőség esetén jön létre.

[11] Ettől teljesen eltérő jogintézmény a helyi közút céljára történő lejegyzés, illetve a közútfejlesztési hozzájárulás. A különböző jogi megoldások elmeit nem szabad összekeverni.

[12] A felperes felelőssége mindazonáltal, ha nem volt tisztában a szerződési kapcsolatokkal és a jogintézmény tartalmával. Mindezek alapján az Önkormányzat az Ör. vitatott rendelkezése hatályában fenntartását és az indítvány elutasítását kérte.