A Fővárosi Törvényszék P.24526/2017/5. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. §, (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, (2) bek., 2:44. §, 2:45. §, (2) bek., 2:51. §, (1) bek., 2:52. §, (1) bek., Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) I. cikk] Bíró: Mikus Zsuzsanna

Fővárosi Törvényszék

...M/P..../2017/5.

A Fővárosi Törvényszék

Bárándy és társai Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: ifj. dr. Gábor László, ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve felperesnek

Nehéz-Posony Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd, ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve. alperes ellen,

személyiségi jogsértés megállapítása és sérelemdíj iránti perében a bíróság meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 15 napon belül 92.500,- (Kilencvenkettőezer-ötszáz) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Állam javára, külön felhívásra 90.000,- (Kilencvenezer) forint állam által előlegezett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, jelen bíróságnál kell elektronikus úton benyújtani. Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtt a jogi képviselet kötelező.

Fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára vagy viselésére a teljesítési határidőre, vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

I N D O K O L Á S

A felperes díj neve díjas magyar zenész, hegedőművész, aki rendszeresen koncertezik, vállal fellépéseket, időnként jótékonysági kezdeményezésekben vesz részt és közéleti kérdésekben megnyilvánul, s ilyenként közéleti szereplőnek minősül.

Az alperes a www. <http://wwwportál/>hvg <http://wwwportál/>.hu <http://wwwportál/> internetes portál üzemeltetője. 2017. november 20. napján a www.2-es portál portálon megjelent a "cikk címe" című sajtóközlemény (1/F/), amely bevezető része a következő:

"Megtörtént amire kevesen számítottak: 1-es személy visszacsúszott a 3-as portál rajongói toplistán, helyét felperes neve vette át. A hegedűművész óriási, naponta tízezres rajongószám-növekedést produkált az elmúlt időszakban, így már csak napok vagy talán órák kérdése, hogy eléri az egymilliós tábort. felperes neve népszerűségének növekedési üteme sok kérdést felvet, mivel rajongóinak több mint a fele 3-as portálos szempontból gyanús dél-ázsiai országokból származik."

A sajtóközlemény ezt követően a magyar vonatkozású 3-as portál oldalak elemzésével foglalkozó Fészbuker alkalmazás adatainak alapul vételével arról értekezik, hogy a felperes oldalán tapasztalt ugrásszerű rajongói szám növekedésnek mi állhat a hátterében. Kitér arra, hogy a felperes 3-as portálos rajongóinak alig ötödét alkotja csupán a magyar közönség, az új "lájkolók közel 60 százaléka Bangladesből (260 ezer), Indiából (180 ezer) és Pakisztánból (120 ezer) származik. A Kinek jó ez? címet viselő rész pedig a következő mondattal veszi kezdetét: Pénzért venni rajongókat még akkor sem mindig szerencsés, ha valóban célközönség-közeli emberekről van szó. Majd az elemzés záró részébenkét más közéleti szereplők példáján keresztül fejti ki az újságíró, hogy álláspontja szerint gazdasági szempontból miért kevéssé hasznos módszer ez.

A sajtóközleményt más internetes sajtótermékek is átvették, így a www.4-es portál <http://www.4-es portál/>, a wwww.5-ös portál, a 6-os portál, a 7-es portál, a 8-as portál és a 9-es portál, illetve rádió és televízió műsorokban is idézték, foglalkoztak a cikkben felvetett témával.

A felperes keresetében hivatkozott arra, hogy az alperes megsértette a becsület és a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát az általa üzemeltetett www.2-es portál <http://wwwportál/> weboldalon 2017. november 20-án "cikk címe"" címmel közzétett cikkben. Álláspontja szerint a hivatkozott cikk egésze és külön-külön az egyes sérelmezett részek is őt lejárató, sértő kijelentéseket tartalmaznak, amelyek a megítélését hátrányosan befolyásolhatják, mert azt a látszatot keltik, mintha a gyanús dél-ázsiai országokból származó, kamulájkot vásárló, hamis, etikátlan közeghez tartozna, ami őt, mint díj neve díjas magyar művészt sérti. Hivatkozott rá, hogy a cikk címében és bevezető részében valótlan tényállítás az, hogy az általa felszedett 560.000 lájk kamu volna, amely valótlan tényállítás azért okozta a jó hírnevének sérelmét, mert népszerű művész külföldön is, így valós rajongói vannak ezekben az országokban. Álláspontja szerint a másodikként sérelmezett mondat nem önmagában, hanem az előző kijelentéssel együttesen értelmezve jóhírnév sértő, mert bár azt nem vitatta, hogy a 3-as portál szempontból gyanús dél-ázsiai országok kifejezés nem kifejezetten a felperes személyére vonatkozik, azonban a kijelentést az előző mondattal együttesen jóhírnév sértőnek tartotta. A hivatkozása szerint a Kinek jó ez? mondattal kezdődő szövegrész pedig azt látszatot kelti, minthogyha pénzért vett volna rajongókat a felperes és így a szöveg többi részével együtt jóhírnevet sértő. Kérte a jogsértés megállapítását, az alperes eltiltását a jövőre nézve a hasonló jogsértésektől, illetve 1.500.000,- sérelemdíj megfizetésére kérte őt kötelezni. Igényt tartott a perrel kapcsolatos költségei megtérítésére, e körben ügyvédi munkadíjra tartott igényt.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, azt mind jogalapját, mint a sérelemdíj összegszerűségét tekintve vitatta, perköltség iránti igénye volt. A felperes által sérelmezett közlések kapcsán elsőként arra hivatkozott, hogy a kamulájk kifejezés nem a felperes cselekvőségére vonatkozik, hanem azokra akik valódi szándék nélkül fejezik ki tetszésüket a felperes iránt, de a kamulájk az alperes részéről következtetés volt az alapján, hogy az alperes a közelmúltban nem adott koncertet a cikkben említett országokban. A gyanús dél-ázsiai országok szófordulat nem a felperesre vonatkozik, így a kereshetőségi joga ebben a tekintetben nem áll fenn, míg a rajongók pénzért való megvásárlásáról szóló rész egy általános jelenséget ír le és nem azt, hogy a felperes is ilyet tett volna.

A felperes keresete alaptalan.

Magyarország Alaptörvényének (Alaptörvény) I. cikke szerint:

(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.

(2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.

VI. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.

IX. cikke szerint: (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.