A Fővárosi Törvényszék P.24526/2017/5. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. §, (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, (2) bek., 2:44. §, 2:45. §, (2) bek., 2:51. §, (1) bek., 2:52. §, (1) bek., Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) I. cikk] Bíró: Mikus Zsuzsanna

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.24526/2017/5.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20369/2018/4., Kúria Pfv.21456/2018/7.

***********

Fővárosi Törvényszék

...M/P..../2017/5.

A Fővárosi Törvényszék

Bárándy és társai Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: ifj. dr. Gábor László, ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve felperesnek

Nehéz-Posony Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd, ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve. alperes ellen,

személyiségi jogsértés megállapítása és sérelemdíj iránti perében a bíróság meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 15 napon belül 92.500,- (Kilencvenkettőezer-ötszáz) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Állam javára, külön felhívásra 90.000,- (Kilencvenezer) forint állam által előlegezett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, jelen bíróságnál kell elektronikus úton benyújtani. Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtt a jogi képviselet kötelező.

Fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára vagy viselésére a teljesítési határidőre, vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

I N D O K O L Á S

A felperes díj neve díjas magyar zenész, hegedőművész, aki rendszeresen koncertezik, vállal fellépéseket, időnként jótékonysági kezdeményezésekben vesz részt és közéleti kérdésekben megnyilvánul, s ilyenként közéleti szereplőnek minősül.

Az alperes a www. <http://wwwportál/>hvg <http://wwwportál/>.hu <http://wwwportál/> internetes portál üzemeltetője. 2017. november 20. napján a www.2-es portál portálon megjelent a "cikk címe" című sajtóközlemény (1/F/), amely bevezető része a következő:

"Megtörtént amire kevesen számítottak: 1-es személy visszacsúszott a 3-as portál rajongói toplistán, helyét felperes neve vette át. A hegedűművész óriási, naponta tízezres rajongószám-növekedést produkált az elmúlt időszakban, így már csak napok vagy talán órák kérdése, hogy eléri az egymilliós tábort. felperes neve népszerűségének növekedési üteme sok kérdést felvet, mivel rajongóinak több mint a fele 3-as portálos szempontból gyanús dél-ázsiai országokból származik."

A sajtóközlemény ezt követően a magyar vonatkozású 3-as portál oldalak elemzésével foglalkozó Fészbuker alkalmazás adatainak alapul vételével arról értekezik, hogy a felperes oldalán tapasztalt ugrásszerű rajongói szám növekedésnek mi állhat a hátterében. Kitér arra, hogy a felperes 3-as portálos rajongóinak alig ötödét alkotja csupán a magyar közönség, az új "lájkolók közel 60 százaléka Bangladesből (260 ezer), Indiából (180 ezer) és Pakisztánból (120 ezer) származik. A Kinek jó ez? címet viselő rész pedig a következő mondattal veszi kezdetét: Pénzért venni rajongókat még akkor sem mindig szerencsés, ha valóban célközönség-közeli emberekről van szó. Majd az elemzés záró részébenkét más közéleti szereplők példáján keresztül fejti ki az újságíró, hogy álláspontja szerint gazdasági szempontból miért kevéssé hasznos módszer ez.

A sajtóközleményt más internetes sajtótermékek is átvették, így a www.4-es portál <http://www.4-es portál/>, a wwww.5-ös portál, a 6-os portál, a 7-es portál, a 8-as portál és a 9-es portál, illetve rádió és televízió műsorokban is idézték, foglalkoztak a cikkben felvetett témával.

A felperes keresetében hivatkozott arra, hogy az alperes megsértette a becsület és a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát az általa üzemeltetett www.2-es portál <http://wwwportál/> weboldalon 2017. november 20-án "cikk címe"" címmel közzétett cikkben. Álláspontja szerint a hivatkozott cikk egésze és külön-külön az egyes sérelmezett részek is őt lejárató, sértő kijelentéseket tartalmaznak, amelyek a megítélését hátrányosan befolyásolhatják, mert azt a látszatot keltik, mintha a gyanús dél-ázsiai országokból származó, kamulájkot vásárló, hamis, etikátlan közeghez tartozna, ami őt, mint díj neve díjas magyar művészt sérti. Hivatkozott rá, hogy a cikk címében és bevezető részében valótlan tényállítás az, hogy az általa felszedett 560.000 lájk kamu volna, amely valótlan tényállítás azért okozta a jó hírnevének sérelmét, mert népszerű művész külföldön is, így valós rajongói vannak ezekben az országokban. Álláspontja szerint a másodikként sérelmezett mondat nem önmagában, hanem az előző kijelentéssel együttesen értelmezve jóhírnév sértő, mert bár azt nem vitatta, hogy a 3-as portál szempontból gyanús dél-ázsiai országok kifejezés nem kifejezetten a felperes személyére vonatkozik, azonban a kijelentést az előző mondattal együttesen jóhírnév sértőnek tartotta. A hivatkozása szerint a Kinek jó ez? mondattal kezdődő szövegrész pedig azt látszatot kelti, minthogyha pénzért vett volna rajongókat a felperes és így a szöveg többi részével együtt jóhírnevet sértő. Kérte a jogsértés megállapítását, az alperes eltiltását a jövőre nézve a hasonló jogsértésektől, illetve 1.500.000,- sérelemdíj megfizetésére kérte őt kötelezni. Igényt tartott a perrel kapcsolatos költségei megtérítésére, e körben ügyvédi munkadíjra tartott igényt.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, azt mind jogalapját, mint a sérelemdíj összegszerűségét tekintve vitatta, perköltség iránti igénye volt. A felperes által sérelmezett közlések kapcsán elsőként arra hivatkozott, hogy a kamulájk kifejezés nem a felperes cselekvőségére vonatkozik, hanem azokra akik valódi szándék nélkül fejezik ki tetszésüket a felperes iránt, de a kamulájk az alperes részéről következtetés volt az alapján, hogy az alperes a közelmúltban nem adott koncertet a cikkben említett országokban. A gyanús dél-ázsiai országok szófordulat nem a felperesre vonatkozik, így a kereshetőségi joga ebben a tekintetben nem áll fenn, míg a rajongók pénzért való megvásárlásáról szóló rész egy általános jelenséget ír le és nem azt, hogy a felperes is ilyet tett volna.

A felperes keresete alaptalan.

Magyarország Alaptörvényének (Alaptörvény) I. cikke szerint:

(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.