A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20369/2018/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, 2:43. §, 2:44. §, 2:45. §, 2:51. §] Bírók: Buglyó Gabriella Éva, Hercsik Zita, Kovács Éva

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.369/2018/4/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Bárándy és Társai Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: ifj. dr. Gábor László ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Nehéz-Posony Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2018. február 5. napján kelt 34.M/P.24.526/2017/5. számú ítélete ellen a felperes részéről 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy az általa üzemeltetett ... internetes portálon ... napján megjelent "..." című cikkében azt a valós tényt, miszerint a felperes, felperes neve a Facebook oldalán 560.000 lájkot kapott, abban a hamis színben tüntette fel, hogy a felperes pénzért vásárol rajongókat, megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő jogát.

Egyebekben a jogsértések megállapítására vonatkozóan a keresetet elutasító rendelkezést helybenhagyja.

Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására, újabb határozat hozatalára utasítja.

A peres felek másodfokú perköltségét 30.000 (Harmincezer) - 30.000 (Harmincezer) forintban állapítja meg.

A részítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Keresetében a felperes annak megállapítását kérte, hogy az alperes az általa üzemeltetett ... internetes portálon ... napján megjelent, "..." című cikk címében írtakkal, továbbá "..." és a "..." közlésekkel megsértette a becsülethez és a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát. Kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől és marasztalását 1.500.000 forint sérelemdíj, valamint ennek a ... napjától számított késedelmi kamatai megfizetésében.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint a "kamulájk" kifejezés nem a felperes cselekvőségére vonatkozik, hanem azokra, akik valódi szándék nélkül fejezik ki tetszésnyilvánításukat. Az olyan következtetés, amelynek az a ténybeli alapja, hogy a felperes a közelmúltban nem adott koncertet a cikkben említett egyik országban sem. A "gyanús dél-ázsiai országok" szófordulat vonatkozásában a felperes kereshetőségi joggal nem rendelkezik. A rajongók pénzért való megvásárlásáról szóló szövegrész sem konkrétan a felperesre vonatkozik, hanem általános jelenséget ír le. A cikk két tényállítást tartalmaz, miszerint a felperesnek hirtelen megnőtt a rajongótábora, főleg dél-ázsiai országokból, és egyébként ismert jelenség, hogy vannak, akik a nevezett országokból vásárolnak lájkokat. Az első állítást a felperes nem vitatta, a második állítás nem őrá vonatkozik. Nem olvasható ki az az értelmezés, hogy a cikk azt állítaná, hogy a felperes pénzért vásárolt kamulájkokat.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 15 napon belül 92.500 forint perköltséget, valamint a Magyar Állam javára külön felhívásra 90.000 forint állam által előlegezett eljárási illetéket.

A felperes kereseti kérelmét az Alaptörvény I. cikkének (1), (2) bekezdésében, a VI. cikk (1) bekezdésében, a IX. cikk (1), (2), (4) bekezdésében, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CVI. törvény (Smtv) 4. § (1), (3) bekezdésében, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (2) bekezdésében, 2:44. §-ában, 2:45. § (2) bekezdésében, 2:51. § (1) bekezdésében foglalt szabályozás alapján bírálta el, figyelemmel a PK. 12., 13. és 14. számú állásfoglalás rendelkezéseire.

Rögzítette, hogy a felperes a zeneművészeti előadóművészi tevékenysége kapcsán maga által sem vitatottan közéleti szereplő, így a fokozott tűrési kötelezettségének figyelembe vétele mellett vizsgálta a cikk egészével és azon belül az egyes sérelmezett kijelentésekkel kapcsolatosan, hogy azok tényállításként vagy véleményként értékelendők-e. Kifejtette, hogy a sajtóközlemény alapját a Facebooker nevű elemző portál adatai képezik, mely adatok helyességét a felperes sem kérdőjelezte meg. Ekként nem vitatott tényként kezelte azt, hogy felperes Facebook-oldalát kedvelők száma az utóbbi hetek alatt meredeken megemelkedett, 460.000 lájkot kapott olyan dél-ázsiai országokból, (Banglades, Pakisztán, India), ahol előadóművészi tevékenységet ezidáig nem fejtett ki és művészete tartalmilag sem kötődik e kultúrákhoz. A sérelmezett állítások mindegyike ezen tényekből levont következtetés, melyek a vélemény sorsát osztják. A vélemény kellő alapadatokkal bír, így a "kamulájk" kifejezés a szerző abbéli véleményének tekinthető, hogy a több százezres nagyságrendben dél-ázsiai profilokról regisztrált tetszésnyilvánítás mögött nem minden esetben áll olyan valós természetes személy, aki ténylegesen is ismeri és kedveli a felperes előadóművészi tevékenységét. Éppen ezért az a kijelentés sem alkalmas a jóhírnév sérelmének okozására, mely szerint a felperes rajongóinak fele gyanús dél-ázsiai országokból származik, elsősorban azért, mert az írásban szereplő jelzős szerkezet úgy szól, hogy "Facebookos szempontból gyanús dél-ázsiai ország", másrészt azért, mert ez a kijelentés is annak a következtetésnek az alátámasztására szolgál, hogy a hirtelen megemelkedett lájkszám nem természetes fejlődés eredménye lehet. A szerző rávilágít arra, hogy az említett országokban sok kamuprofil van, amely ugyancsak alapot adhatott a következtetés levonására.

Mindezek alapján a felperes keresetét elutasította kiemelve, hogy a sérelmezett közlések mindegyike az alperes véleményét fejezi ki, a nem vitásan ironikus hangnem pedig nem éri el azt a szintet, amit a felperes közszereplőként ne lenne köteles eltűrni.

Mellőzte a tanú1 tanúkénti meghallgatására irányuló felperesi indítványt, miután a tanú által igazolandó tényeket a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelennek ítélte.

A perköltségviselés tárgyában a Pp. 78. § (1) bekezdése szerint határozott.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetének helyt adó döntés meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat meghozatalára utasítását kérte. Hivatkozása szerint az elismerten gyakorolt előadóművészi tevékenysége nem alapozza meg a Ptk.-ban kiemelt magasabb tűrési kötelezettséggel bíró közéleti szereplő kategóriáját. Közéleti kérdésekkel kapcsolatosan soha nem nyilvánult meg, közéleti vitákban nem vett részt. Mindemellett álláspontja szerint a sérelmezett közlések és kifejezések a közéleti szereplőkre vonatkozó fokozott tűrési kötelezettséget is meghaladják. Az indokolatlanul bántó, sértő, vagy lealacsonyító bírálatot már a közszereplő sem köteles eltűrni.