A Kúria Pfv.20871/2014/6. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §] Bírók: Almásy Mária, Havasi Péter, Udvary Katalin

A határozat elvi tartalma:

A bírósági jogkörben okozott kár megállapításának feltételei.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.III.20.871/2014/6.szám

A Kúria a dr. Balogh Krisztina pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek az ügyintéző által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Balassagyarmati Törvényszék előtt 21.P.20.971/2011. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.121/2013/6. számú ítéletével befejezett perében, a jogerős ítélet ellen a felperes részéről 50. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, míg az 1.281.629 (egymillió-kettőszáznyolcvanegyezer-hatszázhuszonkilenc) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

A felperes a felülvizsgálati eljárásban pervesztes lett.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes a módosított keresetében a Ptk. 349. § (1) és (3) bekezdése alapján bírósági jogkörben okozott kár megtérítése címén 12.816.297 forint és törvényes mértékű késedelmi kamata, a Pp. 2. §-a alapján 2.000.000 forint és késedelmi kamata, valamint a Ptk. 76. §-ára hivatkozással 100.000 forint nem vagyoni kár megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a Városi Bíróság előtt folyamatban volt perében jogi képviselő nélkül járt el, és a bíróság a tájékoztatási kötelezettségét nem teljesítette. Így nem tájékoztatta nyilatkozatainak következményeiről; arról, hogy a havi 25.000 forint használati díjkövetelés fenntartásának következményeként követelése nem éri el az ellenérdekű fél követelésének összegét és esetleg további fizetési kötelezettsége keletkezhet. A bíróság az eljárásával megsértette a Pp. 7. § (2) bekezdésének rendelkezését, kérelmét nem tartalma szerint bírálta el, számítási hibát is vétett a 25.000 forint használati díjkövetelés elbírálásánál. Erre vonatkozó nyilatkozata hiányában indokolatlanul megfelezte a két perbeli ingatlan tekintetében a díj mértékét. Az alapper jogerős ítélete alapján indult végrehajtási eljárás eredményeként a 8.000.000 forint becsértékű ingatlanát elárverezték, kára az ingatlana elvesztéséből, a munkabéréből letiltott 506.548 forintból, a teljesített 200.000 forintból és a még fennálló 4.109.749 forint tartozásból áll. Hivatkozott arra is, hogy az összes rendes jogorvoslati lehetőséget kimerítette, de nem tudta megakadályozni az ingatlanra vezetett végrehajtást. A Pp. 2. §-a szerinti kárigényét arra alapította, hogy a megismételt eljárásban már 2004. március 23. napján tartott tárgyaláson kérte az ítélet meghozatalát, ezt követően egy évig nem volt tárgyalás, a per elhúzódása okán a felperest 2.000.000 forint kár érte. A Ptk. 76. §-ának megsértésére alapított nem vagyoni kárigénye körében arra hivatkozott, hogy az alperes megsértette személyhez fűződő jogait, ezen belül testi épségét, egészségét, becsületét és emberi méltóságát. A megalázó végrehajtási cselekmények, a kialakult bizonytalan élethelyzet miatt állandó szorongás, félelem alakult ki benne, emiatt kezelésre is szorult 2007. márciustól.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság az ítéletében a keresetet elutasította. Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a Ptk. 349. §-ára alapított kereseténél annak volt jelentősége, hogy a felperes csak formálisan merítette ki a rendes jogorvoslatok körét, mert a megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítélettel szemben előterjesztett fellebbezési és felülvizsgálati kérelmében nem kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem bírálta el beszámítási kifogását és viszontkeresetét, indokolatlanul felezte meg a 25.000 forint használati díj követelését. Nem sérelmezte azt sem, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta a tájékoztatási kötelezettségét. Rámutatott arra, hogy a Ptk. 349. § (1) bekezdése szerinti speciális feltétel nem a rendes jogorvoslat előterjesztésével teljesül, hanem azzal, ha a fél azt a jogorvoslatot a döntés sérelmét okozó elemére kiterjedően, és annak orvoslása céljából veszi igénybe, vagyis kára elhárítására alkalmas módon. A Pp. 7. § (2) bekezdésével kapcsolatos hivatkozására - a perbeli eljárási jogok és kötelezettségek, a bíróság tájékoztatási kötelezettsége tekintetében - pedig megállapította, hogy a félnek kell eldönteni, hogy milyen összegű követelést kíván érvényesíteni a perben, és a bíróság nem tájékoztathatja a feleket előzetesen arról, hogy milyen számítások alapján, milyen döntésre számíthatnak. E körben tehát jogellenes magatartás nem állapítható meg az eljárt bíróság részéről.

A felperes nyilatkozatának téves értelmezése körében kiemelte, hogy a felperesnek a bíróság tájékoztatása utáni nyilatkozata a jegyzőkönyvben szerepel; úgy nyilatkozott, hogy nem a szakértői vélemény szerinti használati díj követelését, hanem összesen havi 25.000 forint követelését tartja fenn. A használati díj felezése körében hozott döntést a bíróságok a jogszabály által megengedett mérlegelés eredményeként hozták meg. Az eljárás elhúzódásából eredő 2.000.000 forintos kárigénye azért nem alapos, mert a Pp. 2. §-a alapján kizárólag a 2003. július 1. napjától indult perekben állapítható meg kártérítés, és mind az alapügy, mind annak hatályon kívül helyezésére tekintettel az újabb eljárás ennél korábban indult meg. A Ptk. 76. §-ában foglalt személyhez fűződő jogok megsértésére alapított kárigény alaptalan a jogellenes magatartás hiányában és a követelés a Ptk. 324. §-a szerint el is évült. Az elévülés kezdő időpontja a sérelmezett perben hozott ítélet jogerőre emelkedésének napja (2005. július 28.), a felperes kereseti kérelmét pedig csak 2012. június 26. napján megtartott tárgyaláson, az elévülési határidőn túl terjesztette elő.