A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21012/2016/3. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 141. §] Bírók: Kincses Attila, Pusztai Anita, Sághy Mária

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.21.012/2016/3.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Kovács Ágnes ügyvéd (fél címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - dr. Tóth Balázs ügyvéd (fél címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, fél neve II. rendű, dr. Tóth Balázs ügyvéd (fél címe) által képviselt III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű, a jogi képviselet nélkül eljáró IV.rendű alperes neve (IV.rendű alperes címe) IV. rendű, V.rendű alperes neve V. rendű, a jogi képviselet nélkül eljáró VI.rendű alperes neve (VI.rendű alperes címe) VI. rendű, az VII.rendű felperes neve VII. rendű, a jogi képviselet nélkül eljáró VIII.rendű alperes neve (VIII.rendű alperes címe) VIII. rendű, IX.rendű alperes neve (IX.rendű alperes címe) IX. rendű és a dr. Rácz Ferenc ügyvéd (fél címe) által képviselt X.rendű alperes neve (X.rendű alperes címe) X. rendű alperesek ellen tulajdonjog megállapítása iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 2016. március 11. napján kelt 13.P.23.503/2012/54. számú ítélete ellen a felperes részéről 57. sorszám alatt előterjesztett és 59. sorszám alatt megindokolt fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg - 15 napon belül - az I. rendű alperesnek 10.000 (Tízezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget.

A le nem rótt 34.000 (Harmincnégyezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperes és az I. rendű alperes 1994. szeptember 10. napján kötöttek házasságot, életközösségük 2007 szeptemberétől szakadt meg véglegesen, ekkortól különváltan éltek. A ... Városi Bíróság a 2008. május 19-én jogerőre emelkedett ítéletével a házasságukat felbontotta. A felperes arra tekintettel, hogy a közös tulajdonukban álló ... szám alatti ingatlan értékesítése folyamatban van, hozzájárult, hogy a I. rendű alperes a közös tulajdon megszüntetéséig, de legkésőbb 2009. május 19. napjáig kizárólagosan használja az ingatlant. A bontóperben megtartott tárgyaláson egyezséget kötöttek azzal, hogy a felperes elhelyezésre és lakáshasználati jog ellenértékére nem tart igényt. Az ingatlant terheli az I. rendű alperes édesanyja, a III. rendű alperes javára bejegyzett haszonélvezeti jog.

A felperes keresetében tulajdonjogának megállapítása mellett kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. rendű alperest 2009. április 1. napjától 2013. december 31. napjáig terjedő időre 1.953.650 forint és járulékai, valamint 2014. január 1. napjától a jövőre nézve havi 35.400 forint többlethasználati díj megfizetésére. Nem ellenezte, hogy igényébe beszámításra kerüljön az I. rendű alperes által az ... felé megfizetett törlesztőrészletek összegének fele.

Az I. rendű alperes a felperes többlethasználati díj iránti igényét elutasítani kérte. Amennyiben a bíróság azt megalapozottnak tartaná, úgy kérte beszámítani az általa megfizetett törlesztőrészletek összegének fele részét 2.907.374 forint összegben.

Az elsőfokú bíróság - a fellebbezéssel érintett - ítéleti rendelkezésével a felperes többlethasználati díj megfizetése iránti keresetét elutasította. Határozata jogi indokolásában kifejtette: a tulajdonostársnak elsődlegesen az ingatlan birtoklására és használatára van joga, pénzbeli térítést csak akkor igényelhet, amennyiben a használatra nincs módja, vagy attól a tulajdonostársa jogellenesen elzárja. Az adott esetben a felperes az ingatlant önként hagyta el, a házasság felbontása iránti perben megállapodott az I. rendű alperessel, hogy az ingatlant az azon fennálló közös tulajdon megszüntetéséig, de legkésőbb 2009. május 19. napjáig az I. rendű alperes kizárólagosan használhatja. Utalt továbbá arra, hogy az I. rendű alperes már a 2009. szeptember 24. napján tartott tárgyaláson felajánlotta, hogy a felperes visszaköltözhet az ingatlanba. A felperes az ingatlant saját elhatározása folytán továbbra sem kívánta használni, az ingatlan használatával felmerült költségeket az I. rendű alperes viselte. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ezért a felperes ezen magatartásának anyagi következményeit nem háríthatja át az I. rendű alperesre. További hivatkozása szerint az ítélet jogerőre emelkedéséig fennálló ingatlan-nyilvántartási állapot szerint a teljes ingatlant haszonélvezeti jog terheli, amely körülmény kizárja a felperes I. rendű alperessel szemben támasztott többlethasználati díj iránti igényét.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, annak megváltoztatásával a többlethasználati díj iránti keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérve. Álláspontja szerint az I. rendű alperes tárgyaláson tett nyilatkozata, miszerint visszaköltözhet az ingatlanba, súlytalannak minősül, ugyanis az ingatlan szubjektíven nem megosztható, az I. rendű alperes nem vállalta, hogy a jövőben a felperes használhatja kizárólag az ingatlant, valójában fel sem merült a részéről, hogy ténylegesen biztosítja részére az ingatlan használatát. Állítása szerint az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kellett volna, hogy a házassági bontóperben kötött megállapodás milyen tartalommal jött létre, álláspontja szerint ugyanis az nem tartalmazott olyan kikötést, miszerint ingyenesen biztosítaná az I. rendű alperes részére az ingatlan kizárólagos használatát, különös tekintettel arra, hogy az I. rendű alperes az ingatlan kizárólagos használata mellett megtérítési igényt kíván érvényesíteni vele szemben az ingatlanon fennálló kölcsönöknek az életközösség megszűnését, és az elköltözését követően kizárólag általa viselt törlesztőrészletek vonatkozásában. Kiemelte: miután kizárólag az I. rendű alperes használja az ingatlant, a felperes többlethasználati díjra jogosult. Az a tény, hogy az I. rendű alperes egy súlytalan nyilatkozatot tett, amellyel kvázi felajánlotta, hogy visszaköltözhet az ingatlanba, nem egyenlő azzal, hogy felajánlotta az ingatlan használatára vonatkozó megállapodás módosítását, sőt attól ténylegesen elzárkózott. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen hivatkozott arra, hogy a III. rendű alperes haszonélvezeti joga kizárná az I. rendű alperessel szemben támasztott többlethasználati díj iránti igényét, ugyanis haszonélvezeti jogtól mentesen szerzett tulajdonjogot.