A Győri Törvényszék Pf.20220/2014/3. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 121. §, 123. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 452. §] Bírók: Bertha Andrea, Mosonyi Eleonóra, Stániczné dr. Imre Csilla

Győri Törvényszék

2.Pf.20.220/2014/3. szám

A Győri Törvényszék felperesnek (...) dr. Kiss József ügyvéd (...) által képviselt alperes (...) ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Győri Járásbíróság előtt folyamatba tett perében a Győrött, 2013. évi július hó 11. napján P.20.920/2012/24. sorszám alatt hozott ítélet ellen felperes részéről 28. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

ítéletet:

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget, ezt meghaladóan felperes viseli a felmerült költségeit.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

Az elsőfokú bíróság ítéletével felperes keresetét elutasította, kötelezte felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül alperesnek 50.800 Ft perköltséget.

Az indokolás néhai személy 1 és alperes között - a városi 1 helyrajzi szám alatti szántó vonatkozásában - 2009. augusztus 2. napjától 5 évre szólóan létrejött haszonbérleti szerződést érintő többirányú kereseti kérelmek elutasításának jogi indokai közt rögzíti: elsődlegesen a megállapítási kereset előterjesztésének lehetőségét vizsgálta a bíróság, megállapítva, hogy a Pp. 123. §-ában foglalt feltételek - annak megállapítására, kimondására vonatkozóan, miszerint a szerződés az azt megkötő haszonélvező halálával megszűnt -, nem állnak fenn. Felperes azon hivatkozása, hogy ő, mint tulajdonos kedvezőbb bérleti díj ellenében tudná bérbe adni a földet, nem jelent kellő alapot ahhoz, hogy a felperesi jogok alperessel szembeni megvédésére ilyen irányú megállapítási kereset indítható legyen. A haszonélvezeti jog jogosultja által határozott időre kötött szerződés a határozott idő eltelte előtt akkor sem szűnik meg, ha a haszonélvezeti jog jogosultja meghal. A szerződés köti a tulajdonost, aki quasi jogutódként válik szerződéses féllé.

A haszonélvező halála - és ennek kapcsán a bérbeadó pozíciójában bekövetkezett változás - nem érinti a jogszerűen megkötött bérleti szerződés hatályát.

A határozott idő eltelte előtt csak jogszabályban meghatározott feltételek fennállta esetén van lehetőség az azonnali hatályú felmondásra, ilyenre azonban felperes nem hivatkozott.

A szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelmek kapcsán

- a megtámadási okra történő hivatkozás körében - vizsgálandó volt, hogy törvényes határidőben belül került-e sor a megtámadásra. A bíróság rögzítette, 2009. novemberében iratták alá a szerződést a haszonélvezővel, felperes állítása szerint jogellenes fenyegetéssel, az egy éves megtámadási határidő tehát ekkor kezdődött meg és 2010. novemberében járt le. Felperes 2012. májusában fordult megtámadási keresettel a bírósághoz, miután édesanyja 2012. február 16. napján meghalt. A megtámadási határidő azonban nem kezdődik újra felperes vonatkozásában, nem hivatkozhat alappal arra, hogy ő csak később, elmondása szerint "valamikor 2010. őszét követően" szerzett tudomást a szerződéskötés körülményeiről, illetve édesanyja halálát követően szerzett tudomást a szerződés tartalmáról. Amennyiben felperes édesanyja nem élt megtámadási jogával - holott ebben semmi sem gátolta - akkor ez a lehetőség felperes számára nem nyílik meg újra.

Ugyanez rögzíthető a feltűnő értékaránytalanságra vonatkozó hivatkozás kapcsán is, mely tekintetében a megtámadási határidő a haszonbér kifizetésekor kezdődött. A 2009. évi haszonbér kifizetésére 2009. november 6-án illetve december 29-én két részletben került sor tehát a megtámadási határidő 2009. december végén megkezdődött és 2010. év végén eltelt. A határidő felperes vonatkozásában ez esetben sem kezdődött újra. A megtámadási ok a jogutód vonatkozásában nem éled fel, nincs jelentősége annak, hogy felperes csak az édesanyja halálát követően szerzett tudomást a szerződésben rögzítettekről.

A semmisségi okok kapcsán rögzítette a bíróság, hogy az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megszegése vonatkozásában volt szükséges a bizonyítási kötelezettségről való tájékoztatás. Felperes e vonatkozásban bizonyítási indítvánnyal nem élt, így a szerződés érvénytelenségét ezen okból megállapítani - bizonyítatlanság miatt - nem lehetett.

A további semmisségi okok sem alaposak.

A szerződésben szereplő aranykorona/búza meghatározás a földhaszonbér meghatározásának szokásos módja, ahogy azt a perben meghallgatott tanú is elmondta. Felperes pedig nem tudott megjelölni olyan jogszabályt, ami e meghatározás érvénytelenségét alátámasztotta volna.

Alaptalanul hivatkozott felperes az Általános szerződési feltételekről szóló Ptk-beli rendelkezésekre, miután a perbeli szerződésben ilyenek nem szerepeltek, így sem az egyes szerződéses rendelkezések, sem pedig a szerződés egésze vonatkozásában nem volt megállapítható a jogszabályba ütközés miatti érvénytelenség.

Nem volt releváns a szerződés érvénytelensége körében az sem, hogy mekkora területet bérel összesen alperes, ezért az erre vonatkozó indítványt is elutasította a bíróság. Tekintettel arra, hogy a szerződés sem tartalmánál, sem joghatásánál fogva, sem pedig a felek által elérni kívánt cél miatt nem minősült jogszabályba ütköző szerződésnek, a felperes ez irányú keresete is alaptalan maradt.

Az ítélet ellen felperes fellebbezéssel élt, elsődlegesen az ítélet megváltoztatását, kereseti kérelmének történő helyt adást, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság eljárás megismétlésére utasítását kérte.

Indokai közt kifogásolta, hogy a bírói kötelezésben rögzített többlet illeték visszafizetéséről, habár azt kérte, a bíróság nem rendelkezett. Álláspontja szerint tanú 1 tanúként nem meghallgatható, őt a képviselő jogállása illeti meg, kérte, hogy tanúvallomását a bíróság a bizonyítékok köréből rekessze ki.

A bíróság azon megállapítása, hogy édesanyja és alperes közötti haszonbérleti szerződés 2009. augusztus 2. napján kelt, tény- és jogellenes.

A bíróság Pp. 123. §-ához kapcsolódó álláspontja eltér a legfelsőbb Bíróság 2/2010. (VI.28.) PK. véleményétől, melyben rögzítettekre hivatkozva kéri az egységes jogértelmezés, joggyakorlat biztosítása érdekében, hogy a Kúriához forduljon a törvényszék.

Annak alátámasztására, hogy a szerződés esetleges érvényessége esetében is megszűnt édesanyja halálával, hivatkozni kívánt A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló Kormányrendelet módosított rendelkezésére.

A földterületek nagyságával kapcsolatos semmiségi hivatkozása alátámasztására kérte a releváns bizonyítékok beszerzését a Hivataltól.

A Ptk. 452. § (3) bekezdés kógens rendelkezésére utalva nyilvánvalónak tartja, hogy a jelen eljárás alapjául szolgáló haszonbérleti szerződés visszamenőleges haszonbérletet kíván rögzíteni, mely önmagában is megdönti az alaki előíráshoz kötött szerződés érvényességét.