BH 2007.1.1 I. Az emberölés bűntettének eshetőleges szándékkal elkövetését indokolt megállapítani, ha a terhelt - megelőző megveretése miatti dühében - két többszélű sörösüveg-csonkkal támadt a kiszolgáltatott sértettre, nagy erővel őt a nyakán úgy sebezte meg, hogy elvérzés miatti halála a helyszínen elkerülhetetlenül bekövetkezett.

II. Tudatos gondatlanság megállapításához olyan tények feltárása szükséges, amelyből okszerűen következik a terheltnek az eredmény elmaradásában való bizakodása - A tényekkel alá nem támasztott puszta vágyakozás azonban nem más, mint a következményekbe való belenyugvás, tehát esketőleges szándék [Btk. 13. §, 14. §, 170. §, 166. §].

A megyei bíróság katonai tanácsa a 2005. május 10. napján kihirdetett ítéletével a 2004. november 15-ei hatállyal tartalékállományba helyezett K. Zs. szerződéses szakaszvezető terheltet halált okozó testi sértés bűntette miatt 5 évi börtönbüntetésre és 5 évi közügyektől eltiltásra ítélte, s egy korábbi ítélettel kiszabott 1 évi fogházbüntetésének a végrehajtását is elrendelte. Döntött a felmerült járulékos kérdésekben is.

Az elsőfokú bíróság által megállapított történeti tényállás lényege a következő:

A terhelt 2004. november 13-án a déli óráktól kezdve állandó lakóhelyén, P. községben egy italboltban tartózkodott és szeszes italt fogyasztott.

Este fél kilenc tájban tért be oda az ügy későbbi sértettje, B. T. ugyancsak helybeli lakos, akit a terhelt ismert.

A terhelt és a sértett beszélgetett egymással, majd közöttük 23 óra tájban meg nem határozható okból kisebb vita keletkezett.

Éjfél után a terhelt és a sértett között már élesebb szóváltás alakult ki, egymást lökdösték. Ekkor az italbolt vezetője, T. Cs. úgy döntött, a helyiséget bezárja, és a vendégeket távozásra szólította fel. Hét vendég távozott is. A terhelt és a sértett még ekkor is kötekedtek egymással és lökdösték egymást. T. Cs. a benti verekedés megelőzése érdekében a terheltet és a sértettet hátuknál fogva az italbolt ajtajához tuszkolta. Nevezettek az ajtóban összekapaszkodva egyensúlyukat vesztették, és a lépcsőről a bejárati ajtó előtti aszfaltozott részre estek.

A terhelt hasra esett, a sértett pedig hanyatt ráesett a földön fekvő terheltre.

Néhányszor kölcsönösen megütötték egymást, majd felállva folytatták a tettlegességet. Ennek során a sértett a súlyosan ittas állapotban lévő terheltet többször megütötte; a terhelt ettől ismét a földre került.

A sértett ezután elindult az italboltba; annak lépcsőjéről visszafordulva legalább két esetben hangosan közölte a terhelttel "te ide nem jöhetsz be", majd az italboltba bement és a bejárati ajtótól balra található játékautomata géphez támaszkodva a kiszolgálópulttal szemben megállt.

A helyiségben rajta kívül ebben az időben csak T. Cs. tartózkodott.

Néhány másodperccel később azzal a szándékkal, hogy a verekedést tovább folytassa, gyors léptekkel a terhelt is bement az italboltba, és a sértettet egy erőteljes mozdulattal a földre lökte, aki a kövezetre esett. A terhelt ezután azonnal a 2-3 méter távolságra lévő pulthoz ment, s onnan felkapott két sörösüveget; azokat a pult éléhez vágva összetörte. Mindkét kezében az üvegek nyaki részének rövid, de rendkívül éles széllel és heggyel bíró csonkjai maradtak.

Ezután gyors mozdulattal megfordult; az időközben feltápászkodó sértett felé indult, aki ekkor a játékgép előtt éppen felkelt a földről. Kezeit a teste mellett lógatta, támadástól nem tartott.

A terhelt a sértetthez lépett és minden szó nélkül, azzal a szándékkal, hogy őt tovább bántalmazza, illetőleg neki sérülést okozzon, a jobb kezében lévő sörösüveg-csonkkal egy gyors, kaszáló mozdulattal a nyaka jobb oldalán megvágta.

Ezt követően azonnal mindkét kezéből leejtette az üveg- csonkokat, majd a sértett ruházatát megragadta, s őt 180 fokos fordulattal a nyitott ajtón át kilökte az italbolt előtti kövezetre, ő pedig az ajtóban megállt.

A sértett nyakának jobb oldala ekkor már erősen vérzett, néhány másodperc múlva hátratántorodott és hanyatt esett.

Az italbolt előtt tartózkodó személyek közül ketten próbálták a nyaki vérzést elállítani, de a kiérkező mentőorvos már csupán a sértett halálát tudta megállapítani.

B. T. a nyak elülső, jobb oldali részének kétszeres szúrt-vágott jellegű sebét, a jobb oldali közös fejverőér átvágását, a torkolati gyűjtőér részleges átvágását, a bolygóideg teljes átmetszését, valamint egyéb belszervi elváltozásokat szenvedett. Halála a verő- és gyűjtőér sérülés következtében előállt külső vérvesztés, vérvesztéses sokk miatt következett be. Azt a gyors orvosi beavatkozás sem akadályozhatta volna meg.

A sértett a cselekmény időpontjában 1,96 ezrelékes közepes fokú, a terhelt 2,66-3,06 ezrelékes súlyos fokú alkoholos állapotban volt.

A fenti tényállás alapján a megyei bíróság a vádtól (emberölés bűntette) eltérően azért értékelte a cselekményt halált okozó testi sértésnek, mert - álláspontja szerint - a terhelt szándéka csak testi sértés okozására irányult. A halálos eredményt illetően pedig - értékelése szerint - tudatos gondatlansága volt megállapítható, hiszen "hivatásánál fogva is fel kellett volna ismernie, hogy a sokélű, szinte borotvaéles üvegcsonkkal súlyos eredményű sérülést is okozhat, azonban könnyelműen bízott ennek elmaradásában."

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - kétirányú fellebbezés alapján eljárva a 2005. október 21. napján meghozott ítéletével az elsőfokú határozatot megváltoztatta. A cselekményt emberölés bűntettének minősítette; a terhelt büntetését 8 évi börtönbüntetésre és 7 évi közügyektől eltiltásra súlyosította.

Az elsőfokú ítéletben írtakat a következőképpen helyesbítette, illetve egészítette ki: "K. Zs. szerződéses szakaszvezető vádlott ekkor B. T. sértetthez lépett és minden szó nélkül a jobb kezében lévő sörösüveg-csonkkal nagy erővel, egy visszakézből végrehajtott gyors, kaszáló mozdulattal a vele szemben álló sértettet nyakának jobb oldalán megvágta."

Egyúttal a tényállásából mellőzte a terhelt testi sértésre irányuló szándékára vonatkozó megállapításokat is.

Részletes jogi indokolásának lényege szerint az elsőfokú bíróság túlzott jelentőséget tulajdonított az alanyi oldal elemeinek, holott a terhelt súlyos fokú ittassága miatt a cselekmény a tárgyi oldalhoz képest minősülhet szándékosnak, vagy gondatlannak (LB. III. BED).

A használt eszköz jellegéből - amely élet kioltására feltétlenül alkalmas - az életfontosságú testrészre, a nyakra célzott és nagy erejű támadásból, valamint a sértett teljesen kiszolgáltatott helyzetéből - arra vont következtetést, hogy a terhelt alappal számíthatott a halálos sérülés okozására, ennek lehetőségébe belenyugodott; az emberölés bűntettét eshetőleges ölési szándékkal valósította meg.

A másodfokú bíróság jogerős határozata ellen, a Be. 405. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott okból, téves jogi minősítés és törvénysértően súlyos büntetés kiszabása miatt a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Ebben azt hangsúlyozta, hogy az elsőfokú ítélettel minden vonatkozásban egyetért.

Indokainak lényege szerint a Legfelsőbb Bíróság 15. számú irányelvében kifejtettek ellenére minősítette a másodfokú bíróság a cselekményt emberölés bűntettének. Ölési szándéka nem volt; erre utaló kijelentései sem hangzottak el. A cselekmény elkövetése hirtelen, s nem eltervezetten történt. Védekezett, mert maga a sértett lépett fel támadóan vele szemben. Elkeseredett is volt, mert a sértett olyan pénzt követelt tőle, amit a feleségének már átadott. A szégyenérzete dominált, amikor a sértett alsóbbrendű személynek degradálva őt - azt kiabálta "te ide nem jössz be", mely momentumot a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyott.