A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21344/2015/4. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §] Bírók: Kepesné dr. Bekő Borbála, Lukács Zsuzsanna, Nyírőné dr. Kiss Ildikó

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.21.344/2015/4-II.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Csapó Péter ügyvéd (fél címe 2) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Bodolai László ügyvéd (fél címe 1) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2015. augusztus 28. napján meghozott 70.P.22.299/2015/9. számú ítélete ellen a felperes részéről 10. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes neve (alperes címe) részére 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint másodfokú perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 48.000 (negyvennyolcezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az irányadó tényállás szerint, az alperes által szerkesztett ... internetes hírportálon, 2015. április 30-án "Újabb ... zárt be" címmel újságcikk jelent meg. Eszerint "Bezárt ..., a ... téren található .... Korábban pedig már az ... is megírta, hogy ...en a ..., a ... és ...ban, valamint ...ben, ...en, ...án és ...on is megszűnt az ...lánc. Ez az után történt, hogy idén márciusban a Fővárosi Törvényszék megindította az ...at alapító ... egykori központi cégének a ... Kft.-nek a felszámolását. Erről a 12 bérleményről a ... csoporthoz tartozó ... Kft. ügyvezetője, ... elmondta, a magyarországi bevásárló központokat üzemeltető ... Kft. csomagban ajánlotta fel nekik. Tavaly még arról számolt be az ..., hogy a ... Kft. veszi át a ... Kft. helyét az ...ok működtetésében, hogy ezzel ... titokban kiszállhasson az üzletből és a családja vigye továbbá az ... ügyeit az új cég tulajdonosaként."

A felperes 2015. április 30. napján helyreigazítás közzétételét kérte az alperestől, melynek az alperes részben, a következők szerint tett eleget: "Cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy ...en a ..., a ... és a ...ban, valamint ...ben, ...en, ...án és ...on is megszűnt az ...lánc. A valóság a fenti állítással szemben az, hogy a fentiekben megjelölt üzletekben nem szűnt meg az ...lánc. A ... Kft. jelenleg is üzemeltet a ..., a ... és ...ban, valamint ...ben, ...en, ...án és ...on ... lánchoz tartozó könyvesboltot, melyben a megszokott magas minőségben nyújtja szolgáltatásait a vásárlók részére. Valótlanul állítottuk, valamint valós tényt hamis színben tüntettünk fel annak állításával, hogy ez (az ... lánchoz tartozó három ..., ..., ..., ... és ... üzlet megszűnése) az után történt, hogy idén márciusban a Fővárosi Törvényszék megindította az ... ... alapító ... egykori központi cégének a ... Kft.-nek a felszámolását. A valóság a fenti állítással szemben az, hogy a ... Kft. ellen 2015. év márciusában megindított felszámolási eljárásnak semmifél hatása nincs a ... Kft. által üzemeltetett boltok működésére. A felszámolási eljárás a ... Kft. által üzemeltetett ... boltokkal nem hozható sem jogi, sem gazdasági összefüggésbe. A ... Kft. által, ... márkanév alatt üzemeltetett könyvesboltok a ... Kft. ellen folyamatban lévő felszámolási eljárástól függetlenül működnek."

Ezt meghaladóan az alperes a felperes helyreigazítás iránti kérelmének nem tett eleget.

A felperes a helyreigazítási kérelme részbeni elutasítása miatt 2015. május 22-én keresetet terjesztett elő, és az alábbi helyreigazító közlemény közzétételét kérte. "Helyreigazítás: Oldalunkon 2015. április 30-án megjelent "Újabb ... zárt be" című közlemény az alábbi valótlan állításokat tartalmazza: Valótlanul állítottuk, illetve a valóságot hamis színben tüntettük fel azzal az állítással, hogy erről a 12 bérleményről a ... Csoporthoz tartozó ... Kft. ügyvezetője, ... elmondta, a magyarországi bevásárlóközpontokat üzemeltető ... Kft. csomagban ajánlotta fel nekik. A valóság a fenti állítással szemben az, hogy a magyarországi bevásárlóközpontokban működő ... Kft. által kezelt 12 bérleményt érvényes bérleti szerződések alapján a ... Kft. bérli és azokban ...okat üzemeltet.

Valótlanul állítottuk, hogy a ... Kft. veszi át a ... Kft. helyét az ...ok működtetésében, hogy ezzel ... titokban kiszállhasson az üzletből és a családja vigye tovább az ... ügyeit az új cég tulajdonosaként. A valóság ezzel szemben az, hogy a ... Kft. semmiféle titkos intézkedést nem tett és ilyen intézkedésben nem is működött közre, nem működött továbbá olyan intézkedésben sem, melynek eredményeképpen ... titokban, mások előtt rejtett módon kiszállt volna az üzletből azért, hogy családja vigye tovább az ... ügyeit az új cég tulajdonosaként.

A ... Kft. tevékenysége során az összes jogszabályi rendelkezést betartotta és betartja szerződéskötéseivel az egyes intézkedéseivel kapcsolatban, továbbá az összes kötelezően szükséges értesítést megtette és megteszi az összes bejelentési és tájékoztatási kötelezettségének eleget tett és tesz.

Oldalunkon a fenti közleményben valótlanságot állítottunk."

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Elsősorban arra hivatkozott, hogy a felperesnek nincsen kereshetőségi joga, állítása pusztán azt tartalmazza, hogy a ... Kft. bizonyos bérleményeket felajánlott a ... Kft. részére. Azt ugyanis nem állította a cikk, hogy a ... Kft. ezen üzleteket a felperes helyett bérbe vette volna, pusztán az ajánlattétel tényére hivatkozott, a kijelentés pedig a valóságnak megfelel.

A másodikként sérelmezett állítás kapcsán előadta, hogy e vonatkozásban sincs kereshetőségi joga a felperesnek, ugyanis a kifogásolt szövegrészből a felperesre csak az az állítás vonatkozik, hogy ő veszi át a ... Kft. helyét az ...ok működtetésében, mely a valósággal egyező tényközlés. A mondat második fele pedig nem a felperesre vonatkozik, egyébként a sérelmezett közlés való tényekből levont következtetés, ugyanis a ... Kft. és a felperes tulajdonosi körét azonos személyek alkotják.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte az alperes neve. részére 20.000 forint perköltség 15 napon belül történő megfizetésére. A felperest terhelte a le nem rótt 36.000 forint kereseti illeték megfizetésével is.

Ítélete jogi indokolásában rögzítette, hogy érdemi rendelkezése a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (későbbiekben Smtv.) 12. § (1) bekezdésén, a Pp. 343. § (1) bekezdésén, valamint a PK 12. számú állásfoglaláson alapul. Kiemelte, hogy a sajtószervtől helyreigazítást az kérhet, akire az adott sajtótermék valótlan tényt állított vagy valós tényt hamis színben tüntetett fel. A Kúria PK 13. számú kollégiumi állásfoglalása is kifejti, hogy sajtó-helyreigazítást az kérhet, akire a sajtóközlemény utal vagy akinek a személye abból felismerhető. Az első vitatott közléssel kapcsolatban arra az álláspontra helyezkedett, hogy pusztán csak olyan tartalmú állítást fogalmaz meg a cikk, hogy az ...ok helyén, ebben a 12 bérleményben a ... Kft. nyitott boltot, azonban az ezzel kapcsolatos félreértésekre nézve, az alperes korábban eleget tett a felperes helyreigazítás iránti kérelmének. Ezt meghaladóan a sajtóközlemény pusztán annyit tartalmaz - és többet állít -, hogy a társaság a bevásárlóközpontokat a ... Kft. részére felajánlotta. Mindebből pedig megállapítható, hogy ezek a kijelentések a felperesre nem tartalmaznak információt, ezért kereshetőségi joga sincs az 1. számú kérelmét illetően. Ugyanígy vélekedett az elsőfokú bíróság a második kérdés-körről is, miszerint a felperes veszi át a ... Kft. helyét az ...ok működtetésében, hogy ... titokban kiszállhasson az üzletből és a család vigye tovább az ... ügyeit.