A Fővárosi Törvényszék K.32442/2009/32. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 23. §, 24. §, 27. §] Bíró: Drávecz Margit Gyöngyvér

Fővárosi Bíróság

10.K.32.442/2009/32.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság a dr. Korom Mihály ügyvéd (cím.) által képviselt I.r.felperes(cím.) és II.r.felperes(cím.) , a Pethőné dr. Kiss Judit (hivatkozási szám: 50-BP-18/3/2010.) által képviselt Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala (cím.) alperes elleni építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perben az alperes pernyertességének előmozdítása végett a dr. Lesch Katalin jogtanácsos (hivatkozási szám: IX/1586/2/2009.) által képviselt I.r.alperesi beavatkozó (cím.) és a Horváthné dr. Nagy Ildikó ügyvéd (cím.) által képviselt II.r.alperesi beavatkozó(cím.) beavatkoztak, meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság az alperes P-793/2/2009. számú határozatát hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárásra kötelezi.

A peres felek a részleges pernyertesség-pervesztesség szabályainak megfelelően a felmerült perköltségeiket maguk viselik.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt keresi illetéket a magyar állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Építési Hatósági Ügyosztálya - a jegyző nevében - (a továbbiakban első fokú építésügyi hatóság) a 2007. január 25. napján kelt I/616/2/2007. számú határozatával a felperesek, mint ingatlan résztulajdonosok kérelmére engedélyezte a Budapest ... helyrajzi számú, osztatlan közös tulajdont képező, 3801 nm területű ingatlan megosztását, és szabályozását az alapjául szolgáló ... ttsz-ú záradékolt vázrajz szerint akként, hogy a lejegyzés, és osztás révén az ingatlan négy önálló részre alakulna, ... helyrajzi szám alatt egy 550 nm "csonkatelekre", (...) helyrajzi szám alatt 432 nm-es kivett útra, ... helyrajzi szám alatt egy 1539 nm-es, továbbá ... helyrajzi szám alatt egy 1280 nm-es önálló ingatlanra. A határozat tartalmazta, hogy a közterület céljára lejegyzésre kerülő terület után járó kártalanításról külön határozatban rendelkezik.

Az első fokú építésügyi hatóság a 2007. január 26. napján kelt külön határozatával a I/616/3/2007. számú határozattal a közterület részére kialakításra kerülő 432 nm terület igénybevételéért a felperesek számára a tulajdoni hányadok szerint 4.050.000.- forint kártalanítást állapított meg a visszamaradó terület értéknövekedése figyelembe vételével. A határozat tartalmazta, hogy a Budapest Óbuda-Békásmegyer Városrendezési és Építési Szabályzata (OBVSZ) - a 32/2001. (XI. 30.) ÖK számú rendelet 8. számú melléklete alapján - a közterület részére leeső terület igénybevételére a cím kialakítása miatt van szükség.

Az ingatlan megosztását, és lejegyzését engedélyező 1/616/2/2007. számú határozat ellen a II.r. alperesi beavatkozó és társa, mint az ingatlan további résztulajdonosai jelentettek be fellebbezést hivatkozván arra, hogy a tulajdonosok között per van folyamatban, ahol meghatározzák a természetbeni használatot, és a telekalakítás annak nem felel meg. A kártalanítást tartalmazó I/616/3/2007. számú határozat ellen ugyanakkor a felperesek jelentettek be fellebbezést. A fellebbezéseket az alperes jogelődje két külön határozattal bírálta el. A lejegyzés, és osztás tekintetében a 2007. április 26. napján kelt 08-938/2007. számú határozatával az első fokú engedélyező határozatot megsemmisítette, és az első fokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította.

A határozat tartalmazta, hogy a telekalakítási engedély egy műszaki lehetőség a tulajdonosok kezében, melyet csak akkor tudnak az ingatlannyilvántartáson átvezettetni, ha megállapodnak. Ezért célszerű olyan vázrajz készíttetése, amely a jogszabályi megfelelőség mellett megállapodásra is alkalmas. A kérelmezett telekalakítás a jogszabályi előírásoknak megfelel, mégis új eljárás lefolytatását kellett elrendelni, mert a beépítésre alkalmatlan csonkatelket egyidejűleg igénybe kell venni, ha azt a tulajdonosok kérik. Az új eljárásban a csonkatelek igénybevételéről, és az érte járó kártalanításról is külön határozatban, de egyidejűleg dönteni kell.

A kártalanítás körében a 2007. április 26. napján kelt 08-938/1/2007. számú határozatával az első fokú határozatot megsemmisítette, és az első fokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította, mivel az első fokú hatóság nem rendelkezett az 550 nm területű csonkatelek igénybevételéről, illetve nem állapított meg e területért kártalanítást annak ellenére, hogy azt a tulajdonosok kérték. Ezért az új eljárásban a csonkatelek igénybevételéről, és az érte járó kártalanításról is egyidejűleg kell dönteni.

Ilyen előzmények után a kártalanítás tárgyában hozott 08-938/1/2007. számú másodfokú határozat bírósági felülvizsgálata iránt a I.r.alperesi beavatkozó terjesztett elő keresetet, melyben vitatta a ... helyrajzi szám alatt kialakuló 550 nm területű csonkatelek igénybevételének indokoltságát. A Fővárosi Bíróság 9.K.33.158/2007/9. számú, 2008. február 20. napján kelt, és jogerős ítéletével a keresetet elutasította. A jogerős ítélet indokolása értelmében a támadott határozat meghozatalakor hatályos Étv. 27. § (1), (3) és (5) bekezdései, valamint az OBVSZ 80. § (4) bekezdése, és 21. számú táblázata alapján a lejegyzéssel érintett 432 nm területű telek visszamaradó 550 nm területrésze - mivel az nincs 1000 nm - a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlan, és a jogszabályi előírásnak megfelelően a tulajdonosok kérelmére a lejegyzéssel egyidejűleg az egész telket igénybe kell venni, és a telek teljes területéért kártalanítás jár. A másodfokú hatóság a törvényi előírásoknak megfelelően rendelkezett a határozatában, amikor az első fokú határozatot megsemmisítette, és az első fokú hatóságot a fentiekre tekintettel új eljárás lefolytatására utasította.

A megismételt eljárás keretében az első fokú építésügyi hatóság a I/1914/6/2008. számú, 2008. szeptember 4. napján kelt határozatával a Budapesti I. számú Körzeti Földhivatal által 2008. május 20. napján újra záradékolt ... ttsz-ú változási vázrajz alapján a Budapest ... helyrajzi számú, 3801 nm területű ingatlan felosztását engedélyezte a

- ... helyrajzi számú, 550 nm területű telekre,

- (...) helyrajzi számú, 432 nm területű útra,

- ... helyrajzi számú, 1539 nm területű telekre, és

- ... helyrajzi számú, 1280 nm területű telekre.

Rendelkezett, hogy a közterület kialakítása miatt felmerült kártalanításról külön határozatban dönt.

A határozat indokolásában rögzítette, hogy az ingatlan résztulajdonosok a telekalakítási kérelmet 2003. évben nyújtották be, ezért az akkor még érvényben lévő Étv. 27. § (3) bekezdése szerint a telek kiszolgáló út céljára igénybe vett részéért a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint megállapított kártalanítás jár. A kártalanítás összegét a szabályozás alapján kialakítható építési telek, továbbá a kiszolgáló út megépítéséből, illetőleg az ezzel összefüggő közművesítésből eredő, telekérték növekedés figyelembevételével kell megállapítani. Rögzítette továbbá az indokolásban, hogy a kártalanítás kifizetésére a kialakuló (... helyrajzi szám alatti) út területének az önkormányzat részére történő átadása, és földhivatali átvezetés megtörténte után kerülhet sor.