A Fővárosi Törvényszék K.33724/2006/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 4. §, 43. §, 164. §] Bíró: Kopinja Mária

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.33724/2006/9.*, Kúria Kfv.35258/2007/5. (AVI 2010.7.75), 3057/2012. (VI. 21.) AB végzés

***********

Fővárosi Bíróság

11.K.33.724/2006/9.

A Magyar Köztársaság Nevében!

A Fővárosi Bíróság Dr. Tatár Klára ügyvéd (..., ügyintéző Dr. Ditrói Zsuzsa ügyvédjelölt) által képviselt ... felperesnek Dr. Csepregi Judit jogtanácsos által képviselt APEH Hatósági Főosztály Közép-magyarországi Kihelyezett Hatósági Osztály (....) alperes ellen adóügyben hozott - 714446331- közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A bíróság felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság felperest hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 16.500.- (tizenhatezer-ötszáz) forint kereseti illeték összegét az APEH illetékes szervének külön felhívására a Magyar Állam javára fizessen meg.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperes részére 20.000.- (húszezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Felperes az elsőfokú adóhatósághoz 2006. 03. 17-én átvezetési kérelmet terjesztett elő amelyben azt kérte, hogy a társasági adó nemről különböző adónemekre vezessen át az adóhatóság összesen 610.000.- forint összeget. Az elsőfokú adóhatóság megállapította, hogy felperesnek társasági adóban túlfizetése nem áll fenn, a nyilvántartott túlfizetés összegéből 2005. 01 .01-i dátummal 3.647.000.- forint, míg 2006. 01.01. dátummal 5.133.000.- forint költségvetési támogatásra vonatkozó átvezetési és kiutalási rendelkezési joga az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban Art.) 164. § (1) bekezdése értelmében elévült. Ezért felperes átvezetési kérelmét elutasította.

Felperes a határozat ellen fellebbezéssel élt, amelyben arra hivatkozott, hogy az elsőfokú

adóhatósági határozat ellentétes az Art. 43. § (6) bekezdése második mondatának rendelkezésével. Az Art. 164. § (1) bekezdésének második mondata jelen ügyben nem alkalmazható, mert az Art. 43. § (6) bekezdése másként rendelkezik. A határozat ellentétes a 2005. X. 05-én kelt kelt 4917765496-os iktatószámú adó folyószámla kivonat tartalmával, amely felperesnél társasági adónemben 9.110.000.- forint többletet mutatott ki.

Az alperes határozatával felperes fellebbezését elutasította, ebben hivatkozott arra, hogy az átvezetési kérelmet megelőzően nyilvántartott összeg összesen 9.110.000.- forint többletet mutatott társasági adóban, azonban ezen összegből 3647000.- forint az 1998. évi 1999.05.31.-i esedékességű bevallásból származik, a rendelkezési jog elévülésének kezdő időpontja tehát 2001.01.01. és az elévülési idő vége 2005. 01.01. Az 5.133.000.- forint pedig az 1999. évi 2000. 05. 31-i esedékességű bevallásból adódik, az elévülési idő kezdete 2001. 01.01, a vége pedig 2006. 01.01. Az Art. 43. § (1) bekezdése értelmében az adóhatóság az adózó adókötelezettségét és költségvetési támogatási igényét, valamint az arra teljesített befizetést és kiutalást az adózó adószámláján tartja nyilván. Az adózó kötelezettségeit a bevallás, - ideértve az önellenőrzési lapot is - , az adóhatóság határozata, a befizetéseket és kiutalásokat a pénzintézet illetve a posta bizonylatai alapján kell nyilvántartani. Az adóhatóság a kötelezettségeket valamint a befizetéseket és kiutalásokat az adószámlán adóként, költségvetési támogatásként mutatja ki.

Felperes fellebbezésében nem bizonyította, hogy adófolyószámláján a társasági adónemek 0 forint egyenlege az adókötelezettség illetve az arra teljesített befizetés és kiutalás téves könyvelése miatt következett be, ilyenre nem is hivatkozott. Az elévülési jogcímén törölt 9.100.000.-ft túlfizetés adófolyószámlára történő visszavezetését kérte, hivatkozásai nem elfogadhatóak. Ezek a releváns tényállásra és annak jogszabályi vonatkozásaira nincsenek befolyással. Ami a felperes által hivatkozott 9.110.000.- forint bruttó összegéből a 3.647.000 forint 2005. 01. 01-re bekövetkezett elévülése a kivonatban nem szerepel, az 5.133.000 forint 2006. 01.01-i bekövetkezett elévülése pedig nem is szerepelhet a kivonatban korábbi időpontban történt lezárása miatt, magára az elévülés tényére nincs kihatással egyik esetben sem, az elévülés bekövetkezett az átvezetési kérelem beérkezése előtt a törvény rendelkezése szerint, és pedig az Art.164. § (1) bekezdése alapján. Mindezek alapján az elsőfokú adóhatósági határozatot helybenhagyta.

Ezt követően a felperes a bírósághoz keresetet nyújtott be, amelyben kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az alperesi határozatot, valamint perköltség igénye volt, melynek mértékének megállapítását az ügyvédekre vonatkozó IM rendelet figyelembevételével a bíróság mérlegelésére bízta. Keresetében kifejtette, hogy az elévülés ténye nem következett be. Az Art. 164. § (1) bekezdése értelmében a költségvetési támogatás igényléséhez a túlfizetés visszaigényléséhez való jog ha a törvény másként nem rendelkezik, annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az Art. elévülés megszakadásának tekintetében nem tartalmaz külön rendelkezést, ezért az 1959. évi IV. tv. (továbbiakban Ptk.) rendelkezései az irányadók, amelynek 327. § (1) bekezdése kimondja, hogy a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás a követelés bírósági úton való érvényesítése továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is, - végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést. A 327. § (2) bekezdés szerint az elévülés megszakadása illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik. Az elévülést

tehát megszakítja többek között a teljesítésre irányuló felszólítás, továbbá a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése. A felperesi álláspont szerint a törvény által az elévülés megszakadásához megkívánt feltételek többször is teljesültek, felperes több ízben élt rendelkezési jogával a túlfizetés kapcsán, az adóhatóságot több ízben is felszólította a teljesítésre, nevezetesen az átvezetésre. Az adóhatóság a tartozását elismerte a 2005. október 5-én kelt folyószámla kivonaton közölte felperessel, hogy a társasági adónemben összesen 9.110.000.- ft túlfizetése áll fenn. Hivatkozott továbbá arra, hogy a társasági adóról és osztalék adóról szóló 1996. évi LXXVI (a továbbiakban Tao. tv.) 26. §-ra, az adóhatósági határozat 3. oldalán írt hivatkozás jogszabálysértő.

Téves tehát ez az alperesi álláspont felperes álláspontja szerint a társasági adónemben fennálló túlfizetés nem minősülhet költségvetési támogatásnak.

Az alperes nyilatkozatában fenntartotta a határozatában foglaltakat. A felperes Ptk-ra való hivatkozását az adóelévülésre nem lehet alkalmazni, ezt támasztja alá a Legfelsőbb Bíróság Kfv III.28.168/1997. sz. ítélete, amelyet mellékletként csatolt. Az adófolyószámlán szereplő 9.110.000.- ft összeg nem befizetésből eredő többlet, hanem bevalláshoz kapcsolódó költségvetési támogatás igénylés. Költségvetési támogatásra az Art 164. § (1) bekezdése az irányadó, melynek második mondata értelmében a költségvetési támogatás igényléséhez a túlfizetés visszaigényléséhez való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az öt év elteltét felperes sem vitatta. Az Art 43. § (6) bekezdése a befizetések, elszámolások cím alatti rendelkezés az adott ügyben nem alkalmazható, ez a rendelkezés ugyanis nem vonatkoztatható az adóbevallás útján keletkezett költségvetési támogatásnak minősülő túlfizetésre. Költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévülése pedig azt jelenti, hogy az ebből keletkezett túlfizetést az adóhatóság törli, az adófolyószámláról és a vele kapcsolatban az adózó rendelkezési joga megszűnik.