A Zalaegerszegi Járásbíróság B.867/2010/18. számú határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 330. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 179. §, 182. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 514. §] Bíró: Gaider Bálint

Kapcsolódó határozatok:

*Zalaegerszegi Járásbíróság B.867/2010/18.*, Zalaegerszegi Törvényszék Bf.206/2011/4., Kúria Bfv.957/2011/5. (EH 2012.06.B8)

***********

Zalaegerszegi Városi Bíróság

5.B.867/2010/18. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Zalaegerszegi Városi Bíróság Zalaegerszegen, a 2011. február 22. és 2011. március 29. napján megtartott nyilvános tárgyalások alapján meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

vádlott (személyi adatok) vádlottat

I. rendbeli rágalmazás vétségének vádja /Btk. 179. § (1) bek.; (2) bek. b.) pont/ ól felmenti.

Kötelezi a magánvádlót, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül fizessen meg dr. Koltai Tibor ügyvéd (C szám alatti) védő részére 50.000.- Ft + ÁFA, összesen 62.500.-(hatvankettőezer-ötszáz) Ft-ot.

Kötelezi a magánvádlót 3.285.-(háromezer-kettőszáznyolcvanöt) Ft bűnügyi költség megfizetésére a Magyar Állam javára.

I N D O K O L Á S :

Vádlott elvált, kiskorú gyermeke nincs, iskolai végzettsége: gépipari szakközépiskola. Szakképesítése: víz-gázkészülék szerelő. Foglalkozása: polgármester. Jövedelme havi nettó 180.000 forint. Vagyonát családi ház, egy nyaraló, egy hegyi ingatlan és több személygépkocsi képezi. Büntetlen előéletű.

* * *

Vádlottal szemben A magánvádló 2010. október 22. napján tett feljelentést azzal, hogy a vádlott megbízásából 2010. október 02. napján B községben a vádlott által jegyzett és a magánvádlót súlyosan sértő, becsületének csorbítására alkalmas, valótlan tényállításokat tartalmazó leveleket terjesztettek, melyek lejáratására, becsülete csorbítására voltak alkalmasak. A levél őt rossz színben tüntette fel.

Mindezek alapján a vádlottal szemben feljelentéssel élt, egyidejűleg joghatályos magánindítványt is előterjesztett. Kérte a vádlott felelősségre vonását nagy nyilvánosság előtt elkövetett, a Btk.179.§. (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b.) pontja szerint minősülő rágalmazás vétsége miatt.

A magánvádló a feljelentésében foglaltakat a bíróság előtt is fenntartotta. A vádlottat azzal vádolta, hogy 2010-ben az önkormányzati választások során vádlott megbízásából B községben olyan levelet terjesztettek, melyet vádlott írt a község lakóihoz, és mely tartalma az ő lejáratására, a becsületének csorbítására alkalmas, ránézve súlyosan sértő tényállításokat tartalmaz, melyek a valóságnak nem felelnek meg.

A feljelentéshez is mellékelt levél tartalmát tekintve a magánvádló a következő tényállításokat tartotta valótlannak és becsülete csorbítására alkalmasnak:

A magánvádló sérelmezte, hogy a levélben a vádlott őt, mint a falu korábbi polgármesterét olyan színben tüntette fel, mint aki rendezetlen ügyek sokaságát hagyta rá polgármesteri tisztségének megszűnését követően. Így azt, hogy öt és fél millió forint számlatartozása halmozódott fel az önkormányzatnak a magánvádló polgármesteri ténykedésének időszakában.

Sérelmezte azon tényállítást is, mely szerint a korábbi polgármester, azaz a magánvádló hibás döntése miatt B község önkormányzatát három millió forint összegű közbeszerzési bírsággal sújtották, illetőleg e mellet a közbeszerzési bírsággal kapcsolatos eljárások során 20.000 forint perköltség is keletkezett, melyet szintén az önkormányzatnak kellett viselnie a Ui Ítélőtábla 130/2005/4. számú ítélete folytán.

A magánvádló sérelmesnek, becsülete csorbítására alkalmasnak tartotta az inkriminált levél azon ténymegállapítását, miszerint 2007. november 12. napjával rendezési terv kapcsán a magánvádló a munka elvégzését igazolta, hogy az kifizethető, majd ennek alapján az Államkincstártól lehívásra került 1.860.000 forint, amiből azonban a vállalkozó nem lett kifizetve, mert az összeg más célra lett felhasználva. Az önkormányzat nehéz anyagi helyzetére tekintettel csak részletekben fizetgetett később a vállalkozónak, majd a teljes összeget csupán 2008. szeptemberében tudták kiegyenlíteni.

A magánvádló szerint becsületének csorbítására alkalmas a levél azon tényállítása is, mely szerint a Di Munkaügyi Bíróság 323/2008/13. számú határozata alapján bűncselekmény elkövetése miatt a magánvádló polgármesteri jogviszonya megszűnt 2007. december 11. napján, amelyet azonban nem jelentett be és 2008. április 30. napjáig felvette járandóságát, az összesen 1.029.874 forintot. E mellett 37 nap szabadságot is kifizetett részére az önkormányzat 495.127 forint összegben.

A magánvádló valótlannak és becsülete csorbítására alkalmas tényállításnak tartotta a levélben foglalt azon ténymegállapításokat, miszerint az önkormányzat a E Rt-től a H7 jelű szénhidrogén kutat ideiglenes használatra megkapta 2001-től 2003-ig azzal a feltétellel, hogy az összes költség az önkormányzatot terheli, majd 2001-ben a Megyei Önkormányzattól közel 10 millió forint támogatást kapott az önkormányzat, a kút körül lévő házhelyeket eladták, valamint a meddő szénhidrogén kutat vízkúttá alakították át, mindez 32.900.000 forintjába került a településnek.

A levél állítása szerint a továbbiakban abban a hiszemben volt a levél megfogalmazója, illetőleg a képviselő-testület, hogy a 2003-as év leteltével a tulajdonviszonyokat a polgármester rendezte, mely azonban nem így történt.

A kutat a E Rt. később felajánlotta megvásárlásra az önkormányzatnak, annak ellenére, hogy az önkormányzat ezen időpontig már mintegy 33 millió forintot költött az átalakítására úgy, hogy időközben a kút örökös használati joga egy forint ellenérték fejében a B község területén megvalósítandó termál-beruházásban beruházóként részt venni szándékozó F Kft. részére át lett adva.

A magánvádló szerint valótlan és becsületének csorbítására alkalmas azon tényállítás is, hogy a nevezett szénhidrogén kúttal kapcsolatos dokumentáció, bár az szigorúan titkosként kezelendő volt, az önkormányzatnál nem volt felelhető.

A levél azon tényállítása, mely szerint 2006-ban B Önkormányzata vállalta, hogy a támogatott beruházást (V medence) könyv szerinti értéken beviszi az önkormányzati G Kft. tulajdonába, a vállalkozóval azonban az apport értékben megállapodni nem tudtak, mivel 2006. októberben a szakértői vélemény szerint a V medence műszaki értéke 13 millió forint volt, míg az F Kft. 30 millió forinthoz ragaszkodott és így nem tudták a vagyontárgyat apportként biztosítani, a magánvádló szerint szintén valótlan tényállítás, amely becsületének csorbítására alkalmas; mint ahogyan az is, hogy a V medence alatt levő földterület 2006. évben a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, mint a beruházást támogató, hozzájárulása nélkül megvalósított eladása, a támogatóval kötött támogatási szerződés megszegését jelentette, melynek folytán a teljes támogatást kamatostul vissza kell fizetni, amely 41.984.398 forintot jelent és amelyet az önkormányzati tulajdonú G Kft-nek kell viselni, ugyanakkor amelyért az önkormányzat is kezesként felel, szintén valótlan, becsületét sértő és a lejáratását célzó ténymegállapítás.