BH 2005.5.180 A társasházi közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésének bármely okból való hiánya - pusztán ebből az okból - nem eredményezi a közgyűlésen meghozott határozatok érvénytelenségét [1997. évi CLVII. tv. 29. és 32. §-ai].

A felperes keresetében az alperesi társasház 1999. május 20-ai és május 31-ei közgyűlésén meghozott határozatok érvénytelenségének megállapítását kérte; elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a közgyűlésről készült jegyzőkönyvek hitelesítésére nem került sor, amely az alapító okiratba, valamint a társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény (továbbiakban: Ttv.) 29. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésbe ütközik. Kérte a közgyűlési jegyzőkönyvek érvénytelenségének megállapítását is. További hivatkozása szerint az 1999. május 31-ei megismételt közgyűlésen meghozott 1. és 2. számú határozatok tárgya az 1999. május 20-ai közgyűlési meghívóban az eredeti napirendi pontok között nem szerepelt, ezért e határozatok a Ttv. 27. § (2) bekezdésébe ütköző módon is érvénytelenek. A "mindenkori hatósági áremelés" érvényesítésével megállapítható közös költségre vonatkozó 3. sz. határozat meghozatala közgyűlési hatáskörbe tartozik, ez a jogkör nem ruházható át, ennélfogva ez a határozat a Ttv. 22. § a) pontjába, valamint az alapító okirat IV. fejezet 6. és V. fejezet 3. pontjába ütközik. Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperesi társasház 1999. május 20-án és 1999. május 31-én hozott közgyűlési határozatai érvénytelenek. Az ezt meghaladó - a közgyűlésről készült jegyzőkönyvek érvénytelenségének megállapítására irányuló - keresetet elutasította.

Álláspontja szerint az 1999. május 31-ei közgyűlés - a május 20-ai közgyűlés határozatképtelenné válása miatt - megismételt közgyűlés. A megismételt közgyűlésen meghozott 1. és 2. számú - a hozzászólások számának és időtartamának korlátozásáról, a jegyzőkönyvvezetés módjáról, valamint a korábbi közgyűlésen megválasztott jegyzőkönyv hitelesítő helyett másik jegyzőkönyv hitelesítő választásáról rendelkező - határozatok érvényességét a Ttv. 25. § (2) bekezdése alapján állapította meg, mert a közgyűlés olyan kérdésekről döntött, amelyek napirendi pontként nem szerepeltek a meghívóban.

További érvelése szerint a közgyűlési jegyzőkönyvek hitelesítése nem felel meg a Ttv. 29. § (1) bekezdésében foglaltaknak, emiatt a jegyzőkönyvben foglaltak sem tekinthetők hitelesnek. A hitelesítés hiánya a meghozott határozatok érvénytelenségét eredményezi a Ttv. 32. § (1) bekezdése alapján.

Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, amelyben annak részbeni megváltoztatásával a kereset teljes elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott személy aláírást megtagadó eljárása nem teszi érvénytelenné a közgyűlési határozatokat.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Kifejtett álláspontja szerint a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésének az elmaradása önmagában nem teszi érvénytelenné a közgyűlésen meghozott határozatokat. A jegyzőkönyvet hitelesítő személynek nem feladata annak vizsgálata, hogy a közgyűlés és az arról készült jegyzőkönyv megfelel-e a jogszabályoknak és az alapító okiratnak. Nem tagadhatja meg az aláírást arra hivatkozással, hogy a közgyűlés határozatai jogszabályba vagy alapító okiratba ütköznek, illetőleg, hogy a jegyzőkönyv a közgyűlésen elhangzottakat nem a valóságnak megfelelően tartalmazza. Ellenkező esetben a társasház működésképtelenné válna, hiszen érvényes határozat hiányában a társasház nem követelhetné döntései végrehajtását. A kifejtettek szerint a határozat megtámadása esetén az eljáró bíróság a jegyzőkönyv valós tartalmának megállapítására bizonyítást folytathat le.

Tévesnek minősítette az elsőfokú bíróság azon álláspontját is, amely szerint az 1999. május 31-ei közgyűlés megismételt közgyűlés. A csatolt közgyűlési jegyzőkönyvből megállapíthatóan a kitűzött időpontban a közgyűlés határozatképes volt; az a körülmény, hogy a határozatképes közgyűlés "folyamatában válik határozatképtelenné", az addig meghozott határozatok érvénytelenségét nem eredményezte. Tiltó rendelkezés hiányában a közgyűlés több részletben, több napon át is lefolytatható; amennyiben "egységes volta egyértelmű" a folytatódó közgyűlés nem válik megismételt közgyűléssé. Az 1999. május 31-ei közgyűlés időpontjáról a május 25-ei meghívó szerint a tulajdonostársak előzetes értesítése megtörtént. A felmerülő ügyrendi kérdésekre vonatkozó határozatok érvénytelensége sem állapítható meg a Ttv. 27. §-a (3) bekezdésére alapítottan.

A másodfokú bíróság ítélete ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Érvelése szerint a másodfokú ítélet a Ttv. 29. § (1), valamint a 22. §-aiban foglaltakba ütközik. A hitelesítés a szó általánosan elfogadott értelme, valamint a Pp. 196. §-ának rendelkezései szerint az eredetivel egyezőnek nyilvánítást jelent, a jegyzőkönyvbe foglaltak valóságának igazolására szolgál. A jegyzőkönyv hitelesítése nemcsak azt igazolja, hogy az okirat az adott közgyűlés jegyzőkönyve, hanem azt is, hogy az ott történteket helyesen tartalmazza. Változatlanul állította, hogy O. F.-né nem alaptalanul tagadta meg a jegyzőkönyv aláírását, mivel az nem tartalmazta helyesen, a valóságnak megfelelően a közgyűlésen történteket. Téves a másodfokú bíróságnak az az álláspontja is, miszerint a jegyzőkönyv hitelesítésének megtagadása miatt működésképtelenné válna a társasház. A hitelesítés éppen a társasház törvényes működésének biztosítéka, ebből következően annak elmaradása miatt a jegyzőkönyvben szereplő határozatok érvénytelenek.

Nem fogadható el továbbá a másodfokú bíróságnak az az álláspontja sem, hogy a május 31-ei közgyűlés nem minősül megismételt közgyűlésnek, és a folytatólagos közgyűlésre a vonatkozó szabályoknak megfelelően került sor. Figyelmen kívül hagyta, hogy nem az eredeti napirendi pontok kerültek megtárgyalásra, és a társasházi törvény tiltja a napirendtől való eltérést.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A jelen eljárásban még irányadó Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint felülvizsgálati kérelemnek anyagi jogi jogszabálysértésre vagy az ügy érdemi elbírálására lényegesen kiható eljárási szabálysértésre hivatkozással van helye.