A Kúria Pfv.20593/2015/6. számú precedensképes határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 192. §, 339. §, 349. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 75. §] Bírók: Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás, Pataki Árpád

A határozat elvi tartalma:

Államigazgatási (közigazgatási) jogkörben okozott kárért való felelősség megállapításának mind a hazai, mind az uniós jog szerint konjunktív feltételei vannak. Nem elegendő a felróható magatartás (kirívó, súlyos jogalkalmazási, jogértelmezési tévedés) és a kár bekövetkezése, mellőzhetetlenül szükséges a köztük lévő okozati összefüggés fennállása. Ha a kár bekövetkezésének nem az államigazgatási szerv mulasztása volt az adekvát oka, a szerv kártérítésre nem kötelezhető. 1959. IV. Tv. 188. §, 1959. IV. Tv. 192. §, 1959. IV. Tv. 339. § (1), 1959. IV. Tv. 349. § (1), 2004. CXL. Tv. 4. § (1), 2004. CXL. Tv. 75. § (1), 1952. III. Tv. 164. § (1), 1952. III. Tv. 206. § (1),

Kapcsolódó határozatok:

Kúria G.40030/2012., Veszprémi Törvényszék G.40030/2012/61., Győri Ítélőtábla Gf.20185/2014/1., Győri Ítélőtábla Gf.20185/2014/7., *Kúria Pfv.20593/2015/6.*

***********

Pfv.IV.20.593/2015/6.szám

A Kúria a Köhler Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Andreas Köhler ügyvéd) által képviselt felperesnek a Bősze-Magyar Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Magyar Balázs ügyvéd) által képviselt I. rendű és II. rendű alperes ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt a Veszprémi Törvényszék előtt 1.G.40.030/2012. szám alatt indult és a Győri Ítélőtábla Gf.II.20.185/2014/7. sorszámú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 66. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán, tárgyaláson meghozta a következő

ítéletet:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 650.000 (hatszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet által megállapított tényállás értelmében a felperes, valamint a 2007. november 29. óta felszámolás alatt álló .. (a továbbiakban: ..) között a 2005. március 24-én kelt megállapodással létrejött konzorcium 2005. augusztus 17-én építési szerződést kötött az ..gal az .. számú főút .. .. közötti elkerülő szakasza megvalósítására. A módosított építési szerződés szerint a konzorciumnak 2007. december 15. napjáig kellett a művet megvalósítania, a teljesítési határidő elmulasztása esetén naponta a vállalkozói díj 0,5%-a, de maximum a díj 20%-ára terjedő késedelmi kötbért volt köteles fizetni. A projekt megvalósítására 2005. szeptember 16-án a felperes és a .. között vegyesvállalati szerződés is létrejött, amely szerint a konzorcium képviseletére harmadik személyek felé a felperes volt jogosult. 2005. november 15-én a konzorcium mint megrendelő és a .. mint vállalkozó között alvállalkozói szerződés jött létre a projekt egyes munkálatai megvalósítására. A .. az alvállalkozói szerződés alapján 2005. november 17-én további alvállalkozói szerződéseket kötött. Ilyen szerződést kötött az ..-vel (későbbi nevén: ..-vel) "földműépítő kapacitás" rendelkezésre bocsátására. A ..-vel (utóbbi nevén ..-vel) a .. szállítási keretszerződést kötött, mellyel a vállalkozó a projekt egyes munkarészeihez szükséges anyagféleségek szállítását vállalta. A 2007. március 27. napján kelt háromoldalú megállapodással a .., az .. és a .. abban egyezett meg, hogy a szállítási keretszerződésben 2007. január 1-jei hatállyal az .. a .. helyébe lép, viselve annak kötelezettségeit is. A .. az .., valamint a .. vállalkozói díjait teljes egészében nem egyenlítette ki, és 2007. július 27-én az alvállalkozókkal kötött keretszerződéseket felmondta. 2007. augusztus 1-jén az .. megbízottja, a .. az építési területet mintegy 10 km hosszan lezárta, a bejárási pontoknál tehergépkocsikat, munkagépeket, személyautókat elhelyezve. Emiatt az építési területen a munkavégzés megszakadt.

A felperes, valamint a .. által meghatalmazott jogi képviselő 2007. augusztus 1-jén a II.r. alperes hivatali helyiségében személyesen terjesztett elő birtokvédelmi kérelmet a II.r. alperes jegyzője előtt a 71. számú főút elkerülő szakasza .. általi lezárása miatt. Ez volt az első birtokvédelmi eljárás. Ezen eljárás során 2007. augusztus 23-án tartottak meghallgatást a jegyző irodájában. Ezen alkalommal a .. ügyvezetője, .. kijelentette, hogy nem akadályozza meg a kivitelező szabad bejutását a munkaterületre. A felperes, valamint a .. jogi képviselője (..) ugyanezen alkalommal úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a .. biztosítja a kivitelező szabad bejutását a munkaterületre, eláll a birtokvédelmi igényétől. Ugyancsak ő a meghallgatáson készült jegyzőkönyvhöz záradékot fűzött, amelyben kijelentette, hogy a jegyzőkönyv aláírásával kizárólag a .. ellen indított birtokvédelmi igényétől állt el. A záradék azt is tartalmazta, hogy amennyiben a .. jelen jegyzőkönyvbe foglalt megállapodást nem tartja be és a blokádot nem oldja fel, a konzorciumnak jogában áll új eljárást indítani.

A 2007. augusztus 24-én kelt, és a II.r. alpereshez 2007. augusztus 28-án érkezett újabb kérelmében a .. képviseletében eljáró .. ügyvéd újabb birtokvédelmi kérelmet terjesztett elő a II.r. alperes jegyzőjéhez címezve az ..-vel szemben. Ez volt a második birtokvédelmi eljárás. A kérelem azt tartalmazta, hogy az .. a 2007. augusztus 23-án kelt egyezség ellenére változatlanul akadályozza a munkavégzést a .. számú főút elkerülő szakaszán. A jegyző az újabb birtokvédelmi kérelmet a korábbi, 2975/2007. számú birtokvédelmi ügy utóirataként lajstromozta, és a 2007. szeptember 7-én kelt 2975-9/2007. számú határozatával a ".. kérelmezőnek az .. és a .. ellen előterjesztett" birtokvédelmi kérelmét elutasította. A határozat indokolásában az is szerepelt, hogy a .. és az .. (..) közötti szerződést a .. 2007. július 27-én felmondta, az .. azonban a szerződés felmondását nem fogadta el. Indokolásban az is szerepelt, hogy a .. nem igazolta, hogy az ..-vel kötött szerződés érvénytelensége miatt indított eljárást, illetve bármilyen jogcímen azt megtámadta volna, ezért a birtoksértés ténye nem állapítható meg, mivel annak eldöntése jogi kérdés.

A felperes 2007. szeptember 21-én érkezett újabb kérelmében az ..-vel és a ..-vel szemben előterjesztett birtokvédelmi kérelmet. Ez volt a harmadik birtokvédelmi eljárás. 2007. október 16-án a felperes, az .. és a .. képviselői megállapodtak a .. számú főút elkerülő szakasza építési munkái vitás kérdéseinek rendezéséről. Az engedményező ..-től és ..-től a felperes megvásárolta a ..-vel szemben fennálló 344.989.798 forint követelésüket 170 millió forint vételárért, ezt követően az építkezés folytatódott.

A felperes által indított perben a Fővárosi Törvényszék G.40.582/2009. szám alatti eljárásban 66.632.375 forint visszafizetésére kötelezte az engedményezőket kétszeres engedményezés miatt. A felperes ezért a 344.989.798 forint követelésért végül 103.367.625 forintot fizetett ki. A felperes megvásárolta az .. és a ..-vel szemben fennálló 133.356.007 forint követelését, melyből 86.126.034 forintot fizetett ki. A felperes vállalta továbbá, hogy a .. megrendelésére fizetett munkákért az ..-nek 77.200.000 forintot fizet meg. Ily módon megfizetett összeg 266.693.659 forint lett.