A Fővárosi Ítélőtábla Kf.700105/2022/7. számú határozata járadék tárgyában. [1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 81. § (1) bek., 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 15. §, 47. § (1) bek., 51. § (1) bek., 115. § (1) bek., 120. § (1) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 81. § (1) bek., (2) bek., (5) bek., 82. § (3) bek., 2017. évi I. törvény (Kp.) 2. § (4) bek., (5) bek., 4. § (1) bek., (3) bek., 35. § (1) bek., 38. § (1) bek., (2) bek., 77. §, 78. § (5) bek., 83. §, 85. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., 88. § (1) bek., 89. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., 99. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., 100. § (1) bek., (2) bek., (5) bek., 108. § (1) bek., 109. § (1) bek., 127. §, 129. § (1) bek., 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet (Rjr.) 3. §] Bírók: Antal Regina, Kincsesné dr. Szalai Kornélia, Rácz Krisztina

A határozat elvi tartalma:

I. A per tárgyát a felperes kereseti kérelmei határolják be, a Kp. 38. § (1) bekezdése szerinti különböző kereseti kérelmek más-más irányú vizsgálatot követelnek, ami azonban - kifejezett jogszabályi tilalom hiányában - a perek egyesítését nem zárja ki.

II. Az Ákr. 115. § (1) bekezdésének alkalmazása során a hatóság nincs kötve a keresetlevél tartalmához.

III. Az Ákr. ügyintézési határidő túllépéséhez kapcsolódó 51. §-a szerinti jogkövetkezmények az azzal összefüggő határozat ellen indított megtámadási perben, marasztalási kereset útján érvényesíthetők.

***********

Fővárosi Ítélőtábla 2

1.Kf.700.105/2022/7.

Fővárosi Ítélőtábla

Az ügy száma: 1.Kf.700.105/2022/7.

A felperes: felperes (felperes címe)

Az alperes: alperes (alperes címe)

Az alperes képviselője: alperes képviselője kamarai jogtanácsos

A per tárgya: rokkantsági járadékkal kapcsolatos közigazgatási jogvita elbírálása

A fellebbezést benyújtó fél: felperes (17. sorszám alatt)

A fellebbezéssel támadott határozat:

Debreceni Törvényszék 12.K.700.309/2022/8. számú ítélete

Í t é l e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2021. április 1. napján előterjesztett rokkantsági járadék megállapítása iránti kérelmére indult közigazgatási eljárást az alperes a 2021. május 21. napján kelt JN/L530/2190-5/2021. számú végzésével az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 47. § (1) bekezdés g) pontjára hivatkozással megszüntette. A felperes keresete alapján eljárt Debreceni Törvényszék a 18.K.701.382/2021/16. számú ítéletével az alperesi végzést megsemmisítette, megállapítva, hogy az Ákr. 47. § (1) bekezdés g) pontja, mint eljárás megszüntetési ok az ügyben igénybe nem vehető eszköz, az az Ákr. 51. §-a szerinti jogintézmény érvényesítésének "elkerülésére" nem alkalmas.

[2] Az alperes a 2021. június 2. napján kelt JN/L530/2190-8/2021. számú határozatával a felperes rokkantsági járadék megállapítása iránti igényét hivatalbóli eljárás keretében elutasította.

[3] A határozat ellen a felperes megtámadási pert nem indított, azonban keresetet terjesztett elő a közigazgatási cselekmény elmulasztásának megállapítása és az alperes 10.000 forint megfizetésére kötelezése iránt. A kereset folytán indult peres eljárást az elsőfokú bíróság a 12.K.702.056/2021/4. számú végzésével felfüggesztette arra figyelemmel, hogy az alperes 2021. augusztus 11. napján kelt JN/L530/2190-18/2021. számú határozatával a keresettel támadott döntést az Ákr. 115. § (1) bekezdésére hivatkozással visszavonta. A felperes fellebbezést nyújtott be a döntés ellen, mely alapján a Kúria a Kpkf.VII.40.567/2021/25. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy a felperes kereseti kérelmét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 38. § (1) bekezdés b) pontjára és az Ákr. 51. § (1) bekezdésére alapította, a JN/L530/2190-8/2021. számú határozat elleni megtámadási keresetet nem terjesztett elő. A megismételt eljárásban a törvényszéknek tisztáznia kell, hogy a felperesnek az alperes közigazgatási cselekménye elmulasztásának megállapítására, valamint az Ákr. 51. § (1) bekezdése szerinti marasztalásra irányuló kereseti kérelme törvényi előfeltételei (a közigazgatási szerv közigazgatási cselekmény megvalósítására vonatkozó, jogszabályban rögzített kötelezettségének elmulasztása, illetve az ügyintézési határidő túllépése, a 10.000 forint kifizetésének előfeltételei, stb.) fennállnak-e.

[4] A JN/L530/2190-18/2021. számú visszavonó határozat megtámadása érdekében a felperes 2021. szeptember 20. napján szintén keresetet nyújtott be.

[5] Az új eljárásban az elsőfokú bíróság a felperes kereseteit egyesítette.

A felperes megismételt eljárásban pontosított keresetei és az alperes védirata

[6] A megismételt eljárásban a felperes a mulasztási és marasztalási keresetét akként pontosította, hogy a Kp. 38. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ügyintézési határidő alperes általi túllépésének, ezáltal a közigazgatási cselekmény elmulasztásának megállapítását; valamint az Ákr. 51. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel - a Kp. 38. § (1) bekezdés d) pontjára alapított marasztalási kereseti kérelemként - az ügyintézési határidő túllépése miatt az alperes 10.000 forint megfizetésére kötelezését kérte.

[7] A JN/L530/2190-18/2021. számú visszavonó határozat elleni keresetét akként változtatta meg, hogy elsődlegesen - a Kp. 38. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megtámadási kereseti kérelem keretében - a visszavonó határozat megsemmisítését, másodlagosan - a Kp. 38. § (1) bekezdés f) pontja szerinti megállapítási kereseti kérelem keretében - a közigazgatási tevékenységgel előidézett jogsértés tényének megállapítását kérte. Az ügyben tartott tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy mulasztási keresetét nem tartja fenn.

[8] Álláspontja szerint a határozat visszavonásának valódi oka az Ákr. 51. § (1) bekezdése szerinti jogintézmény érvényesíthetőségének kizárása volt. Tekintettel arra, hogy az eljárást megszüntető végzés ellen per volt folyamatban, az érdemi határozat visszavonásáról rendelkező döntésben az alperes a megszüntetésre nem hivatkozhatott volna, különösen, hogy végzését időközben a bíróság megsemmisítette. Ezen döntéssel a visszavont érdemi határozat jogszerűnek tekintendő, annak visszavonására az alperesnek nem volt lehetősége.

[9] Hivatkozott arra, hogy az alperes időközben újabb érdemi - a kérelmet elutasító JN/L530/2190-27/2021. számú - határozatát a JN/L530/2190-34/2021. számú határozatával ismét visszavonta, így a korábbi visszavonó határozat azért is megsemmisítendő, mert az Ákr. előírásai értelmében visszavonásra vagy módosításra az eljárás során a hatóságnak csak egy ízben van lehetősége.